Szívritmuszavar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szívritmuszavar
rendellenes görbék 12-csatornás EKG-n
rendellenes görbék 12-csatornás EKG-n

BNO-10
BNO-9 427
OMIM115000
DiseasesDB15206
MedlinePlus001101
A Wikimédia Commons tartalmaz Szívritmuszavar témájú médiaállományokat.

A szívritmuszavar vagy aritmia olyan állapotok csoportja, amelyekben a szívverés szabálytalan.

Leírása[szerkesztés]

A szívritmuszavar vagy szabálytalan szívverés, olyan állapotok csoportja, amelyekben a szívverés szabálytalan, túl gyors vagy túl lassú. A túl gyors szívverést – felnőtteknél több mint 100 ütés/perc – tachycardiának, a túl lassú – 60 ütés/perc alatt – szívverést bradycardiának nevezik.[1] Sok aritmiás állapotnak nincsenek tünetei. Ha a tünetek jelen vannak, szívdobogásérzés vagy szünet érzése lehet az ütések között. A súlyosabb tünetek közé tartozhat a szédülés, az ájulás, légszomj vagy mellkasi fájdalom.[2] Míg a legtöbb szívritmuszavar nem ad okot aggodalomra, néhányuk szövődményhez, például szélütéshez vagy szívelégtelenséghez vezet. Mások hirtelen szívmegálláshoz vezethetnek.[3]

Típusai[szerkesztés]

Az aritmiáknak négy fő típusuk van: extraszisztolé, pitvari tachycardia, kamrai aritmiák és bradyarrhythmiák. Az extraszisztolék közé tartoznak a korai pitvari összehúzódások és a korai kamrai összehúzódások. A pitvari tachycardiák közé tartozik a pitvarfibrilláció, a pitvarlebegés és a paroxizmális supraventrikuláris tachycardia. A kamrai aritmiák közé tartozik a kamrafibrilláció és a kamrai tachycardia. Az aritmiákat az elektromos impulzusok szíven keresztüli vezetési zavarai okozzák. Szívritmuszavar előfordulhat gyermekeknél is; azonban a normál pulzusszámtartomány eltérő és életkortól függ. Számos teszt segíthet a diagnózisban, beleértve az EKG-t és a holter monitort.[4]

Kezelése[szerkesztés]

A legtöbb szívritmuszavar hatékonyan kezelhető. A kezelések közé tartozhatnak a gyógyszerek, az orvosi eljárások, például a pacemakerek és a műtét. A megnövekedett pulzusszám kezelésére szolgáló gyógyszerek lehetnek bétablokkolók vagy antiarrhythmiás szerek, amelyek megpróbálják helyreállítani a normális szívritmust, például a prokainamidok. Ez utóbbi csoportnak több káros hatása is lehet, különösen, ha hosszabb ideig alkalmazzák őket. A szívritmus-szabályozókat gyakran használják alacsony pulzusszámra. A szabálytalan szívverésben szenvedőket gyakran vérhígítókkal kezelik a szövődmények kockázatának csökkentése érdekében. A súlyos szívritmuszavarban szenvedőket sürgősen elektromos energiaimpulzusokkal kezelhetik kardioverzió vagy defibrillátor segítségével.[5]

Gyakorisága[szerkesztés]

Az aritmiák emberek millióit érintik.[6] 2014-ben a pitvarfibrilláció a lakosság körülbelül 2-3%-át érinti Európában és Észak-Amerikában. A pitvarfibrilláció és a pitvarlebegés 112 000 halálesetet okozott 2013-ban, szemben az 1990-es 29 000-rel. A hirtelen szívhalál a szív- és érrendszeri betegségekből eredő összes halálozás körülbelül felét teszik ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mi az aritmia?, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  2. Mik az aritmia jelei és tünetei?, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  3. Az aritmia típusai?, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  4. Hogyan diagnosztizálják az aritmiákat?. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  5. Hogyan kezelik az aritmiákat?, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  6. Kit fenyeget az aritmia?, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2015. március 7.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aritmie cardiacă című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Zoni-Berisso–M. Lercari–F. Carazza–T. Domenicucci (2014): A pitvarfibrilláció epidemiológiája: európai perspektíva. Klinikai epidemiológia. 6 : 213–20. második: 10.2147/CLEP.S47385. PMID 24966695
  • GBD (2013): Mortalitás és halálokok, együtt vizsgálva (2014. december 17). Globális, regionális és országos kor-nem-specifikus, minden ok és ok-specifikus halálozás 240 halálok esetében, 1990–2013: szisztematikus elemzés a 2013-as globális betegségteher-tanulmányhoz. The Lancet, 385 (9963): 117–171. második: 10.1016/S0140-6736(14)61682-2. PMID 25530442
  • Mehra, R (2007): A hirtelen szívhalál globális közegészségügyi problémája. Elektrokardiológiai folyóirat. 40 (6. melléklet): 118–22. PMID 17993308

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]