5G

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

5. generációs mobil hálózat vagy 5. generációs vezeték nélküli hálózat, az angol név alapján rövidítve 5G, a 4G/IMT-Advanced standardok után következő telekommunikációs rendszer.[1] 2019. április 5-én Dél-Korea lett az első ország a világon, ahol elérhetővé vált a hálózat átlagfelhasználók számára, és a szolgáltatást igénybe vevők száma júniusra elérte az egymilliót.[2]

Története[szerkesztés]

A Qualcomm cég által 2016. októberben bemutatott kezdetleges csipje, a Snapdragon X50 5G modem, támogatja a 28 GHz-es sávban való üzemelést, melyet már milliméteres hullámsávnak is neveznek. A 800 MHz-es sávszélesség mellett lehetővé válik akár 35,46 gigabit per másodperces adatátviteli sebesség elérése is.[3]

Az 5G hálózat nagyobb kapacitással működik, mint a jelenlegi 4G, ezzel nagyobb lefedettséget biztosíthat a széles sávú mobilos hálózatoknak, és támogatja az eszközök közötti, az ultra elérhető és a kiterjedt gépi kommunikációt is.[4]

Az 5G-s kutatás és fejlesztés céljai között szerepel, hogy a 4G-hez képest csökkentse a szerverhez viszonyított késleltetést és az akkumulátorhasználatot, így teremtve meg a lehetőséget a dolgok internete kifejlődéséhez.[5]

A Next Generation Mobile Networks Alliance meghatározása szerint az 5G standardnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:[4]

  • több tízezer felhasználónál az adatsűrűség tíz megabit másodpercenkénti nagyságrendű kell legyen,
  • nagyvárosi környezetben 100 megabites másodpercenkénti forgalmat kell biztosítania,
  • 1 gigabites adatátvitelnek kell elérhetőnek lennie az egy irodai szinten tevékenykedő dolgozók között,
  • vezeték nélküli szenzoros hálózatnak több százezres tagja is lehessen,
  • a lefedettség növelése,
  • jelentős hatékonyságnövekedés,
  • az LTE-hez képest jelentősen csökkenő késleltetés.[5]

A The Next Generation Mobile Networks Alliance azt mondja, az üzleti és felhasználói igények kielégítése végett a rendszert 2020-ig ki kell fejleszteni.[6] Azon kívül, hogy nagyobb sebességet kell biztosítani, új használati esetekre is fel kell készülni.[7] Ezen kívül ez lehet a tárgyak internetének az alapja, valamint természeti katasztrófák idején életmentők kommunikációjában lehet alkalmazni.[8]

Bár még megbeszélés tárgyát képezi a 4G-t követő hálózattól elvárt képességek, az új lehetőségeket tartalmazza már a felújított ITU-T 4G standardrendszer. 2016. július 14-én az USA Szövetségi Kommunikációs Bizottsága elfogadta az 5G hálózatok számára a 28 gigahertz, 37 GHz és a 39 GHz sávok kijelölését.[9][10]

Élettani kockázatok[szerkesztés]

Az 5G-s mobilkommunikációs hálózat magasabb frekvencián működik és sűrűbb adóhálózatot igényel, mint a korábbi hasonló technológiák. A nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzás károsíthatja az élőlényeket. A tartós lakossági kitettség nagyobb lesz, a hosszútávú egészségügyi hatások pedig vizsgálatok hiányában nem ismertek, ezért tudósok egy csoportja emberkísérletnek minősítette az 5G-s hálózat beindítását és elhalasztását javasolta.[11]

Az 5G rendkívüli mértékben növelni fogja a rádiófrekvenciás sugárzásnak való kitettséget a már működő 2G-, 3G- és 4G-hálózatok mellett. E sugárzás bizonyítottan káros az emberekre és a környezetre. Az 5G bevezetése embereken és a környezeten való kísérletezésnek minősül, amit a nemzetközi jog bűncselekményként tart számon
– THE APPEAL 5G Space Appeal[11][12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ITU towards “IMT for 2020 and beyond” - IMT-2020 standards for 5G (amerikai angol nyelven). International Telecommunications Union
  2. Korean 5G subscribers set to top 1 million this week. The Korea Times. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  3. Qualcomm Showcases 5G Leadership by Announcing its First 5G Modem Solution | Qualcomm”, 2016. október 17. (en nyelvű) 
  4. a b Osseiran, A. (2014. május 1.). „Scenarios for 5G mobile and wireless communications: the vision of the METIS project”. IEEE Communications Magazine 52 (5), 26–35. o. DOI:10.1109/MCOM.2014.6815890. ISSN 0163-6804.  
  5. a b Best, Jo: The race to 5G: Inside the fight for the future of mobile as we know it. TechRepublic, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2016. január 14.)
  6. https://www.ngmn.org/uploads/media/NGMN_5G_White_Paper_V1₀.pdf[halott link]
  7. 5G Mobile and Wireless Communications Technology. Cambridge University Press (2016. június 1.). ISBN 9781107130098. Hozzáférés ideje: 2016. július 20. 
  8. By Mark LaPedus, Semiconductor Engineering. “Waiting For 5G Technology.” June 23, 2016. Retrieved September 2, 2016.
  9. FCC Approves Spectrum for 5G Advances”, USA Today, 2016. július 14. (Hozzáférés ideje: 2016. július 25.) 
  10. Leading Towards Next Generation "5G" Mobile Services”, Federal Communications Commission (Hozzáférés ideje: 2016. július 25.) 
  11. a b 48 ezer tudós kéri: állítsák le az 5G bevezetését, mert ez így egy „emberkísérlet” – Hvg.hu, 2019. február 23.
  12. INTERNATIONAL APPEAL Stop 5G on Earth and in Space, 5gspaceappeal.org

További információk[szerkesztés]