Álhír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az álhírek felismerésének módjai

Az álhírek (vagy fake news, hoax hírek) olyan szándékosan publikált átverések, melynek célja a propaganda terjesztés és félrevezetés (dezinformáció). Az ilyen cikkek célja nem a szórakoztatás, hanem politikai befolyás szerzése,[1] haszonlesés, visszaélés. A rémhírterjesztést a büntető törvénykönyv 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti.[2]

A Twitteren a botok segítségével is terjednek az álhírek. Ezek olyan kamuprofilok, amelyeket valamilyen szoftverrel automatizálnak egyszerűbb feladatokra, például bejegyzések továbbosztására vagy hashtag-ek felfuttatására. Az erejük a nagy számukban rejlik, akkor tudnak célt érni, ha tömegesen osztanak meg valamilyen tartalmat, ezzel képesek mesterségesen felerősíteni egyes politikai üzeneteket, vagy elnyomni az ellenvéleményeket. A Twitter algoritmusainak működését kihasználva emelnek fel vagy térítenek el egy-egy témát.[3]

Az álhírek ellen hatásos pszichológiai védekezés lehet a "védőoltás" - vagyis ha az olvasót előzetesen kitesszük egy kisebb álhírnek, az segít abban, hogy kialakuljon benne az álhírekkel kapcsolatos ellenállóképesség. Ennek azonban fontos része az is, hogy felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy amiről olvas, az csupán egy álhír.[4]

Az álhírek jó példája a 2016-os amerikai elnökválasztás ideje alatt felbukkant internetes híresztelések. Facebook felhasználók milliói olvastak és osztottak meg cikkeket, melyek szerint a pápa Donald Trumpot támogatta a kampány ideje alatt, demokrata ellenfele, Hillary Clinton pedig fegyvereket adott el az Iszlám Állam nevű szervezetnek. [4]

Április elsején gyakoriak az álhírek a különböző nagyobb és hiteles hírportálokon is. Általában azonban a cikk utolsó soraiban maguk az írók leplezik le önmagukat vagy pedig másnap adnak ki egy helyreigazító cikket,

Álhír oldalak egyik gyakori jellemzője, hogy nem lehetséges a kommentelés. Még ha van is komment szekció, akkor azok nem valós személyek kommentjei. Ezekre a kommentekre válaszolni nem tudunk és mi sem kommentelhetünk, így végül is itt sem lehetséges a hozzászólás vagy a kiigazítás.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Jenkins, Nash: Trump Says the Russian Facebook Ads Are Just Part of the 'Fake News Hoax'. Time. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  2. Btk. 1961. évi V. tv. 218. §
  3. - 2017-09-23
  4. a b Cambridge scientists consider fake news 'vaccine' BBC.com

További információk[szerkesztés]