Veszélyhelyzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.

Szabályozása[szerkesztés]

Az alaptörvény szerint

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Magyarország alaptörvénye, 53. cikk (1)

Részletesen a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény tartalmazza a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó szabályokat.[1]

Kihirdetése[szerkesztés]

Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. A veszélyhelyzet alatt kibocsátott kormányrendeletek 15 napig érvényesek, melyeket az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthat. A veszélyhelyzetet a Kormány megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Megszűnésével a Kormány rendeletei hatályukat veszítik.

Kihirdetésére okot adhat:[2]

Tartalma[szerkesztés]

Az alaptörvény meghatározza, mely jogok korlátozhatók és melyek nem korlátozhatók veszélyhelyzetben.

Korlátozható jogok[szerkesztés]

Nem korlátozható jogok[szerkesztés]

Nem korlátozható továbbá

Rendkívüli intézkedések[szerkesztés]

Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletei felülírhatnak bizonyos törvényeket.

A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Magyarország alaptörvénye, 53. cikk (2)

Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait.

Rendkívüli intézkedés lehet például:[3]

  • a közlekedés korlátozása vagy megtiltása,
  • rendezvények betiltása,
  • kijárási tilalom bevezetése,
  • kitelepítés a szükséges időtartamra,
  • az ország területére való belépés, átutazás, ott-tartózkodás vagy kilépés engedélyhez kötése,
  • szesztilalom bevezetése,
  • élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép, ingatlan igénybevétele, ingatlan bontása.

Története[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • jog Jogi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap