Szükségállapot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felfegyverzett francia rendőrök a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után bevezetett szükségállapot során[1]

A szükségállapot olyan helyzet, amelyben emberek egy nagyobb csoportjának egészsége, élete, tulajdona vagy a környezet közvetlen veszélynek van kitéve. A szükségállapot létrejöhet természetes okból (pl. az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető elemi csapás) és mesterséges úton (emberi cselekvés által pl. terrortámadás) is.

Jogi szabályozás[szerkesztés]

Az egyes államok jog külön- külön meghatározza, hogy milyen kivételes időszak tekinthető szükségállapotnak.

Magyarországon[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint az Országgyűlés szükségállapotot hirdethet ki. E döntéshez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt : szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
– A Magyar Köztársaság alkotmánya, 2011. március 15.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]