Szükségállapot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felfegyverzett francia rendőrök a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után bevezetett szükségállapot során[1]

A szükségállapot olyan helyzet, amelyben emberek egy nagyobb csoportjának egészsége, élete, tulajdona vagy a környezet közvetlen veszélynek van kitéve. A szükségállapot létrejöhet természetes okból (pl. az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető elemi csapás) és mesterséges úton (emberi cselekvés által pl. terrortámadás) is.

Jogi szabályozás[szerkesztés]

Az egyes államok jog külön- külön meghatározza, hogy milyen kivételes időszak tekinthető szükségállapotnak.

Magyarországon[szerkesztés]

== A Magyar Köztársaság alkotmányában[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság 2011. december 31-ig hatályos Alkotmánya serint az Országgyűlés szükségállapotot hirdethet ki. E döntéshez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt : szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
– A Magyar Köztársaság alkotmánya, 2011. március 15.[2]

Magyarország Alaptörvényében[szerkesztés]

Nem lehet országos népszavazást tartani - többek között - hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról[3]

Az Alaptörvény "Különleges jogrend"nek nevezi a rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályokat.[4]

Ennek a legfontosabb rendelkezései a következők:

  • Az Országgyűlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.[5]

  • A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.[6]
  • A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Franciaország folytatja a légicsapásokat az Iszlám Állam ellen, nol.hu
  2. A Magyar Köztársaság alkotmánya, parlament.hu
  3. Alaptörvény 8. cikk (3) bek. h) pont
  4. Alaptörvény 48. cikk
  5. Alaptörvény 48. cikk (1) bek.
  6. Alaptörvény 48. cikk (2) bek.
  7. Alaptörvény 48. cikk (3) bek.