Hadiállapot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hadiállapot a hadviselő felek közti jogállapot. Háborús helyzet, háború. A hadiállapot a kihirdetésével kezdődik. A hadiállapot végének kihirdetésével zárul. A hadiállapot ideje alatt a polgári (béke) jogok egy része felfüggesztésre kerül.

Definíció[szerkesztés]

Azon különleges viszonyok összege, melyek valamely háború kitörésétől (hadüzenet) kezdve a hadakozó államok s ezek polgárai közötti érintkezésekben nyilvánulnak meg.

Jog[szerkesztés]

Alkotmány[szerkesztés]

Régi[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság 2011. december 31-ig hatályos „régi” alkotmánya (1949. évi XX. törvény) 19.§ (3) alapján az országgyűlés döntött a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, illetve akadályoztatás esetén a köztársasági elnök volt jogosult kihirdetni a hadiállapotot. Azzal a kikötéssel, hogy az akadályoztatás megszüntét követően az országgyűlés felülvizsgálta a köztársasági elnök által hozott döntéseket, azok jogszerűségét.[1]

Az alkotmány határozottan tiltotta, hogy hadiállapotról népszavazás útján döntsenek.[2]

Alaptörvény[szerkesztés]

Büntető Törvénykönyv[szerkesztés]

Régi[szerkesztés]

A 2013. június 30-ig hatályos „régi” Btk. külön esetként kezelte, a hadiállapot ideje alatt elkövetett hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatását és a kémkedés bűncselekményeit.[3]

Új[szerkesztés]


Lásd még[szerkesztés]

Irodalom, jegyzetek, források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • szerk.: Fencsik László: Politikai kisszótár. Kossuth Kiadó. ISBN 9630916312 (1980) 
  • A Pallas nagy lexikona