Piran

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piran
Piran címere
Piran címere
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióObalno-kraška
KözségPiran
PolgármesterAndrej Korenika
Irányítószám6330
Körzethívószám05
Rendszám területkódKP
Népesség
Teljes népesség3787 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 – 41 m
Terület44,6 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′ 38″, k. h. 13° 34′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 38″, k. h. 13° 34′ 07″
Piran község elhelyezkedése
Piran község elhelyezkedése
Piran weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piran témájú médiaállományokat.

Piran (IPA: [piˈraːn], olaszul: Pirano IPA: [piˈraːno]) kikötőváros és Piran község székhelye Szlovéniában, az Adrián, Kopertől 10 km-re nyugatra.

A közigazgatás kétnyelvű (szlovén és olasz).

A község települései[szerkesztés]

A község települései (zárójelben az olasz nevük): Dragonja (Dragogna), Lucija (Lucia), Nova vas (Villanova), Padna (Padena), Parecag (Parezzago), Piran (Pirano), Portorož (Portorose), Seča (Sezza), Sečovlje (Sicciole), Strunjan (Strugnano) és Sveti Peter (San Pietro dell'Amata).

Fekvése[szerkesztés]

Az Adriai-tenger Trieszti-öble partján, az Isztriai-félsziget északnyugati részén található.

Története[szerkesztés]

Piran a középkorban, a még meglévő belső kikötővel

Az első lakói a területeknek - akár csak az Isztriai-félszigetnek - az illír törzsek voltak, akik földműveléssel, vadászattal, halászattal foglalkoztak. Az itt élő kalózok az Észak-Adrián folyó római kereskedelmet támadták. Kr. e. 178 és 177-ben a Római Birodalom része lett, ezt követően jöttek létre az első villa rusticák, az az római villák. Az 5. századtól az avarok és a szláv népek betörésével a lakosság visszahúzódott a védhető szigetekre és félszigetekre. Ezzel kezdődött a városok kialakulása. A 7. században a Bizánci Birodalom, majd 788-ban a Frank Birodalom része lett és szlávok telepedtek le a térségben. 952-ben Piran része lett a Német-római Birodalomnak. A településről származó legkorábbi feljegyzést egy ismeretlen ravennai pap tette a 7. századi világtérképen. Az ábrázoláson is szereplő település neve valószínűleg görög „pürranosz” szóból származik, ami azt jelenti, „piros”, mert a vöröses kövek gyakoriak a város környéken.

A városháza és a Tartini-szobor a Tartini téren

1812. február 12-én zajlott le a Piranói csata. Ez volt a szlovén tengerpart ma napig egyetlen tengeri csatája, amikor is egy brit és egy francia sorhajó Piran mellett összecsapott. A tengeri csata az 1807-1814 között az Adrián zajlott napóleoni háborúk része volt. A francia Rivoli nevű hajót 1810-ben Velencében építették azzal a céllal, hogy támogassa Napóleont az Adrián ért sorozatos vereségeket követően. John Talbot angol tiszt által vezetett hajóhad 1812. február közepén érkezett meg Velencébe, hogy blokád alá vegye a kikötőt. A Rivoli a köd leple alatt próbált menekülni, de Talbot üldözőbe vette és 5 órás összecsapásban megadásra kényszerítette. A Rivoli legénységének fele vagy megsérült, vagy meghalt.

A 19. század végén, 20. század elején Piran volt a legvirágzóbb osztrák-magyar város több mint 12 000 lakossal, nagyobb volt, mint a közeli Koper. Ebben az időben töltötték fel a belső kikötőt, ma itt van a Tartini tér (Tartinijev trg).

A várost 1902. április 1-jén érte el a 760 mm-es keskeny nyomtávolságú Trieszt-Piran-Poreč helyi érdekű vasútvonal.

A gazdagságát mutatja, hogy itt adták át Ausztria első trolibusz vonalát 1909-ben, amely Piran-Portorož között közlekedett egészen 1912-ig. Helyét ekkor az 5447 m hosszú, 5 kitérővel rendelkező keskeny nyomtávolságú villamos vette át. A villamos létesítéséről még 1911. szeptember 11-én döntöttek Bécsben és építése 150 000 koronába került. A villamos útvonala mai Tartini térről indult Portorožba. A legnépszerűbb szakasza a Tartini tértől a Trieszt-Poreč vasútvonal állomásáig tartott. A vasutat 1935. augusztus 31-én bezárták, ennek következtében a forgalom visszaesett. A villamosok 30 percenként közlekedtek és legnagyobb sebességük 26 km/h volt. Üzemszünet csak a második világháború alatt volt, amikor a Trieszt Szabad Terület hatósága a buszforgalom mellett döntött. Bezárására és az utolsó villamos közlekedésére 1953. augusztus 31-én került sor.[2]

Piran a kikötő felől

A második világháborút követően a Szabad Terület Trieszt B zónájának része lett 1947-től 1954-ig, majd Jugoszlávia kapta meg. A város déli határán lévő Dragonja folyónál meghúzott új belső tagállam határok alapján Jugoszlávián belül Szlovéniához került, majd ez lett az 1991-től a független Szlovénia határa is.

Az 1900-ban végzett népszámlálás szerint Pirannak 6791 olasz, 9 szlovén és egy horvát lakosa volt. Ma lakosainak száma Sečovlje és Portorož (olaszul Portorose) helységekkel együtt 16 758 (2002).

Gazdaság[szerkesztés]

Tartini tér

A város fő bevételi forrása a turizmus és a halászat.

Repülőtérrel és jachtkikötővel (Marina) rendelkezik.

Látnivalók[szerkesztés]

A pirani várfal

Piran télen, nyáron közkedvelt üdülőhely. Az olaszos hangulatú mediterrán városka Tengerészeti Múzeuma bepillantást enged a város múltjába. Ellátogathatunk a város védőszentjéről elnevezett Szent György templomba és a domb tetején található várba, melyet a szűk, romantikus utcácskákon keresztül érhetünk el. Innen csodálatos kilátás nyílik a városra és a tengerre, és a hely egyetlen sík területét is itt találjuk, melyet a helyiek ki is használtak, így jelenleg a vár mögött egy focipálya áll.

Az óváros csak gyalogosan közelíthető meg, ezért attól délre a tengerparton hosszan elnyúlva épültek külső parkolók, ahonnan gyalog vagy helyi tömegközlekedéssel lehet eljutni a belvárosig.

A Trieszt-Piran-Poreč egykori vasútvonal helyén rendezik meg 1996. óta évente[3] a Parenzana Marathon néven ismert mountain bike versenyt. Az útvonalon lévő viaduktok, alagutak versenyen kívül is kedvelt kerékpáros célpontok.[4]

A tengerpart és város felé magasodik a Szent György templom, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre. A Szent György templom mögött, keleti irányban a városfalon átlépve több, mint 1 km-es gyalogút vezet a tengerparton Portorož Fiesa településrészére. A panorámás tengerparti sétány a tengeri üledékből képződött sziklás magaspart mellett ereszkedik le, végén egy stranddal és természetvédelmi területtel zárul.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Piranban született 1692-ben Giuseppe Tartini, olasz zeneszerző és hegedűművész. 1892-ben születésének kétszázadik évfordulójára teret neveztek el róla és szobrot is kapott tisztelőitől.
  • Piran 2010. október 10-én megválasztott polgármestere nemcsak az első szlovén, de az első kelet-európai fekete városvezető. A ghánai Peter Bossman orvostanhallgatóként érkezett Jugoszláviába, ahol horvát évfolyamtársával házasodott össze. A kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben politizáló Bossman a szavazatok 51,39%-át szerezte meg a választás második fordulójában.[5]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Panoráma
Nagyítás
Panoráma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://pop-stat.mashke.org/slovenia-cities.htm
  2. ↑ „100 years of the Piran tram (1912) (100 éves a pirani villamos)” (angol nyelven). portoroz.si. [2013. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ Parenzana (angol nyelven). Istra Bike. [2019. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  4. ↑ Parenzana – az isztriai kisvonat története. isztranauta.blog.hu, 2011. február 9. [2017. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  5. ↑ Bakonyi Gergely László: Multikulti Szlovéniában: itt az első afrikai polgármester (angol nyelven). kitekinto.hu, 2010. október 31. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Piran című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piran&oldid=26390524”