Bilharziózis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejlődési ciklus

A bilharziózis (más néven bilharzia vagy schistosomiasis) olyan emberi betegség, melyet a vérmételyek néhány faja (Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium) okoz a a trópusokon és a szubtrópusokon. Az emberből ürülő petékből édesvízben kelnek ki a miracídium lárvák, melyek köztigazdának alkalmas csigát keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó cerkária lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe, majd ott a véredényrendszerben fejlődve alakulnak kifejlett állatokká. A laposférgek többségével ellentétben a vérmételyek váltivarúak, azonban a hím és a nőstény egymással tartósan rögzülve él. A pete speciális mérete és alakja biztosítja a továbbfertőzés esélyét. A vérben keringő pete a hajszálerekben elakad, majd mint hegyes, hosszúkás struktúra, egyik végéből ferdén kinyúló tüskével, passzív vándorlásba kezd. Az elekadt petét innentől az ember saját izommozgása továbbítja a testen belül különböző, többé-kevésbé véletlenszerű irányokba, gyakran fájdalmas és kiterjedt szöveti roncsolást okozva. A peték jelentős része a bélhámon át a bélüregbe, vagy a vesén át a vizeletbe kerül, ahonnan végül a külvilágba ürül. A malária után ez a második legelterjedtebb trópusi betegség, kb. 70 országban mintegy 160-170 millió ember él fertőzötten, és közülük kb. 20 millióan súlyos betegségben szenvednek. Mindez kb. 280 000 halálestet okoz évente (WHO 2002).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1.Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
  • 2.Kotlán S, Kobulej T 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
  • 3.Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
A mikroszkópikus méretű cerkária lárvák képesek a bőrön át behatolni
A kifejlett hím és a nőstény egymáshoz rögzülten él a vénákban
S. mansoni peték. Sajátos alakjuk lehetővé teszi, hogy a hajszálerekben elakadjanak, és azokat roncsolva a külvilágba jussanak.
Elterjedés
Bőrelváltozások jelzik a lárvák behatolási helyét