Ugrás a tartalomhoz

Törpehangyász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törpehangyász
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Vendégízületesek (Xenarthra)
Rend: Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
Alrend: Hangyászok (Vermilingua)
Család: Törpehangyászok (Cyclopedidae)
Nem: Cyclopes
J. E. Gray, 1821
Faj: C. didactylus
Tudományos név
Cyclopes didactylus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cyclothurus Lesson, 1842
  • Didactyla Liais, 1872
  • Didactyles F. Cuvier, 1829
  • Eurypterna Gloger, 1841
  • Myrmydon Wagler, 1830
  • Cyclothurus Gray, 1825
  • Cycloturus Goeldi & Hagmann, 1904
  • Myrmecophaga didactyla Linnaeus, 1758
  • Cyclopes didactylus jurnanus Cabrera, 1958
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpehangyász témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpehangyász témájú kategóriát.

A törpehangyász (Cyclopes didactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a törpehangyászok (Cyclopedidae) családjába tartozó faj. Családjának az egyetlen élő képviselője.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Mexikó déli területeitől kezdve Bolívián át Brazíliáig valamennyi trópusi erdőben széles körben elterjedt állat. Az állomány egyedszáma hosszabb távon stabilnak tűnik.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Cyclopes didactylus catellus
  • Cyclopes didactylus didactylus
  • Cyclopes didactylus dorsalis
  • Cyclopes didactylus eva
  • Cyclopes didactylus ida
  • Cyclopes didactylus melini
  • Cyclopes didactylus mexicanus

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 16–23 centiméter, farokhossza 16,5–29,5 centiméter és testtömege 300–500 gramm. A szőrzete, elterjedési területének északi részén aranysárga. A délebbre élő populációk szőrzetének színe fokozatosan szürkére vált. A farka hosszú, erős és kapaszkodásra alkalmas. Alulról teljesen szőrtelen. A mellső végtagok második és harmadik ujja hajlott karmokban végződik, ezeket a táplálékszerzés során és védekezéskor használ. Ennek az emlősnek a talpán is vannak ízületei, így a karmait egészen vissza tudja hajlítani, és biztosan kapaszkodik velük a faágakon. A nyelvét ragadós anyag borítja, melyet a nyálmirigyek termelnek, s ez megkönnyíti a rovarfogást.

Egy alvó törpehangyász Isla Damas szigetén Costa Ricába
Kitömött törpehangyász a londoni Természettudományi Múzeumban

Életmódja

[szerkesztés]

Ez az állat éjjel aktív és ritkán száll le a fáról. Magányosan vagy párban él. Tápláléka hangyákból, termeszekből, méhekből és egyéb rovarokból áll. A fogságban több mint két évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A törpehangyász körülbelül egyévesen válik ivaréretté. A párzási időszak júliustól augusztusig tart. A 6 hónapos vemhesség után decemberben vagy januárban világra jön az egyetlen kölyök. A kölyök az első hónapjait egy fa odvában tölti, utána az anyja farkába kapaszkodva „utazik”. Mindkét szülő, félig megemésztett rovartáplálékkal eteti. Kilenc hónapos korában félig-meddig önálló.

Rokon fajai

[szerkesztés]

Az összes hangyászféle rokonságban áll a törpehangyásszal.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]