Orinocói krokodil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Orinocói krokodil
Croc inter.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Krokodilfélék (Crocodylidae)
Nem: Crocodylus
Faj: C. intermedius
Tudományos név
Crocodylus intermedius
(Graves, 1819)
Elterjedés
Crocodylus intermedius Distribution.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orinocói krokodil témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orinocói krokodil témájú médiaállományokat és Orinocói krokodil témájú kategóriát.

Az orinocói krokodil (Crocodylus intermedius) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Amerika északi részén, Kolumbia és Venezuela területén, az Orinocóban és mellékfolyóiban, illetve az időszakosan vízzel borított síkságokon (llanók) él.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagyobb méretű krokodilok közé tartozik, a kifejlett hímek akár öt méter hosszúra is megnőhetnek (régebbi, meg nem erősített adatok szerint akár 6-7 méteresre is megnőhetett). A pofa meglehetősen hosszú és karcsú, némileg az afrikai páncélos krokodiléhoz hasonlít. Hátpáncélzata szimmetrikus.

Életmódja[szerkesztés]

A fiatal krokodilok gerinctelenekkel és kisebb halakkal, a kifejlett egyedek nagyobb halakkal, madarakkal és emlősökkel táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés]

A tojásrakásra január-február folyamán, a száraz évszakban kerül sor. A nőstény homokpadokba ássa fészkét, amelybe nagy számú (15–70, általában 40) tojását rakja. A tojások körülbelül hetven napon át fejlődnek a fészekben, amit anyjuk kitartóan védelmez – a tojásokat így is veszélyeztetik a keselyűk és a tejufélék közé tartozó gyíkok. A fiatalok az esős évszak kezdetén kelnek ki, és anyjuk 1-3 éven keresztül a közelükben marad, védelmezve őket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Élőhelyének jelentős beszűkülése, populációinak felaprózódása és példányszámának csökkenése miatt a Természetvédelmi Világszövetség súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánította.

Források[szerkesztés]