Kaucsukfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kaucsukfa
Fiatal fa
Fiatal fa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Kutyatejfélék (Euphorbiaceae)
Alcsalád: Crotonoideae
Nemzetség-
csoport
:
Micrandreae
Nemzetség: Hevea
Faj: H. brasiliensis
Tudományos név
Hevea brasiliensis
(Willd. ex A.Juss.) Müll.Arg.
Szinonimák
Szinonimák
  • Hevea brasiliensis f. acreana (Ule) Ducke
  • Hevea brasiliensis var. acreana Ule
  • Hevea brasiliensis f. angustifolia (Ule ex Huber) Ule
  • Hevea brasiliensis var. angustifolia Ule ex Huber
  • Hevea brasiliensis var. janeirensis (Müll.Arg.) Pax
  • Hevea brasiliensis f. latifolia (Ule ex Huber) Ule
  • Hevea brasiliensis var. latifolia Ule ex Huber
  • Hevea brasiliensis f. randiana (Huber) Ducke
  • Hevea brasiliensis var. randiana (Huber) Pax
  • Hevea brasiliensis var. stylosa Huber
  • Hevea camargoana Pires
  • Hevea granthamii Bartlett
  • Hevea janeirensis Müll.Arg.
  • Hevea randiana Huber
  • Hevea sieberi Warb.
  • Siphonia brasiliensis Willd. ex A.Juss.
  • Siphonia brasiliensis Kunth
  • Siphonia janeirensis (Müll.Arg.) O.F.Cook
  • Siphonia ridleyana O.F.Cook
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaucsukfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaucsukfa témájú médiaállományokat és Kaucsukfa témájú kategóriát.

A kaucsukfa vagy gumifa (Hevea brasiliensis) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kaucsukfa csak bizonyos éghajlatú és páratartalmú helyeken él meg.[1] Ezek az Egyenlítő-közeli trópusi sávban találhatók, nagyjából az északi és a déli szélesség 20. foka között, ahol a csapadék éves mennyisége körülbelül 1500–2000 milliméter. A kaucsukfa az Amazonas térségében őshonos.

Megjelenése[szerkesztés]

Legfeljebb 30 méter magas, gazdagon elágazó, többnyire karcsú koronájú fa. Kérge sima, világosszürke, átlós irányú bevágásokkal. A növény bőségesen tartalmaz tejnedvet. Levele hosszú nyelű, a levélkék fordított hosszúkás-tojásdadok, kihegyezettek, többnyire körülbelül 15 centiméter hosszúak, fonákjuk kékes viaszbevonatú. Levelei ujjasan összetettek, 3 levélkéjűek. A levelek szórt állásúak, a száraz évszakban lehullanak. Virága zöldes-fehér, mintegy 5 milliméteres. A virágok hajtásvégi bugákban fejlődnek. Termése 3-5 centiméteres, 3 rekeszű tok, amely hangos csattanással reped fel, és a magokat akár 15 méter távolságra is szétrepíti. Rekeszként 1, legfeljebb 3,5 centiméteres mag fejlődik. A magok barna foltosak.

Egyéb[szerkesztés]

A kaucsukfa a legfontosabb technikai haszonnövény, a természetes kaucsuk kereken 95 százalékát szolgáltatja, és az ebből készített termékek számát mintegy 50 000-re becsülik. A latextartalmú tejnedvet a kéreg átlós irányú bevágásával nyerik. A nyersgumi hőségben ragacsos, hidegben törékeny; csupán a vulkanizáció felfedezése (1839-ben) tette sokoldalúan felhasználhatóvá, és idézett elő nagy kaucsukkonjunktúrát Brazíliában. 1876-ban Henry Wickham 70 000 magot vitt Angliába, 2397 ki is csírázott belőlük a Királyi Botanikus Kertek orchideaházaiban. A legtöbb magoncot hajókon a brit gyarmatokra szállították, ahol csaknem valamennyi elpusztult. Csupán 22 növény élte túl a szállítást a szingapúri botanikus kertben; utódaikkal azóta több millió hektárt népesítettek be, elsősorban Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]