Anwar Ibrahim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anwar Ibrahim
Született 1947. augusztus 10. (76 éves)[1][2][3][4][5]
Cherok Tok Kun[6][7]
Állampolgársága maláj[8]
Házastársa Wan Azizah Wan Ismail (1980. február 28. – )[9][10]
Gyermekei hat gyermek:
Nurul Izzah Anwar
SzüleiIbrahim Abdul Rahman
Foglalkozása politikus
Tisztsége képviselő
miniszter
kormányfő
Iskolái
  • Malaya Egyetem (1967–)
  • Malay College Kuala Kangsar
  • Stowell National School
Kitüntetései Grand Commander of the Order of Kinabalu (1994)
Malajzia miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. november 22.
Előd Ismail Sabri Yaakob
Malajzia miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
1993. december 1. 1998.szeptember 2.
Kormányfő Mahathir bin Mohamad
Előd Ghafar Baba
Utód Abdullah Ahmad Badawi
Malajzia pénzügyminisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. december 2.
Előd Tengku Zafrul Aziz
Malajzia pénzügyminisztere
Hivatali idő
1991. március 15. 1998. szeptember 2.
Kormányfő Mahathir bin Mohamad
Előd Daim Zainuddin
Utód Mahathir bin Mohamad
Malajzia oktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1986. augusztus 11. 1991. március 15.
Kormányfő Mahathir bin Mohamad
Előd Abdullah Ahmad Badawi
Utód Sulaiman Daud
Malajzia mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztere
Hivatali idő
1984. július 17. 1986. augusztus 10.
Kormányfő Mahathir bin Mohamad
Előd Abdul Manan Othman
Utód Sanusi Junid
Malajzia kulturális, ifjúsági és sportminisztere
Hivatali idő
1983. június 2. 1984. július 17.
Kormányfő Mahathir bin Mohamad
Előd Mokhtar Hashim
Utód Sulaiman Daud

Anwar Ibrahim aláírása
Anwar Ibrahim aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Anwar Ibrahim témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Anwar bin Ibrahim (Cherok Tok Kun, 1947. augusztus 10. –) maláj politikus, az ország miniszterelnöke (2022-től).[11]

Életpályája[szerkesztés]

Politikai pályafutását az Angkatan Belia Islam Malaysia (ABIM) nevű ifjúsági szervezet egyik alapítójaként kezdte, majd miután csatlakozott az Egyesült Malájok Nemzeti Szervezetéhez (UMNO)[12] karrierje gyorsan emelkedett magasra.[13] Az 1980-as és az 1990-es évek egymást követő kormányaiban számos kabineti pozíciót töltött be.[12] 35 évesen már kulturális miniszter volt, majd 1991-ben, Mahathir bin Mohamad kormányában a pénzügyi tárca élére került.

Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság során támogatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által sürgetett megszorításokat, ezért kegyvesztett lett, a kormányból és a pártból is eltávolították (1998), letartóztatták, az őrizetben megverték, ezt követően korrupcióért[13] és szodómiáért – 1999 áprilisában – börtönbe zárták (emberjogi szervezetek szerint koholt vádak alapján). 2004-ben szabadult, miután ítéletét hatályon kívül helyezték,[12] azonban 2015-ben szodómia vádjával ismét rács mögé került, azt követően, hogy a 2008-ban megkezdett vizsgálatot lezáró 2014-es bírósági ítéletet a legfelsőbb bíróság helybenhagyta.[14] 2020-ban szabadult.[15]

Az általa vezetett reformelkötelezett és az ország színes etnikai összetételét tükröző baloldali tömörülése, a Remény Szövetsége (Pakatan Harapan)[13] a 2008. márciusi parlamenti választásokon 82 mandátumot szerzett a 222 tagú parlamentben, ezzel pedig az ellenzék vezető erejévé vált.[16] Ennek is köszönhette azt, hogy 2008 augusztusa és 2015 márciusa, valamint 2020 májusa és 2022 novembere között az ellenzék vezetője volt.[12]

A 2018-as választásra szövetséget kötött a vele szembeni politikai leszámolást elindító Mahathirral, aki kegyelmet és kormányfői posztot ígért neki, de végül az csak az első részét tartotta be, a börtönből kiszabadúlt, de nem ülhetett a miniszterelnöki székbe.[13] A 2022-es, előrehozott szövetségi parlamenti választást követően[17] az általa vezetett pártszövetség az első helyen végzett ugyan, de a kormányzó többséget nem sikerült megszerezni.[15] A Nemzeti Fronttal (Barisan Nasional) folytatott koalíciós tárgyalásokat követően[13] II. Abdullah király kinevezte az ázsiai ország miniszterelnökének.[15] Hivatalát november 24-én foglalta el.[12]

Beiktatását követően kötelezte a kormányhivatalokat a szociális ellátórendszer komplett felülvizsgálatára.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Evidence zájmových osob StB (EZO)
  6. maláj, https://www.mstar.com.my/lokal/semasa/2022/11/24/kenali-siapa-anwar-ibrahim-ini-fakta-yang-anda-perlu-tahu-tentang-pm-ke-10
  7. https://www.bharian.com.my/berita/nasional/2022/11/1030879/selepas-24-tahun-anwar-akhirnya-ke-putrajaya, 2022. december 14.
  8. https://londonspeakerbureau.com/speaker-profile/anwar-ibrahim/, 2022. december 14.
  9. https://www.channelnewsasia.com/asia/anwar-ibrahim-wife-birthday-wan-azizah-wan-ismail-malaysia-3122336, 2022. december 14.
  10. https://www.xtra.com.my/trending/kisah-viral/dedikasi-ucapan-hari-lahir-buat-isteri-warganet-akui-anwar-ibrahim-lelaki-sejati-buat-azizah/, 2022. december 14.
  11. Anwar Ibrahim appointed as Malaysia's 10th Prime Minister”, Bernama, 2022. november 24. (Hozzáférés ideje: 2022. november 24.) 
  12. a b c d e Ellis, Anthony: Who is Anwar bin Ibrahim? (angol nyelven). eacnews.asia, 2022. november 28. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  13. a b c d e Keresztes Imre: Ugró békák. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/3. (2271.) szám, 28-29. oldal, ISSN 1217-9647
  14. Szodómia miatt megy börtönbe a malajziai ellenzék vezére (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. február 10. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  15. a b c d A szegények felemelésére készül az ellenzéki koalíció börtönviselt vezetője (magyar nyelven). napi.hu, 2022. november 27. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  16. Kiengedték a homoszexualitással vádolt ellenzéki vezért (magyar nyelven). Index, 2008. július 17. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  17. Megkezdődtek a parlamenti választások Malajziában (magyar nyelven). Index, 2022. november 19. (Hozzáférés: 2023. január 29.)