Fehérkezű gibbon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérkezű gibbon
Fehérkezű gibbon pár
Fehérkezű gibbon pár
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Gibbonfélék (Hylobatidae)
Gray, 1870
Nem: Hylobates
Illiger, 1811
Faj: H. lar
Tudományos név
Hylobates lar
(Linnaeus, 1771)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérkezű gibbon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkezű gibbon témájú médiaállományokat és Fehérkezű gibbon témájú kategóriát.

A fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a gibbonfélék családjába tartozó Hylobates nem legismertebb faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Egykor Délkelet-Ázsia hatalmas trópusi erdőiben élt Burmától a Maláj-félszigeten át a Nagy-Szunda-szigetekig. Ahogy az erdők nagy része eltűnt, velük a gibbon népesség is felaprózódott, sok helyen megcsappant vagy kipusztult. Például természetes elterjedési területén belül Kínából már ki is halt.

Megjelenése, életmódja[szerkesztés]

Fehérkezű gibbon a Wight-sziget állatkertjében

Feje és törzse együtt mintegy 50 centiméter hosszú, súlya 4–5,5 kilogramm; farkuk nincs. Színváltozatok terén lehet sötét, amely a szürkétől a feketén át a barnáig terjedhet, vagy pedig világos; az utóbbi a krémszínűtől a világosbarnáig terjed. A szőrtelen arcot nagyon rövid fehér vagy halvány színű szőrzet gyűrű veszi körül; és a kezek és a lábak egyaránt fehérek (Gron, 2010). Az egyetlen kölyök 7 hónap vemhesség után születik, anyja 4–7 hónapos koráig szoptatja. Hat–nyolcéves korban válnak ivaréretté, a nőstények csak minden második–negyedik évben ivarzanak. Családban élnek, hajnalban kórusban jelzik a többieknek jelenlétüket. Rendesen hosszú karjaikkal csimpaszkodva, egyik ágról a másikra lendülve közlekednek. Egy lendülettel nagyjából három métert tesznek meg, egy ugrással akár kilencet is.

Étrendje nagyrészt gyümölcsökből áll, a trópusi fák érett gyümölcsét fogyasztja. Továbbá leveleket, virágokat és rovarokat is ehet, valamint gyümölcsfogyasztás terén nagyon válogatós. A gyümölcsöt megkóstolja és az érettség alapján dönti el, hogy elfogyasztja vagy sem. A főszezonban többször is visszatér ugyanazokhoz a táplálékforrásokhoz, hogy minden alkalommal a legérettebb gyümölcsöt választhassa ki. A táplálékforrásokat a különböző családok a területeik egymást átfedő részén is megosztják egymással.

Legfőbb érdekessége a fehérkezű gibbonnak, hogy a majmok közül ő az egyedüli, amely az emberhez hasonlóan úgy alapít családot, hogy a párjával élete végéig együtt él.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján jelenleg a veszélyeztetett fajok közé van besorolva. Ezt részben a virágzó thaiföldi illegális kisállat-kereskedelemnek köszönhetik, amelynek során vadásszák, elfogják, eladják és kizsákmányolják őket. Az élőhelyek kiirtása is fenyegetést jelent, és a probléma egyre nagyobb mértékű. A védett természetvédelmi területek biztosítják a legnagyobb túlélési esélyt a fehérkezű gibbon populációi számára, bár az ezeken a területeken keresztül zajló mezőgazdasági fejlesztések tovább fokozzák a szétdarabolódást és a faj vadászatához való hozzáférését.

Az eddigi legöregebb példány fogságban 31 évig élt.

Magyarországon jelenleg három helyen tartják állatkertben: a Jászberényi Állat- és Növénykertben (itt egy igen idős, nőstény él párjával és kölykével), a Debreceni Állatkertben (itt egy hím testvérpár él[1]) és a Nyíregyházi Állatparkban (ahol egy háromfős család él).

Alfajai[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 8.)