Hovd tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hovd tartomány (Ховд аймаг)
Sangiin Kerem Kobdo.jpg
Hovd tartomány címere
Hovd tartomány címere
Hovd tartomány zászlaja
Hovd tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország Mongólia
Székhely Hovd
Alapítás éve1931
Népesség
Teljes népesség 83 517 fő (2015)
Földrajzi adatok
Terület76 133,38 km²
IdőzónaUTC+7
Elhelyezkedése
Hovd tartomány (Mongólia)
Hovd tartomány
Hovd tartomány
Pozíció Mongólia térképén
é. sz. 47° 00′, k. h. 92° 45′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 92° 45′
Khovd in Mongolia.svg
Hovd tartomány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hovd tartomány témájú médiaállományokat.

Hovd tartomány (mongolul: Ховд аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország nyugati részén terül el, székhelye Hovd.

Földrajz[szerkesztés]

Nyugaton Bajan-Ölgij-, északon Uvsz-, keleten Dzavhan- és Góbi-Altaj tartománnyal, valamint délen Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos.

A tartomány és székhelye az azonos nevű folyóról kapta nevét. Központi és délnyugati része hegyvidék, ahol a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti csapású hegyvonulatai húzódnak. Legmagasabb hegyei a Bajan-Ölgíj tartománnyal közös határ mentén: Mönh-Hajrhán (Мөнх хайрхан, 4362 m, az ország második legmagasabb pontja), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Tahilt (Тахилт, 4019 m).

Északi, északkeleti területe a Nagy-tavak medencéjének része, közepén a Har-Usz-tóval (Хар-Ус нуур). Ide ömlik a Mongol-Altaj legnagyobb folyója, a Hovd, miután felveszi mellékfolyóját, a Bujant, mellyel nagy mocsaras deltát alkot. A Dzavhan tartománnyal közös határon terül a Har-tó és a Dörgön-tó. A Mongol-Altaj keleti oldalán eredő két folyó, a Hojt-Cenher és a Dund-Cenher (Хойт цэнхэр гол és Дунд цэнхэр гол) a hegyek közül kijutva egyesül, vizük a kis Cagán-tóba ömlik, hacsak előbb el nem vész a pusztán.

Délen a Mongol-Altaj hegyeit félsivatagos medence váltja fel. Oda igyekeznek folyói is, mint az Üjencs (105 km) és a Bodoncs (Үенч гол, Бодончийн гол), de vizük elvész. A medencét a mongol-kínai határon emelkedő kisebb területű, de magasra nyúló hegyek szegélyezik: Bajtag-Bogd, Havtag-Úl. Azokon túl, kínai területen a Dzsungár Góbi kezdődik.

Járások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]