Hovd tartomány

Hovd tartomány (Ховд аймаг)
Hovd tartomány címere Hovd tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Mongólia
Székhely	Hovd
Székhely	Hovd
Alapítás éve	1931
Népesség
Teljes népesség	83 517 fő (2015)
Földrajzi adatok
Terület	76 133,38 km²
Időzóna	UTC+7
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′, k. h. 92° 45′47, 92.75
Hovd tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hovd tartomány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hovd tartomány (mongolul: Ховд аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország nyugati részén terül el, székhelye Hovd.

Földrajz

Nyugaton Bajan-Ölgij-, északon Uvsz-, keleten Dzavhan- és Góbi-Altaj tartománnyal, valamint délen Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos.

A tartomány és székhelye az azonos nevű folyóról kapta nevét. Központi és délnyugati része hegyvidék, ahol a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti csapású hegyvonulatai húzódnak. Legmagasabb hegyei a Bajan-Ölgíj tartománnyal közös határ mentén: Mönh-Hajrhán (Мөнх хайрхан, 4362 m, az ország második legmagasabb pontja), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Tahilt (Тахилт, 4019 m).

Északi, északkeleti területe a Nagy-tavak medencéjének része, közepén a Har-Usz-tóval (Хар-Ус нуур). Ide ömlik a Mongol-Altaj legnagyobb folyója, a Hovd, miután felveszi mellékfolyóját, a Bujant, mellyel nagy mocsaras deltát alkot. A Dzavhan tartománnyal közös határon terül a Har-tó és a Dörgön-tó. A Mongol-Altaj keleti oldalán eredő két folyó, a Hojt-Cenher és a Dund-Cenher (Хойт цэнхэр гол és Дунд цэнхэр гол) a hegyek közül kijutva egyesül, vizük a kis Cagán-tóba ömlik, hacsak előbb el nem vész a pusztán.

Délen a Mongol-Altaj hegyeit félsivatagos medence váltja fel. Oda igyekeznek folyói is, mint az Üjencs (105 km) és a Bodoncs (Үенч гол, Бодончийн гол), de vizük elvész. A medencét a mongol-kínai határon emelkedő kisebb területű, de magasra nyúló hegyek szegélyezik: Bajtag-Bogd, Havtag-Úl. Azokon túl, kínai területen a Dzsungár Góbi kezdődik.

Járások

Hovd járásai

• Altaj járás (Алтай сум)
• Bulgan járás (Булган сум)
• Bujant járás (Буянт сум)
• Darvi járás (Дарви сум)
• Dörgön járás (Дөргөн сум)
• Dút járás (Дуут сум)
• Dzsargalant járás (Жаргалант сум)
• Dzereg járás (Зэрэг сум)
• Manhan járás (Манхан сум)
• Mönhhajrhan járás (Мөнххайрхан сум)
• Möszt járás (Мөст сум)
• Mjangad járás (Мянгад сум)
• Üjencs járás (Үенч сум)
• Hovd járás (Ховд сум)
• Csandmani járás (Чандмань сум)
• Ceceg járás (Цэцэг сум)
• Erdenebüren járás (Эрдэнэбүрэн сум)

Források

• Kara György. Mongólia. Panoráma, 252-256. o.. ISBN 963-243-062-X (1979) 
• Kobdoszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-16)
• Regioni Mongolii (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-16)
• Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)