Kelet-Góbi tartomány
| Kelet-Góbi tartomány (Дорноговь аймаг) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mongólia | ||
| Székhely | Szajnsand | ||
| Székhely | Szajnsand | ||
| Alapítás éve | 1931 | ||
| Körzethívószám | 0152 | ||
| Testvérvárosok | Lista Sizuoka prefektúra (2011. szeptember 27. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 65 267 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 784 m | ||
| Terület | 109 472,3 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 53′, k. h. 110° 09′44.883333°N 110.150000°EKoordináták: é. sz. 44° 53′, k. h. 110° 09′44.883333°N 110.150000°E | |||
 | |||
 | |||
| Kelet-Góbi tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-Góbi tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Kelet-Góbi tartomány (mongolul: Дорноговь аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország délkeleti részén terül el, székhelye Szajnsand.
- Terület – 109 500 km2
- Népesség – 66 606 fő (2016)[1]
- Népsűrűség – 0.61 fő/km²
- Alapítás éve – 1931
- Tartományi székhely Szajnsand.
Földrajz
[szerkesztés]Nyugaton Közép-Góbi- és Dél-Góbi-, északon Góbi-Szümber- és Hentij-, keleten Szühebátor tartomány határolja; délen és délkeleten Kínával határos. Itt van Mongólia „déli kapuja”, a határállomás: Dzamin-Űd (Замын-Үүд).
A tartomány nagy része a Góbi félsivatagos és sivatagos területén, 1200–1600 m magasságban (tszf) fekszik. Közel 400 kisebb tava van, melyek csapadékhiányos időszakban kiszáradnak.
Az éghajlat szélsőségesen kontinentális. A januári középhőmérséklet -24 °C, a júliusi 21 °C. Az éves csapadékmennyiség kb. 150 mm.
A tartományt délkelet felé átszeli a Transzmongol vasútvonal. Mellette vezet az Ulánbátor–Szajnsand–Dzamin-Űd (határállomás) aszfaltozott főút, melynek építését 2014-ben fejezték be.
Ásványi kincsei: kőszén (Alagtogó, Алагтогоо), fluorit (Dalandzsargal járás), kőolaj. A Góbiban, Szajnsand tartományi székhelytől kb. 45 km-re délre, Dzűnbajan (Зүүнбаян) környékén 1940-ben jelentős olajlelőhelyet fedeztek fel, kitermelését (természetesen Oroszországgal közösen) 1948-ban kezdték meg. Később ugyanott olajfeldogozó üzem is épült, és Szajnsandtól odáig vasútvonalat fektettek le. 1969-ben azonban a termelést leállították.[2]
A tartományi székhelytől kb. 25 km-re délre, a Tusile-hegynél, kis- és nagytestű dinoszauruszok maradványainak jelentős lelőhelye található.
Népessége
[szerkesztés]| 2010 | 58 612
|
| 2015 | 65 267
|
Járások
[szerkesztés]
| Járás | Mongol nyelven |
|---|---|
| Ajrag járás | Айраг сум |
| Altansiré járás | Алтанширээ сум |
| Dalandzsargalan járás | Даланжаргалан сум |
| Delgereh járás | Дэлгэрэх сум |
| Dzamin-Űd járás | Замын-Үүд сум |
| Erdene járás | Эрдэнэ |
| Hatanbulag járás | Хатанбулаг сум |
| Hövszgöl járás | Хөвсгөл сум |
| Ihhet járás | Иххэт сум |
| Mandah járás | Мандах сум |
| Örgön járás | Өргөн сум |
| Szajhandulán járás | Сайхандулаан сум |
| Szajnsand járás | Сайншанд сум |
| Ulánbadrah járás | Улаанбадрах сум |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Citypopulation.de (Hivatalos becsült adat, 2016-12-31)
- ↑ Invest Mongolia
Források
[szerkesztés]- Vosztocsno-Gobijszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-14)
- Regioni Mongolii Archiválva 2021. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-14)
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
| Tartományok |  | |
|---|---|---|
| Tartományi jogú városok | ||
