Dzavhan tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dzavhan tartomány (Завхан аймаг)
Har Nuur.jpg
Dzavhan tartomány címere
Dzavhan tartomány címere
Dzavhan tartomány zászlaja
Dzavhan tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország Mongólia
Székhely Uliasztaj
Alapítás éve1931
Körzethívószám 0146
Népesség
Teljes népesség 69 916 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1 886 m
Terület82 456 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Dzavhan tartomány (Mongólia)
Dzavhan tartomány
Dzavhan tartomány
Pozíció Mongólia térképén
é. sz. 48° 00′, k. h. 96° 15′Koordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 96° 15′
Zavkhan in Mongolia.svg
Dzavhan tartomány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzavhan tartomány témájú médiaállományokat.

Dzavhan tartomány (mongolul: Завхан аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország északnyugati részén terül el, székhelye Uliasztaj.

Földrajz[szerkesztés]

Nyugaton Uvsz- és Hovd-, északkeleten Hövszgöl-, keleten Észak-Hangáj és Bajanhongor tartománnyal, valamint északon Oroszországgal határos. Délen Góbi-Altaj tartománnyal hosszú szakaszon a Dzavhan folyó képezi a határt.

A tartomány kisebbik, nyugati része a Nagy-tavak medencéjéhez tartozó száraz, homokos vidék, dűnemező (Bor-Har elsz, Бор хар элс). Központi és nyugati területein a Hangáj-hegység északi része terül el, itt emelkedik legmagasabb hegye, az Otgon-Tenger. A Hangajt az északabbra húzódó Bujanajn-hegységtől az Ider völgye választja el.

A Hangaj gerincén fut a vízválasztó, mely a Jeges-tenger vízgyűjtő területét a belső lefolyástalan medencék vízgyűjtőjétől választja el. A hegység északi lejtőin ered az Ider és a tartomány nyugati területein, a Bujanaj-hegység lábánál folyik főfolyója, a Szelenga felé. A Hangáj túlsó, déli lejtőin indul útjára több forrásággal Nyugat-Mongólia leghosszabb folyója, a Dzavhan, mely a hegység vizeit a lefolyástalan Hjargasz-tóig szállítja.

A tartomány nyugati határán fekszik a Nagy-tavak medencéjének további két tava: a Har-tó (Хар нуур, jelentése: 'fekete tó', 530 km2) és a hozzá kapcsolódó kisebb Dörgön-tó (Дөргөн нуур). A Hangájban van egy másik Har-tó (Хар нуур) is; a Bulnaj-hegység nevezetes sóstava, a Telmen-tó 1782 m magasságban fekszik. Az azonos nevű Telmen járás (az Ider völgyében) kőhalom-sírjairól híres.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. A januári középhőmérséklet -34 °C, a júliusi 22 °C. Az éves csapadékmennyiség a hegyekben akár 400 mm is lehet, másutt 200-260 mm. Az Ulisztaj tartományi székhelyen (1754 m magasságban) mért legnagyobb hideg -46,2 °C, a legnagyobb meleg 32 °C volt (az 1970-es évekig).[1]

Járások[szerkesztés]

A tartomány járásai
Járás Mongol nyelven Népesség (2005)
Aldarhán járás Алдархаан 3708
Aszgat járás Асгат 1125
Bajanhajran járás Баянхайрхан 1968
Bajantesz járás Баянтэс 3024
Dörvöldzsin járás Дөрвөлжин 2323
Erdenehajrhan járás Эрдэнэхайрхан 1771
Ider járás Идэр 2714
Ih-Úl járás Их-Уул 6271
Nömrög járás Нөмрөг 1848
Otgon járás Отгон 3478
Szantmargac járás Сантмаргац 2101
Silűsztej járás Шилүүстэй 2450
Szongino járás Сонгино 1921
Telmen járás Тэлмэн 2820
Tesz járás Тэс 3230
Toszoncengel járás Тосонцэнгэл 9045
Cagáncsulút járás Цагаанчулуут 1496
Cagánhajrhan járás Цагаанхайрхан 1823
Cecen-Úl járás Цэцэн-Уул 2114
Tüdevtej járás Түдэвтэй 2003
Urgamal járás Ургамал 1822
Jarú járás Яруу 2547
Dzavhanmandal járás Завханмандал 1324

A tartomány székhely, Uliasztaj népessége 2005-ben 15 742 fő volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kara György i. m. 238. oldal. (Kb. az 1960-as évekből való adat).

Források[szerkesztés]