Bajanhongor tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajanhongor tartomány (Баянхонгор аймаг)
Nomgon from the west.jpg
Bajanhongor tartomány címere
Bajanhongor tartomány címere
Bajanhongor tartomány zászlaja
Bajanhongor tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország Mongólia
Székhely Bajanhongor
Székhely Bajanhongor
Alapítás éve1941
Körzethívószám 0144
Népesség
Teljes népesség83 936 fő (2015) +/-
Földrajzi adatok
Terület115 977,8 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Bajanhongor tartomány (Mongólia)
Bajanhongor tartomány
Bajanhongor tartomány
Pozíció Mongólia térképén
é. sz. 46° 06′, k. h. 100° 41′Koordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 100° 41′
Bayankhongor in Mongolia.svg
Bajanhongor tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajanhongor tartomány témájú médiaállományokat.

Bajanhongor tartomány (mongolul: Баянхонгор аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország középső és délnyugati részén terül el, székhelye Bajanhongor. Bajanhongor tartomány Dzavhan tartomány, Ömnögovi ajmag, Góbi-Altaj tartomány, Övörhangaj ajmag, Észak-Hangáj tartomány és Belső-Mongólia Autonóm Terület tartományokkal határos. Lakosainak száma 83 936 fő (2015). +/-

  • Népesség – 82 229 fő (2006)[1]
  • Népsűrűség – 0,71 fő/km²

Földrajz[szerkesztés]

Nyugaton Góbi-Altaj-, északon Dzavhan- és Észak-Hangáj-, keleten Dél-Hangáj-, délkeleten Dél-Góbi tartománnyal, valamint délen Kínával határos.

A tartomány északi fele a Hangáj-hegység központi részére és dél felé lenyúló platójára terjed ki, melyet részben ligetes puszta (erdős sztyepp), dél felé egyre inkább száraz sztyepp borít.[2] Jóval délebbre a Mongol-Altaj délkeleti nyúlványai és a Góbi-Altaj északnyugat–délkeleti csapású vonulatai húzódnak. Itt van a tartomány legmagasabb pontja, az Ih-Bogd-hegység Tergun-Bogd csúcsa (Тэргун Богд, 3959 m). A két hegység által közrezárt, délkelet felé hosszan elnyúló lefolyástalan medence a Tavak völgye (Нууруудын хөндий), legnagyobb tava a 252 km2 kiterjedésű Bőn-Cagán-tó (Бөөн цагаан нуур).

A Hangaj-hegységből több folyó indul a déli medence felé, de a kisebbek vize többnyire elvész a félsivatagban. A jelentősebb folyók:

  • Bajdrag (Байдраг гол, 295 km), fő ága a Bőn-Cagán-tóba ömlik; mellékfolyója az Öldzít (Өлзийт)
  • Tüj (Түйн гол, 243 km), az Orog-tóba (Орог-нуур) torkollik, de vize néha elvész, mielőtt a tavat elérné. Jelentősebb mellékfolyója a Sargaldzsút (Шаргалжуут гол) , melynek völgyében találhatók az ország legforróbb vízű, kb. 90 fokos forrásai.

A tartomány legdélibb része az Altajon túli Góbi vidékéhez tartozik. A hegyekből leereszkedő kisebb folyók vize ott szinte mindenütt elvész a sivatagban.

Népesság[szerkesztés]

Járások[szerkesztés]

Bajanhongor tartomány járásai
A tartomány járásai
Járás Mongol nyelven
Bácagán járás Баацагаан сум
Bajanbulag járás Баянбулаг сум
Bajangobi járás Баянговь сум
Bajanlig járás Баянлиг сум
Bajan-Ovó járás Баян-Овоо сум
Bajan-Öndör járás Баян-Өндөр сум
Bajancagán járás Баянцагаан сум
Bogd járás Богд сум
Bömbögör járás Бөмбөгөр сум
Búcagán járás Бууцагаан сум
Erdenecogt járás Эрдэнэцогт сум
Galút járás Галуут сум
Gurvanbulag járás Гурванбулаг сум
Dzsargalant járás Жаргалант сум
Dzsinszt járás Жинст сум
Hürémaral járás Хүрээмарал сум
Öldzít járás Өлзийт сум
Sinedzsinszt járás Шинэжинст сум
Dzag járás Заг сум

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] Hivatalos statisztikai adat, archivált
  2. Juzsno-Hangajszkoje plato (Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija)

Források[szerkesztés]