Mongólia közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mongólia legnagyobb közigazgatási egységei az ajmagok (mongolul: аймаг). Az ajmagok járásokra, vagyis szumokra (mongolul: сум) oszthatók. A főváros, Ulánbátor önálló közigazgatási egységet képez, független Töv ajmagtól. Az országban (Ulánbátor kivételével) 21 ajmag és 315 szum található.

Ajmagok adatai[szerkesztés]

Ajmag mongolul angol átírás[1] Szum[2] Lakosság[3] Terület (km²) (fő/km²) Székhely mongolul
Arhangaj Архангай Arkhangai 19
94 900
55 300
1,7 Cecerleg Цэцэрлэг
Bajanhongor Баянхонгор Bayankhongor 20
83 800
116 000
0,7 Bajanhongor Баянхонгор
Bajanölgij Баян-Өлгий Bayan-Ölgii 13
101 200
45 700
2,2 Ölgij Өлгий
Bulgan Булган Bulgan 16
60 800
48 700
1,2 Bulgan Булган
Darhan-Úl Дархан-Уул Darkhan-Uul 4
87 800
3 280
26,8 Darhan Дархан
Dornod Дорнод Dornod 14
73 700
123 600
0,6 Csojbalszan Чойбалсан
Dornogovi Дорноговь Dornogovi 14
52 500
109 500
0,5 Szajnsand Сайншанд
Dundgovi Дундговь Dundgovi 15
49 900
74 700
0,7 Mandalgovi Мандал-Говь
Dzavhan Завхан Zavkhan 24
80 700
82 500
1,0 Uljásztaj Улиастай
Góbi-Altaj Говь-Алтай Govi-Altai 18
60 900
141 400
0,4 Altaj Алтай
Góbi-Szümber Говь-Сүмбэр Govisümber 3
12 300
5 540
2,2 Csojr Чойр
Hentij Хэнтий Khentii 17
71 200
80 300
0,9 Öndörhán Өндөрхаан
Hovd Ховд Khovd 17
87 800
76 100
1,2 Hovd Ховд
Hövszgöl Хөвсгөл Khövsgöl 24
121 400
100 600
1,2 Mörön Мөрөн
Ömnögovi Өмнөговь Ömnögovi 15
46 800
165 400
0,3 Dalandzadgad Даланзадгад
Orhon Орхон Orkhon 2
78 400
840
93,3 Erdenet Эрдэнэт
Övörhangaj Өвөрхангай Övörkhangai 19
113 200
62 900
1,8 Arvajhér Арвайхээр
Szelenge Сэлэнгэ Selenge 17
100 800
41 200
2,4 Szühebátor Сүхбаатар
Szühebátor Сүхбаатар Sükhbaatar 13
56 600
82 300
0,7 Barún-Urt Баруун-Урт
Töv Төв Töv 27
88 900
74 000
1,2 Dzúnmod Зуунмод
Uvsz Увс Uvs 19
81 000
69 600
1,2 Ulángom Улаангом
Mongol ajmagok.png

Története[szerkesztés]

Korábban az ájmag mongolul „törzset”, „törzsszövetséget”, „fejedelemséget” jelentett. A szum „nyilat”, „lövedéket” jelent, emlékeztetve a hajdani katonai felosztásra.

A Csing-dinasztia korában Külső-Mongólia kelet-nyugati irányban volt felosztva Szecen kán, Tüset kán Szajn-nojon kán és Dzaszagt kán között.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Монгол улсын засаг захиргааны хуваарь, 2006
  • mongol nevek magyar átírása: Kara György. Mongólia. Panoráma (1979). ISBN 963-243-062-X 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az angol átírás nem hivatalos, viszont gyakran használják például térképeken
  2. 2005-ös adat
  3. 2004-es adat