Keleti tartomány (Mongólia)
| Keleti tartomány (Дорнод аймаг) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mongólia | ||
| Székhely | Csojbalszan | ||
| Székhely | Csojbalszan | ||
| Alapítás éve | 1931 | ||
| Körzethívószám | 0158 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 76 476 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 807 m | ||
| Terület | 123 597,43 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 04′, k. h. 114° 30′Koordináták: é. sz. 48° 04′, k. h. 114° 30′ | |||
 | |||
| Keleti tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Keleti tartomány (mongolul: Дорнод аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország északkeleti-keleti részén terül el, székhelye Csojbalszan.
Földrajz[szerkesztés]
Északon Oroszországgal, délen és keleten Kínával határos, délnyugaton Szühebátor-, északnyugaton Hentij tartomány határolja.
Legnagyobb része viszonylag alacsony síkvidék, száraz sztyepp. Csak északnyugati peremére nyúlnak át a Hentij-hegység nyúlványai. A tartomány közepét kelet felé átszeli, szinte megfelezi a Kerülen, bal partján fekszik a tartományi székhely, Csojbalszan. Az északi vidékek jelentősebb folyója az Uldz (vagy Uldza, 425 km). Keleten, a kínai határon terül el Kelet-Mongólia legnagyobb édesvízű tava, a Bujr-tó (területe 610 km2). Attól nyugatra húzódik a szinte teljesen sík Menen-puszta (Мэнэнгийн тал). A tartomány északkeleti sarkában, a kis Höh-tó (Хөх нуур) vidékén található Mongólia legmélyebb pontja, 552 m tengerszint feletti magasságban. (Mongólia egész területe fennsík, a Mongol-fennsík része).
A Keleti tartományban, Mardaj (Мардай) körzetében jelentős, kitermelésre váró uránérclelőhely található.[1]
Népessége[szerkesztés]
| Lakosok száma | 68 873 | 69 552 | 76 476 |
| 2010 | 2011 | 2015 |
Járások[szerkesztés]
| Járás | Mongol nyelven | Terület (km²) |
|---|---|---|
| Bajandun járás | Баяндун | 6237 |
| Bajantümen járás | Баянтүмэн | 8321 |
| Bajan-Úl járás | Баян-Уул | 5623 |
| Bulgan járás | Булган | 7111 |
| Csojbalszan járás | Чойбалсан | 10 152 |
| Csulúnhorót járás (Eréncav) | Чулуунхороот (Эрээнцав) | 6539 |
| Dasbalbar járás | Дашбалбар | 8713 |
| Gurvandzagal járás | Гурванзагал | 5252 |
| Halhgol járás | Халхгол | 28 093 |
| Hölönbujr járás | Хөлөнбуйр | 3773 |
| Matad járás | Матад | 22 831 |
| Szergelen járás | Сэргэлэн | 4169 |
| Herlen járás Csojbalszan) | Хэрлэн (Сүмбэр) | 281 |
| Cagán-Ovó járás | Цагаан-Овоо | 6502 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1] Archiválva 2018. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Legendtour.ru)
Források[szerkesztés]
- Kara György. Mongólia. Panoráma, 270. o.. ISBN 963-243-062-X (1979)
- Vosztocsnij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-14)
- Regioni Mongolii (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-14)
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
| Tartományok | Bajanhongor • Bajan-Ölgij • Bulgan • Darhan-Úl • Dél-Góbi • Dél-Hangáj • Dzavhan • Észak-Hangáj • Góbi-Altaj • Góbi-Szümber • Hentij • Hovd • Hövszgöl • Keleti • Kelet-Góbi • Közép-Góbi • Központi • Orhon • Szelenga • Szühebátor • Uvsz |  |
|---|---|---|
| Tartományi jogú városok | ||
