Góbi-Altaj tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Góbi-Altaj tartomány (Говь-Алтай аймаг)
Góbi-Altaj tartomány címere
Góbi-Altaj tartomány címere
Góbi-Altaj tartomány zászlaja
Góbi-Altaj tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország Mongólia
Székhely Altaj
Székhely Altaj
Alapítás éve1940
Körzethívószám 0148
Népesség
Teljes népesség56 209 fő (2015)
Földrajzi adatok
Terület141 448 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 30′, k. h. 96° 00′Koordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 96° 00′
Góbi-Altaj tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi-Altaj tartomány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Góbi-Altaj tartomány (mongolul: Говь-Алтай аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország délnyugati részén terül el, székhelye Altaj.

Földrajz[szerkesztés]

Nyugaton Hovd-, keleten Bajanhongor tartománnyal, délen és délnyugaton Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos. Északon Dzavhan tartománnyal hosszú szakaszon az azonos nevű Dzavhan folyó jelenti a határt.

A tartomány központi részén végig a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti irányú hegyvonulatai húzódnak. A hegység itteni legmagasabb hegye a Szutaj (4108 m?). Északnyugaton a Nagy-tavak medencéjéhez tartozó Hüjszín-góbi (Хүйсийн говь) medence és a Mongol-elsz homoktenger nyújtózik. Keletebbre a Haszagt-Hájrhan-hegység (Хасагт-хайрхан, 3578 m) terül el, ennek „leginkább erdős, vadban gazdag és legszebb része” 1965 óta természetvédelmi terület.[1] A hegység északról, a Mongol-Altaj dél felől keretezi a Sarga-tó (vagy Sarga-góbi, Шаргын нуур, Шаргын говь) medencéjét, melynek egy része 1993 óta szintén természetvédelmi terület.[2]

A Mongol-Altajtól délre eső hatalmas térség nagy része félsivatag vagy sivatag: az Altajon túli Góbi és a Dzsungár Góbi (utóbbi legnagyobb része Kínához tartozik). Ezt a kopár vidéket is néhol hegyközi medencék (az Alag-tó medencéje), vagy magasra emelkedő hegyek szakítják meg: az Azs-Bogd (Аж Богд, 3802 m) és a legdélebbre fekvő Atasz-Bogd (Атас богд, 2695 m). Az Altajból dél felé leereszkedő folyók (Szagszaj [a Hovd mellékfolyójával azonos a neve]) vize elvész a homokban.

Népessége[szerkesztés]

2011
53 590
2015
56 209

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. A januári középhőmérséklet mínusz 15-20 °C, a júliusi középhőmérséklet 25-28 °C, jelentős a hőmérséklet napi ingadozása is.

Járások[szerkesztés]

A tartomány járásai

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kara György i. m. 258. oldal]
  2. Sharga Nature Reserve (Lonelyplanet.com, hozzáférés 2018-08-12)

Források[szerkesztés]