Darhan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darhan (Дархан)
Darhan címere
Darhan címere
Közigazgatás
Ország Mongólia
Alapítás éve1961 október 17.
Irányítószám213800
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség74 738 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság665 m
Terület103 km²
IdőzónaHKT (UTC+8)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 29′ 12″, k. h. 105° 55′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 29′ 12″, k. h. 105° 55′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Darhan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Darhan (mongolul Дархан) Darhan-Úl tartomány székhelye, 74 ezer lakosával Mongólia harmadik legnagyobb városa. Nevének jelentése kovács, kiváltságos. Rokon szava a régi magyar nyelvben a tárkány.

Földrajz[szerkesztés]

Darhan az Orhon mellékfolyója, a Hará völgyében fekszik ‑ nem messze annak torkolatától ‑, a Hentij-hegység és a Bürengij-hegység között. A fővárostól Ulánbátortól 230 kilométerre északra található. A hőmérséklet nyáron 25–30 °C, télen ‒10– ‒30 °C.

Természeti értékek[szerkesztés]

Darhan vidéke természeti erőforrásokban és nyersanyagban gazdag. A város közelében található szén, réz és vasérc lelőhely, valamint építőanyagok mint mészkő, homok, kavics és márvány.

Története[szerkesztés]

1961-ben Mongólia nagyobb összegű segélyt kapott a Szovjetuniótól, hogy létrehozzanak egy az északi tartományokat ellátó ipari központot. Mivel a mai város helyén korábban csak egy kis vasútállomás volt, az újonnan épített város arculata egységes, a környező településekhez képest modern lett. A város tervezésénél figyeltek arra, hogy a füstös gyárak a város déli oldalára kerültek, így a gyakori északi szél tisztán tartja Darhan levegőjét.

A városban ma is több gyár és manufaktúra működik, ami Darhan-Úl tartomány lakosságának jelentős részének biztosít munkalehetőséget. A tartomány lakosságának 76%-a él Darhanban, nagy részük lakóházakban, a többiek pedig a várost körülölelő jurta negyedben. Darhan közel van az orosz határhoz, így jelentős orosz közösség él a városban.

Kultúra[szerkesztés]

A központban, egy díszes faházban található a Harangín-kolostor, ami az utóbbi időkben újra buddhista kolostorként működik. A városban egy volt iskolaépületben buddhista oktatási központ is működik.

Ugyancsak Darhan ad helyet a Darhan-Úl tartományi Népművészeti Múzeumnak. A múzeumban a hagyományos öltözködést és eszközöket, valamint vallási tárgyakat bemutató tárlat mellett kitömött állatok láthatóak.

Ipar[szerkesztés]

Az ipari negyedben található cementgyár, acélhengermű és bőrfeldolgozó üzem. Fejlett az élelmiszer feldolgozó iparág, ami magában foglalja a húsfeldolgozó üzemet, malmot, pék és cukrászműhelyeket, tejfeldolgozó üzemet, valamint alkoholos és üdítőital gyártást.

A legtöbb ipari létesítményt nemzetközi segítséggel építették. Jelentős pénzügyi és technikai segítséget nyújtottak:

1967-ben kezdődött a húskombinát építésének előkészítése. Eredetileg az építőmesteri munkákat kínai cégek végezték volna és a technológiai szerelést a magyarok. Az ebben az évben megromlott mongol-kínai-szovjet viszony miatt a koncepció megváltozott és a létesítmény teljes megvalósítása a magyarok kezébe, konkrétan a Komplex és a Gépexport külkereskedelmi vállalatokhoz került. 1968 és 1974 között épült fel a darhani húskombinát és hűtőház, ahol Holtság József vezetése alatt összesen, de nem egyidőben mintegy 800 magyar szakmunkás és egy mongol ezred katonái dolgoztak, sokszor -40 fokos hidegben. Az 1974-es nyári átadást követően a gyár fényesen bizonyította és teljesítette a tervezett paramétereket és 1990-ig a magyarok folyamatosan segítették a mongol szakmunkások képzését. 2002-ben még zavartalanul működött és termelt exportra a privatizált üzem.

Közlekedés[szerkesztés]

Ulánbátorból aszfaltozott út vezet Darhanig, hossza 220 kilométer. A két város között menetrend szerinti buszjárat közlekedik. Darhantól ugyancsak aszfaltozott úton érhető el Szühebátor, valamint az orosz határ, mindkettő nagyjából 120 kilométerre.

Darhanon fut keresztül a Transzmongol vasútvonal. A vasút a várostól 35 kilométerre délre Szalhit településnél ágazik el Erdenet felé.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]