Mongol Népköztársaság
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Mongol Népköztársaság | |||
| Монгол Улс (Mongol Ulsz)  | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Орон бүрийн пролетари нар нэгдэгтүн! “Világ proletárjai, egyesüljetek!” Nemzeti himnusz: Mongol Internacionálé | |||
 | |||
| Fővárosa | Ulánbátor | ||
 é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′47.916667°N 106.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′47.916667°N 106.883333°E | |||
| Államforma | népköztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Jumdzságín Cedenbal | ||
| Hivatalos nyelv | mongol | ||
| függetlenség | Kínától | ||
| kikiáltása | 1921. július 11. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2 000 000 | ||
| Rangsorban | 140 | ||
| Becsült | 3,5 millió [1] fő (1990) | ||
| Rangsorban | 140 | ||
| Népsűrűség | 2 fő/km²[2] | ||
| GDP | 1990 (nominális) | ||
| Összes | 20,3 milliárd dollár [3] (kb. 118.) | ||
| Egy főre jutó | 5922 USD [3] | ||
| HDI | 0,747 [4] (104.) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 564 116 km² | ||
| Rangsorban | 18. | ||
| Víz | 0,43% | ||
| Időzóna | (UTC+7, +8) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Mongol tögrög (MNT) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | MGL | ||
| Hívószám | 976 | ||
| Internet TLD | .mn | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mongol Népköztársaság témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
.svg)
.svg)
A Mongol Népköztársaság (mongolul: Бүгд Найрамдах Монгол Ард Ул) egy szocialista állam volt Kelet-Ázsiában, amely 1924 és 1992 között létezett a mai Mongólia területén. A világ második legrégebben fennálló szocialista államaként tartják számon (a Szovjetunió után), és politikailag, gazdaságilag, valamint katonailag szorosan kötődött a Szovjetunióhoz.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Előzmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 20. század elején Mongólia a Csing-dinasztia fennhatósága alá tartozott. A kínai uralom meggyengülése után 1911-ben Mongólia kikiáltotta függetlenségét, azonban ez nem bizonyult tartósnak. A térségben kínai, orosz és helyi erők versengtek a hatalomért.
A forradalom és az államalapítás (1921–1924)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1921-ben mongol forradalmárok, szovjet támogatással, megdöntötték a kínai és fehérgárdista erők uralmát. A forradalom vezetője Szühebátor volt, aki kulcsszerepet játszott a kommunista rendszer kiépítésében.
1924-ben, Bogd kán halála után, hivatalosan is kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, amely ezzel a világ egyik első szocialista államává vált.
Szocialista időszak (1924–1990)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ország politikai rendszere egypárti kommunista diktatúra volt, amelyet a Mongol Népi Forradalmi Párt irányított.
1930-as évek – tisztogatások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sztálini politika hatására Mongóliában is tömeges tisztogatások zajlottak. Több ezer embert végeztek ki, köztük buddhista szerzeteseket és politikai ellenfeleket. A buddhizmus intézményrendszerét szinte teljesen felszámolták.
Második világháború
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mongólia a Szovjetunió szövetségeseként vett részt a háborúban. 1939-ben fontos szerepet játszott a japán erők elleni halhin-goli csatában.
A „tizenhatodik tagköztársaság” mítosza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bár Mongólia formailag független állam volt, a gyakorlatban annyira szorosan követte Moszkva utasításait, hogy gyakran nevezték gúnyosan a Szovjetunió 16. tagköztársaságának. A mongol vezetés (különösen Cedenbal alatt) többször is felvetette a Szovjetunióhoz való hivatalos csatlakozást.
A hidegháború időszaka
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ország a Szovjetunió egyik legszorosabb szövetségesévé vált. Gazdaságát központilag tervezték, a mezőgazdaság kollektivizálva volt, és iparosítási programokat indítottak.
Demokratikus átmenet (1990–1992)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szovjetunió gyengülésével Mongóliában is reformmozgalmak indultak. 1990-ben békés tüntetések hatására bevezették a többpártrendszert, és megkezdődött az átmenet a demokrácia felé.
1992-ben új alkotmányt fogadtak el, amely megszüntette a Mongol Népköztársaságot, és létrehozta a mai Mongólia államot.
Államszervezet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mongol Népköztársaság egypárti szocialista állam volt.
- Vezető párt: Mongol Népi Forradalmi Párt
- Államforma: Népköztársaság
- Politikai rendszer: kommunista diktatúra
A legfőbb hatalom a párt kezében volt, az állami intézmények ennek alárendelten működtek.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gazdaság szovjet mintára működött:
- központi tervezés
- államosított ipar
- kollektivizált mezőgazdaság
Fő ágazatok:
- állattenyésztés (különösen juh, ló, teve)
- bányászat
- könnyűipar
Mongólia jelentős gazdasági támogatást kapott a Szovjetuniótól.
Társadalom és kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kommunista rendszer idején a vallást elnyomták, különösen a buddhizmust. Kolostorokat romboltak le, szerzeteseket üldöztek.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az analfabetizmust szinte teljesen felszámolták. Az oktatás ingyenes volt, és a szovjet mintát követte.
Külpolitika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mongólia külpolitikája szinte teljes mértékben a Szovjetunióhoz igazodott.
- szoros katonai együttműködés
- gazdasági integráció
- részvétel szocialista nemzetközi szervezetekben
Kína és Mongólia viszonya a 20. század során többször feszült volt.
Öröksége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mongol Népköztársaság időszaka jelentős hatással volt Mongólia modern fejlődésére:
- kialakult az ipari infrastruktúra
- javult az oktatás és az egészségügy
- ugyanakkor politikai elnyomás és tisztogatások jellemezték