Bódipakkhijá-dhammá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bódipakkhijá-dhammá (páli[1] szanszkrit: bodhipaksa dharma) a buddhizmusban olyan tulajdonságok (dhammá) amelyek kapcsolódnak a (pakkhija) megvilágosodáshoz (bodhi).

A páli magyarázószövegekben a Bódipakkhijá-dhammá kifejezéssel hét tulajdonsághalmazra utalnak, amelyet a történelmi Buhha tanított. Ezek megőrzésre kerültek páli kánonban. Ezekben a halmazokban harminchét tulajdonság szerepel (szattatimsza bódhipakkhijá-dhammá).

A hét halmazt elismerik a théraváda és a mahájána buddhisták is a megvilágosodáshoz vezető ösvény elősegítőjeként.[2]

A harminchét tulajdonság hét halmaza[szerkesztés]

37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
Buddha.jpg
  4
szatipatthána
 
  4
erőfeszítés
4
Alap
 
5
képesség
5
erősség
  7
tényezők
  
  8
ösvényi tényező
 
Buddha.jpg
nézetvita

Ez a 37 tulajdonság a következőképpen szerepel a Szamjutta-nikájában (43.12):

A tudatosság négy alapja (szatipatthána)[szerkesztés]

  1. A test tudatossága (kajánupasszana)
  2. Az érzések tudatossága (vedanánupasszana)
  3. A tudat tudatossága (csittanupasszana)
  4. A mentális tulajdonságok tudatossága (dhammanupasszana)

Négy helyes erőfeszítés (szammappadhana)[szerkesztés]

  1. Megakadályozni, hogy ügyetlen tudatállapotok lépjenek fel
  2. Elhagyni a már fellépett ügyetlen tudatállapotokat
  3. Törekedni az ügyes tudatállapotok megjelenésére
  4. Törekedni megtartani a már megjelent ügyes tudatállapotokat

Az erő négy alapja (iddhipáda)[szerkesztés]

  1. Akarat (csanda)
  2. Energia (vírja)
  3. Tudat (csitta)
  4. Megkülönböztetés (vimamsza)

Öt képesség (indrija)[szerkesztés]

  1. Meggyőződés[3] (szaddhá)
  2. Energia (vírija)
  3. Tudatosság (szati)
  4. Koncentráció (szamádhi)
  5. Bölcsesség (pradzsnyá)

Öt erősség (bala)[szerkesztés]

  1. Hit (szaddha)
  2. Energia (vírija vagy virja)
  3. Tudatosság (szati)
  4. Koncentráció (szamádhi)
  5. Bölcsesség (pradzsnyá)

Hét megvilágosodási tényező (boddzshanga)[szerkesztés]

  1. Tudatosság (szati)
  2. Vizsgálódás (dhamma-vicsaja)
  3. Energia (vírija)
  4. Öröm (píti)
  5. Nyugalom (passzaddhi)
  6. Koncentráció (szamádhi)
  7. Egykedvűség (upekkhá)

Nemes nyolcrétű ösvény (Arijo atthangiko maggo)[szerkesztés]

  1. Helyes szemlélet
  2. Helyes szándék
  3. Helyes beszéd
  4. Helyes cselekvés
  5. Helyes életmód
  6. Helyes erőfeszítés
  7. Helyes éberség
  8. Helyes elmélyedés

Negyvenhárom tulajdonság[szerkesztés]

A páli kánonban a 112. és 237. Nettipakarana beszéd 43 Bódipakkhijá-dhammát sorol fel, amely tartalmazza a fenti 37 és a továbbiakat:

  1. állandótlanság (aniccsa)
  2. szenvedés (dukkha)
  3. éntelenség (anatta)
  • a szenvedés megszüntetése (dukkha) (pahána)
  • vágy hiánya, arahantság (virága)
  • mentális szennyeződések elpusztítása, nirvána[4]

Páli kánonban[szerkesztés]

A Tipitaka (páli kánon) a Bódipakkhijá-dhammá kifejezést a hét minőséghalmaz értelemben legelőször az Atthakathá magyarázószövegben használja, jóllehet már előtte a Szutta-pitaka és az Abhidhamma-pitaka is összegyűjti és utal rá.

Szutta-pitaka[szerkesztés]

A Dígha-nikájából ismert Maháparinibbána-szutta (DN 10), amely Buddha utolsó napjait meséli el:

"Most, Ó szerzetesek, azt mondom nektek, hogy ezeket a tanításokat, amelyekről nekem közvetlen tudásom van és amelyet veletek is megosztottam, tanuljátok meg alaposan, műveljétek, fejlesszétek és gyakran gyakoroljátok, hogy kialakuljon és kitartson az élet tisztasága a sokaság jólétére és boldogságára, a világ felé való együttérzésből, istenek és emberek jóléte és boldogsága érdekében.
"És mik, szerzetesek, ezek a tanítások? Ezek a tudatosság négy alapja, a négy helyes erőfeszítés, a fizikai erő négy összetevője, az öt képesség, az öt erősség, a hét megvilágosodási tényező és a nemes nyolcrétű ösvény. Ezek, szerzetesek, amelyekről közvetlen tudásom van, amelyeket megosztottam veletek, és amelyeket meg kell tanulnotok, művelnetek, fejlesztenetek és gyakran gyakorolnotok...."[5]

A Maddzshima-nikája "Mahá Szakuludáji-szuttában" (MN 77),[6] amikor megkérdezte tanítványait, hogy miért üdvözítik őt, a Buddha öt tulajdonságot sorolt fel, ami neki megvan: legmagasabb erények (adhisíle ... paramena szílakkhandha); legmagasabb tudás és látás (abhikkante nánadasszane); legmagasabb bölcsesség (adhipannája ... paramena pannákkhandha); az ő négy nemes igazságról szóló magyarázata (arijaszaccsáni); valamint, hogy számos módot azonosított, amivel egészséges állapotokat lehet elérni.[7] Ez a legutolsó tartalmazza a harminchét Bódipakkhijá-dhammá hét halmazát, amelyeket ez a beszéd egyesével fel is sorol.[8]

A Szamjutta-nikája, ötödik felosztás első hét fejezete mind egy Bódipakkhijá-dhammának felel meg. Sok ismétlés szerepel ezekben e fejezetekben, amely összesen 900 beszédet tartalmaz.[9]

Az Anguttara-nikája "Upaddzsája-szuttában" (AN 5.6.6) a Buddha öt dolgot ajánl a szerzeteseknek, hogy leküzdjék a spirituális akadályokat: kontrollálják a tudatukat, egyenek megfelelő mennyiségű ételt, tartsák karban az éberségüket, tartsák szem előtt az erényeket és fejlesszék ki a Bódipakkhijá-dhammákat egész nap.[10]

A Khuddaka-nikájában a Bódipakkhijá-dhammákat az Iti 82,[11] a Th. 900,[12] és a Nett. 31, 112, 197, 237, 240 és 261[13] tartalmazza.

Abhidhamma-pitaka[szerkesztés]

A bódhipakkhija-dhammákat többször is említi az Abhidhamma-pitaka - például a Vbh. 571 és 584 fejezeteiben.[14]

Magyarázószövegek[szerkesztés]

A Viszuddhimagga magyarázószövegei felsorolják a bódhipakkhija-dhammák hét halmazát és feltüntetik az ahhoz illő Szutta-pitaka beszédeket is (Vism. XXII.33), elmagyarázzák mindegyik halmazt (Vism. XXII.34-38), és leírják az arhat tudatában lévő létezésüket (Vism. XXII.39-40).

7 TULAJDONSÁGHALMAZ
4
tudatosság
4
helyes
erőfeszítés
4
erő
alap
5
érzék
5
erősség
7
Boddzshanga
Nemes
nyolcrétű
ösvény
5

T
U
L
A
J
D
O
N
S
Á
G
hit szaddha szaddha
Energia 4
szamma-
padhana
vírja vírja vírja vírja szamma
vajama
tudatosság 4
szatipatthána
szati szati szati szamma
szati
Koncentráció szamádhi szamádhi szamádhi szamma
szamádhi
bölcsesség vimamsza panna panna dhamma-
vicsaja
samma
ditthi
1. Táblázat: öt tulajdonságot 28-szor említ a hét tulajdonsághalmaz, amely a megvilágosodással kapcsolatos (a Vism. XXII.41-43 alapján).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A különböző páli betűzéshez lásd: Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 491, a "bodha" és "bodhi" bekezdéseknél. Ebben a cikkben a leggyakrabban használt kifejezések szerepelnek.
  2. 1967-ben a Világ Buddhista Szangha Tanács (World Buddhist Sangha Council) "A théravádát és a mahájánát egyesítő alapvető pontokban" hangzott el az állítás:
    elfogadjuk a 37 tulajdonságot, hogy kapcsolatosak a megvilágosodással (bodhipakṣa-dharma), amelyek a Buddha tanított különböző nézőpontok. (Rahula, 1974, pp. 100, 137-138.)
  3. http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/wings/index.html
  4. Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 491, a "bodhi" bekezdés. forrás: http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.2:1:3377.pali (2007-05-23).
  5. Vajra & Story (1998).
  6. Nánamoli & Bodhi (2001), "The Greater Discourse to Sakuludāyin" (Mahászakuludáji-szutta, Maddzshima-nikája 77), pp. 629-647, 1284 n. 762; Upalavanna (n.d.-a); és SLTP, n.d.-b
  7. MN 77 Mahá-szakuludáji-szutta - magyarul - Fordította: Vekerdi József
  8. MN 77, a 37 tulajdonságon felül a Buddha megemlít több meditációs technikát (mint például a dhjánák) és, hogy elérte az Abhidzsna szintet (képesség, hogy visszanézze előző életeit).
  9. Bodhi (2000), chs. 45-51, pp. 1523-1749.
  10. Upalavanna (n.d.-b), AN 5.6.6.
  11. Thanissaro (2001), Iti. 82 is at available at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/kn/iti/iti.3.050-099.than.html#iti-082.
  12. SLTP (n.d.-c), stanza 900 páli nyelven: "Tassa dhamma ime honti kusalā bodhipakkhikā, Anāsavo ca so hoti iti vuttaṃ mahesinā". Norman (1997), p. 90
  13. Rhys Davids & Stede (1921-25), op. cit.
  14. SLTP (n.d.-a), §§ 571, 584 (PTS pages 244, 249). Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 491, "bodhi" címszó alatt"

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]