Dharmapála
| A sorozat témája Mahájána |
|---|
 |
|
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
A dharmapála (szanszkrit, páli: धर्मपाल, tibeti: ཆོས་སྐྱོང་, wylie: chos skyong, kínai: 护法神, pinjin: hu-fa-sen) a vadzsrajána buddhizmusban egyfajta haragos istenség. A kifejezés jelentése szanszkrit nyelven a „Dharma védelmezője”, amelyből a dharma jelentése „törvény”.
Jellemzése[szerkesztés]
A vadzsrajána ikonográfiában és a thangka ábrázolásokon a dharmapálák félelmetes lények, gyakran sok fejjel, kézzel és lábbal, kék, fekete vagy vörös bőrrel, félelmetes arckifejezéssel és kiálló fogakkal. A rémisztő külső ellenére a dharmapálák bodhiszattvák vagy buddhák, azaz az együttérzés megtestesülései, amelyek haragos módon cselekszenek az érzőlények javára.
Tibeti buddhizmus[szerkesztés]
Tibetben a fő dharmapálák a következők:
- Mahákála (tibeti: Nagpo Csenpo)
- Mahákálí
- Jama (tibeti: Sindzse)
- Jamántaka (tibeti: Sindzse Sed)
- Hajagriva (tibeti: Tamdrin)
- Vaisravana (tibeti: Kubera)
- Srí Dévi (tibeti: Palden Lhamo)
- Ekajaṭī (tibeti: ral csig ma)
- Vadzsraszádhu (tibeti: Dorje Legpa)
- Brahma (tibeti: "Csangsz Pa")
- Maharakta (tibeti: cog gi dag po, mar csen)
- Kurukulla (tibeti: rig cse ma)
- Takkiradzsa (tibeti: du pai gyal po)
- Prana Atma (tibeti: Begce)
Tibetben a legtöbb kolostornak saját kiválasztott dharmapálája van, amely kezdetben egy védőszellemhez volt hasonlatos. Például a Mahákála különféle helyi alakja, mind Avalókitésvara különböző megnyilvánulása. Kalarupa, Jamántaka és Srí Dévi (tibeti: Palden Lhamo) a bölcsesség buddha, Mandzsusrí különböző manifesztációi.
A dharmapála legfőbb szerepe állítólag az, hogy elhárítsa a belső és a külső akadályokat a spirituális gyakorló útjából, hogy elérhessék a spirituális céljaikat, illetve, hogy a gyakorlataikhoz ideális körülményeket teremtsenek.[1]
Singon buddhizmus[szerkesztés]
A japán singon buddhizmusban, amely a tangmi aliskolája, a dharmapálák, úgy mint Acsala vagy Jamántaka bölcsességkirálynak számítanak. Más dharmapálák, mint például Mahákála, a tenbuk (dévák) közé tartozik, akik az istenségek negyedik szintjét alkotják.
Kapcsolódó istenségek[szerkesztés]
A tibeti buddhizmusban ezen kívül létezik még két másikféle védelmező is: a lokapálák és a ksetrapálák. Papija, Kuan Jü és Hacsiman szintén védelmező alakoknak számítanak.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Begce
- Kínai védelmező oroszlánok
- Dordzse Sugden
- Gyalpo szellemek
- Palden Lhamo
- Szkanda (buddhizmus)
- Hóoroszlán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Heart Jewel: The Essential Practices of Kadampa Buddhism, pages 71-3, Tharpa Publications (2nd. ed., 1997) ISBN 978-0-948006-56-2
Források[szerkesztés]
- Kalsang, Ladrang (1996). The Guardian Deities of Tibet Delhi: Winsome Books. (Third Reprint 2003) ISBN 81-88043-04-4.
- Linrothe, Rob (1999). Ruthless Compassion: Wrathful Deities in Early Indo-Tibetan Esoteric Buddhist Art London: Serindia Publications. ISBN 0-906026-51-2.
- De Nebesky-Wojkowitz, Rene (1956). Oracles and Demons of Tibet. Oxford University Press. Reprint Delhi: Books Faith, 1996 - ISBN 81-7303-039-1. Reprint Delhi: Paljor Publications, 2002 - ISBN 81-86230-12-2.
További információk[szerkesztés]
- Buddhista védelmező alakok (angolul)