Trikája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Három buddha szobor a három testet szimbolizálja. Dharma virág templom, Hucsou, Csöcsiang tartomány, Kína

A Trikája tan (szanszkrit, szó szerint: "három test"; 三身 kínai: szán-sen vietnami: Tam thân, japán: szandzsin vagy szansin, tibeti: སྐུ་གསུམ, wylie: szku gszum) mahájána buddhista tanítás a valóság és a buddhaság természetéről.

Definíció[szerkesztés]

A tan szerint a buddháknak három teste (kája) van:

  1. a dharmakája vagy igazságtest, amely megtestesíti a megvilágosodás alapelvét és nincsenek korlátai;
  2. a szambhogakája vagy örömtest, amely egy örömtest vagy egy tiszta fény megnyilvánulása;
  3. a nirmánakája vagy együttérzés-test, amely megmutatkozik a térben és az időben.[1]

Eredete[szerkesztés]

Páli kánon[szerkesztés]

Már Buddha parinirvánája előtt is ismert volt a Dhammakája kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy igazságtest.

A páli kánonban Buddha azt mondja Vaszetthának, hogy a Tathágata (Buddha) dhammakája, azaz az igazság megtestesülése volt[2][3]

Buddha megegyezik a dhammával:

„... and the Buddha comforts him, "Elég, Vakkali! Miért akarod látni ezt a közönséges testet? Aki látja a Dhammát, engem lát; aki engem lát, a Dhammát látja, mert a Dhammát látván, Vakkali, engem lát; és engem látván, a Dhammát látja."[4]

Az Aggannya-szuttában Buddha azt tanácsolja Vaszetthának, hogy bárkinek erős és mély hite van a Tathágathában kijelentheti, hogy a Bhagaván gyermeke, a dhamma „szájából” született, dhammából fogant és a dhamma örököse. Mert a Tathágatha címei a következők: a dhamma teste, Brahma teste, a dhamma megnyilvánulása és a Brahma megnyilvánulása.

Mahájána[szerkesztés]

A dharmakája tanítást valószínűleg legelőször az Astaszáhaszriká Pradzsnyápáramitá („tökéletes bölcsesség szútra”) fejtette ki, amely az i. e. 1. században vetettek papírra.

A mahájána buddhizmus vezette be a szambhogakája fogalmát, amely a nirmánakája és a dharmakája között helyezkedik el. A szambhogakája a buddhák egyik aspektusa, amely mély meditációban és víziókban tapasztalható. 300 körül a jógácsára iskola rendszerbe foglalta az akkori elméleteket a Buddha természetével kapcsolatban. Ez lett a trikája, avagy a háromtest tan.[5]

Értelmezései a különböző buddhista hagyományokban[szerkesztés]

A buddhizmus különböző iskoláinak eltérő elképzelései vannak a három testet illetően.

Kínai mahájána[szerkesztés]

Tiszta Föld[szerkesztés]

A Tiszta Föld buddhizmusban Buddha három testét a következőképpen lehet lebontani:[6]

  • A nirmánakája egy buddha fizikai/megnyilvánult teste, például Gautama Buddháé.
  • a szambhogakája az örömtest, amelyben egy bodhiszattva bevégzi a fogadalmait és buddhává válik. Amitábha, Vadzsraszattva és Manydzsusrí buddhák teste szambhogakája test.
  • a dharmakája az igazság megtestesülése, a fizikai és a spirituális test átmenete. Vairócsana Buddhát gyakran ábrázolják dharmakája testtel, főleg az ezoterikus buddhista iskolákban, mint például a japán singon, a tendai és a kegon.

A buddhák mindhárom formája ugyanazt a dharmát tanítja, csak a forma különbözik.

Csan buddhizmus[szerkesztés]

Schloeg szerint a buddhák három teste nem abszolút, csupán „mentális konfigurációk”, amelyek elnevezések és tulajdonságok. Ezek a tudat fényei és árnyékai szerepét töltik be.[7]

„Nem szeretnél különbözni a buddháktól és a patriarchákból? Akkor csak ne keress magadon kívül semmit. A saját szíved tiszta fénye ebben a pillanatban a Dharmakája Buddha, a nem különbséget tevő fénye ebben a pillanatban a Szambhogakája Buddha, a nem megkülönböztető fénye ebben a pillanatban a Nirmánakája Buddha a saját házadon belül. Buddha testének ez a hármasa nem más mint egyenesen ő a saját szemed előtt, amint hallgatja, hogy én éppen magyarázom a dharmát.[8]

Tibeti buddhizmus[szerkesztés]

Negyedik és ötödik test - szvábhávikakája és mahászúkhakája[szerkesztés]

A vadzsrajána buddhizmusban olykor említésre kerül egy negyedik test, amelyet úgy neveznek, hogy szvábhávikakája (tibeti: ངོ་བོ་ཉིད་ཀྱི་སྐུ, wylie: ngo bo nyid kji szku) „lényegtest”,[9][10] illetve egy ötödik test, amely a mahászúkhakája (wylie: bde ba chen po'i sku}}) „nagy boldogság test”.[11] A szvábhávikakája egyszerűen a három kája egysége vagy szétválaszthatatlansága.[12]

A gelug tanításokban is szerepel a fogalom, ahol a dharmakája két aspektusa közül ez az egyik: szvábhávikakája „lényegtest” és dzsnyánakája „bölcsességtest”.[13]

Haribhadra 8. századi buddhista filozófus szerint az Abhiszamajálankára a 8. fejezetben négy káján keresztül jellemzi a buddhaságot: szvábhávikakája, [dznyána]dharmakája, szambhogakája és nirmánakája.[14]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Welwood, John (2000). The Play of the Mind: Form, Emptiness, and Beyond, accessed January 13, 2007
  2. Dígha-nikája 27.9
  3. Lásd: Walsh, Maurice. 1995. The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Boston: Wisdom Publications, “Aggañña Sutta: On Knowledge of Beginnings,” 409. o.
  4. SN 22.87 Vakkali Sutta - 1. Vakkali (Fordította: Darvas Gabriella). A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
  5. Snelling 1987, 126. o.
  6. Hattori, Sho-on. A Raft from the Other Shore : Honen and the Way of Pure Land Buddhism. Jodo Shu Press, 25–27. o (2001). ISBN 4-88363-329-2 
  7. Schloegl 1976, 19. o.
  8. Schloegl 1976, 18. o.
  9. Megjegyzések a szvábhávikakájáról. khandro.net. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  10. A szvábhávikakája jelentésének meghatározása
  11. The life of Marpa the translator : seeing accomplishes all. Boston: Shambhala, 229. o (1995. január 19.). ISBN 978-1570620874 
  12. khandro.net H.E. Tai Situpa idézete
  13. Mahayana Buddhism : the doctrinal foundations, Reprinted, London: Routledge (1993. január 19.). ISBN 978-0-415-02537-9 
  14. Buddhahood embodied : sources of controversy in India and Tibet. Albany, NY: State Univ. of New York Press, 115. o (1997. január 19.). ISBN 978-0791434314 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]