Szatipatthána-szutta
A Dígha-nikája szuttái
|
| PTS rövidítés |
|---|
| DN1 · DN2 · DN3 · DN4 · DN5 · DN6 DN7 · DN8 · DN9 · DN10 · DN11 · DN12 DN13 · DN14 · DN15 · DN16 · DN17 · DN18 DN19 · DN20 · DN21 · DN22 · DN23 · DN24 DN25 · DN26 · DN27 · DN28 · DN29 · DN30 DN31 · DN32 · DN33 · DN34 |
| A Szutta-pitaka nikájái |
| DN · MN · SN · AN · KN |
| Szutták listája |
| DN · MN · SN · AN · KN |
A Szatipatthána-szutta[1][note 1] (Maddzshima-nikája 10), illetve a hasonló című Mahászatipathána-szutta[2] (Dígha-nikája 22), a théraváda buddhizmushoz tartozó páli kánon legnépszerűbb és legszélesebb körben tanulmányozott szuttái, amelyek a vipasszana meditációs gyakorlat alapját képezik. A két szutta tartalma nagyjából azonos; az egyetlen nagy különbség az, hogy az utóbbi egyik fejezete kitér a négy nemes igazság (páli: csatu arija szaccsa) tanaira is.[3][4] Mindkét szövegben fontos szerepet kap a szati (tudatosság) gyakorlata "a lények megtisztítására, a nyomorúság és a bánat legyőzésére, a fájdalom és a szomorúság megsemmisítésére, a helyes ösvény elérésére, a Nibbāna megvalósítására."[note 2]
Források[szerkesztés]
Eredete[szerkesztés]
Ugyan a Szatipatthána-szutta egyese elemei megtalálhatók a legrégibb szutták közé tartozó Szamjutta-nikájában és a Szamjukta-nigámában, a teljes egészében kidolgozott Mahászatipatthána-szutta csupán a théraváda Dígha-nikájában létezik. Bhante Sujato théraváda szerzetes szerint a szuttát más szutták elemeiből állították össze az i.e. 20 táján.[6]
A cím fordítása és vonatkozó irodalom[szerkesztés]
A satipaṭṭhāna a sati (tudatosság), illetve vagy a paṭṭhāna (megalapozás), vagy az upaṭṭhāna (jelenlét) szavakból tevődik össze. A szóösszetétel jelentése a "tudatosság megalapozása" vagy a "tudatosság jelenléte".[7][8][9] Anālayo szerint a kifejezés második értelmezése etimológiailag nézve helyesebb, ugyanis az upaṭṭhāna kifejezés a páli kánon teljes egészében és a szutta szanszkrit fordításában is egyaránt felelhető fogalom. Ehhez képest az előbbi csupán az Abhidhammában és a nikaják utáni páli szövegmagyarázatokban fordul elő.[7]
A cím magyar fordításai:
- Az éberség megalapozásáról szóló tanítóbeszéd, ford: Tóth Zsuzsanna[10]
- Az éberség alapzatairól, ford: Pressing Lajos[11]
A "Mahá-" előtag a DN 22 páli címében csupán azt jelenti, hogy "nagy" vagy "nagyobb", amely valószínűleg arra utal, hogy abban szerepel a négy nemes igazság tudatossága is.
Bírálatai és kanonikus elhelyezése[szerkesztés]
A páli kánonban a Szatipatthána-szutta a tizedik diskurzus a Maddzshima-nikájában (MN10). A Páli Szöveg Társaság (PTS) által kiadott kánonban a három kötetes Maddzshima-nikája az első kötetének az 55. oldalán található ez a szöveg (M i 55).
A Mahászatipatthána-szutta pedig a szintén három kötetes Dígha-nikája 22. szövege (DN 22), amely a második kötet 289. oldalán kezdődik (D ii 289).
A kínai kánonban a szarvásztiváda források alapján készült Nien csu csing (念處經, Nian Chu Jing), avagy Szmritjupaszthána-szútra (Smṛtyupasthāna Sūtra) a Tajsó tripitaka első kötetének az 582. oldalán található, Madhjama ágama No. 26.[12] Egy hasonló szútra található az Ekottara-ágamában (EA 12.1), melynek címe Ekajána-szútra (Közvetlen út szútra).[13]
A Szmritjupaszthána-szútra egy korai verziója fennmaradt a Pradnyápáramita szútrákban (tibeti és kínai), amelyek közül egyet angolra is lefordított Edward Conze. A tudatosságról szóló fejezetek jelentik a megvilágosodás 37 tulajdonságának (Bódhipakkhija-dhamma) első négy elemét.[14] Bhante Sujato szerint a szatipatthánának ez a változata üdítő egyszerűséget tükröz, amiből valószínűsíthető, hogy nem tér el nagyban az eredeti szövegtől.[15]
A "Saddharma Smṛtyupasthāna Sūtra" létezik tibeti fordítása is (dam pa'i chos dran pa nye bar bzhag pa'i mdo//dampé chödren panyé barzhak pé do), azonban ez egy nagyon hosszú, korai mahájána szöveg, amely erősen eltérő.[16] Bhante Sujato hatalmas terjedelmű összehasonlító elemzést végzett a szutta különböző verzióiról a A History of Mindfulness című művében.[17]
Későbbi források[szerkesztés]
A Szatipatthána-szútrában szereplő különböző meditációs tárgy és gyakorlat szerepel más Abhidharma műben is, mint például a théraváda Vibhanga és a Patiszambhidámagga, vagy a szarvásztiváda Dharmaszkandha, Dnyánaprasthána, Sáriputrábhidharma és az Arthaviniszcsaja-szútra.[18]
A poszt-kanonikus páli szövegmagyarázatokban a Szatipatthána-szutta klasszikus kommentárja (illetve a teljes Maddzshima-nikájáé) megtalálható Buddhagósza Papancsaszudani című művében (Bullitt, 2002; Soma, 2003).
A további kommentárok között olyan művek szerepelnek, mint Abhidharmakósakárika (szerző: Vaszubandhu), Jógacsarabhumi és Abhidharma-szamuccsaja (szerző: Aszanga).
Tartalma[szerkesztés]
A páli verzió tartalma[szerkesztés]
A Szatipatthána-szuttában (MN 10) a Buddha a tudatosság megalapozásának négy módját különbözteti meg (angolul "foundations of mindfulness"[19] vagy "frames of reference"[20], amelyeken meditál[19] or focusses[20] a világi élet hátrahagyása után: kája (test), védana (az érzékelésből keletkező érzések/érzetek), csitta (tudat/éberség), és dhammák (a buddhista tanítás részei). Ezután a szutta áttekintést ad a buddhista gyakorlatokról négy fejezetben:
- Kája (test):
- a légzés tudatossága, a testi késztetések lecsillapítása (lásd még: Ánápánaszati-szutta);
- a testhelyzetek és tevékenységek tiszta megértése;
- a testrészek visszataszító természete fölötti elmélyedés;
- a testet felépítő fizikai elemeken való elmélyedés: föld, víz, tűz és levegő;
- Hullaházi elmélyedések;
- ily módon szemlélni magát a testet; avagy a keletkezés és elmúlás tiszta megértése a testre vonatkozóan; avagy a test jelenlétének fenntartott tudatossága.
- Védana (az érzékelésből keletkező érzések/érzetek):
- az érzések értelmezése kellemes, kellemetlen és semleges érzésként;
- ily módon szemlélni magát az érzéseket; avagy a keletkezés és elmúlás tiszta megértése az érzésekre vonatkozóan; avagy az érzések jelenlétének fenntartott tudatossága.
- Csitta (tudat/tudatosság),[note 3] a három méreg (tudatlanság, gyűlölet, kapzsiság) ártó tudatállapotainak jelenléte vagy hiánya fölötti szemlélődés; ill a dhjána üdvös tudatállapotainak jelenléte vagy hiánya fölötti szemlélődés:
- a három méreg:
- vággyal teli (szarágam) vagy nem vággyal teli (vitarágam)
- haragos (szadószam) vagy harag nélküli (vítadószam)
- zűrzavaros (szamóham) vagy zűrzavar nélküli (vítamóham)
- dhjánára vonatkozó tényezők:
- ily módon szemlélni magát a tudatot; avagy a keletkezés és elmúlás tiszta megértése a tudatra vonatkozóan; avagy a tudat jelenlétének fenntartott tudatossága.
- a három méreg:
- dhamma (a buddhista tanítások részei):[note 6]
- az öt akadály: az érzéki vágyak, rosszakarat, lanyhaság és lustaság, nyugtalanság és megbánás, és bizonytalanság jelenlétének és hiányának, illetve megjelenésének és elmúlásának, illetve jövőbeni megjelenésének tudatossága;
- az öt szkandha, a ragaszkodás halmazai: az anyagi forma, az érzés, az észlelés, a késztetés és tudomás csoportosulások (mentális formációk) megfigyelése, ahogyan keletkezik és elmúlik;
- az érzékelések (6 belső és 6 külső), és az ezek függvényében fellépő béklyók: a belső érzékszervek (szem, fül, orr, nyelv, test, és tudat), a külső érzékterületek (forma, hang, szag, tapintható tárgyak), az érzékelésekből ébredő béklyók, ezek eltávolítása, illetve a jövőbeni újbóli keletkezésük megakadályozása;
- a felébredési tényezők: a szati'(éberség), a dhamma-vicsaja (a dhammák vizsgálata), a virija (energia, erőfeszítés, kitartás, elhatározás), a píti (az elragadtatás mentális tényezője), passzaddhi (nyugodtság, ellazulás (testi és tudati)), szamádhi (tiszta tudatosság, összpontosítás), upekkha (egykedvűség) jelenlétének vagy hiányának, illetve keletkezési módjának ismerete;
- a négy nemes igazság.
Más források tartalmával összehasonlítva[szerkesztés]
A szarvásztiváda Szmritjupaszthána-szútra nem teljesen egyezik meg a théraváda változattal, például a légzés helyett az előbbi különböző testtartásokkal kezdődik. Bhante Sujato szerint ez inkább a tudat mentális formációinak lecsendesítésére helyezi a hangsúlyt, a théraváda gyakorlatban ezzel szemben a központi gyakorlat a vipasszana (belátás).[22] A szöveg gyakran említ 'bhikkhukat és bhikkhunikat' (szerzetesek és apácák), míg a théraváda változatban csak szerzetesek szerepelnek.
A Szmritjupaszthána részei megtalálhatók számos tibeti és kínai Pradnyápáramita szútrában, például az Edward Conze által fordított 25 000 soros változat. A Szmritjupaszthána egy nagyobb szútrába épült be, így a Buddha Szubhutival történő párbeszédei között szerepel. A test fölötti szemlélődés gyakorlata csak vázlatosan szerepel benne, illetve további három szatipatthána.[15]
Több tudós is megkísérelte meghatározni különböző korai források alapján meghatározni a legkorábbi szuttát, többek között az eredeti szatipatthánát is. Bronkhorst (1985) szerint a legkorábbi szatipatthána-szuttában a test tudatossága csak a tisztátalan testrészekre szorítkozott, illetve a dhammák fölötti szemlélődés kizárólag a hét megvilágosodási tényezőt jelentette.[23][note 7] Sujato is egyetért a testen való szemlélődéssel kapcsolatban, azonban a dhammák között - a megvilágosodási tényezők mellett - az öt akadályt is említi.[24][note 8] Analayo szerint a légzés tudatossága eredetileg nem szerepelt a műben. Értelmezése szerint a test múlandósága feletti szemlélődéshez könnyedén használható egy külső test (valaki más teste), de a légzéssel ugyanez nem lehetséges. [25]
| Reconstruction | Théraváda Vibhanga | Szarvásztiváda Dharma-szkandha | Sáriputr-ábhidharma | Théraváda Mahá-szatipatṭhána-szutta | Szarvásztiváda Szmritjupaszthána-szútra | Ekájana-szútra | HosszúPradnyápáramita-szútra | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Test (kája) | Tisztátlan testrészek | Testrészek | Testrészek, 6 elem | 4 testtartás, tiszta megértés, Ánápánaszati, testrészek |4 elem, étel, tér (5. elem), szivárgó nyílások, Halálon történő szemlélődés | Ánápánaszati, 4 testtartás, tiszta megértés, testrészek, 4 elem, halálon történő szemlélődés | 4 testtartás, tiszta megértés, gondolat kivágása, gondolat elnyomása, Ánápánaszati, 4 dhjána hasonlatok, fény észlelése, újra átnézés alapja, testrészek , 6 elem, halálon történő szemlélődés | testrészek , 4 elem, szivárgó nyílások, Halálon történő szemlélődés | 4 testtartás, megértés, Ánápánaszati, 4 elem, testrészek, halálon történő szemlélődés |
| érzések (védana) | boldog/fájdalom/semleges, érzéki/spirituális | boldog/fájdalom/semleges, testi/mentális, érzéki/spirituális, érzékszervi/nem érzékszervi | boldog/fájdalom/semleges, érzéki/spirituális | boldog/fájdalom/semleges, érzéki/spirituális | boldog/fájdalom/semleges, testi/mentális, érzéki/spirituális, érzékszervi/nem érzékszervi | boldog/fájdalom/semleges, érzéki/spirituális, nincs kevert érzelem | N/A (a forrás csak az érzések feletti meditációt említi részletezés nélkül) | |
| Tudat (csitta) | Kapzsi (vagy nem), mérges, megtévesztett, összehúzott, emelkedett, elhagyott, szamádhi, elengedett | Kapzsi, mérges, megtévesztett, összehúzott, rest, kicsi, elterelődött, csöndes, szamádhi, kifejlett, elengedett | Kapzsi, mérges, megtévesztett, összehúzott, emelkedett, elhagyott, szamádhi, elengedett | Kapzsi, mérges, megtévesztett, összehúzott, emelkedett, elhagyott, szamádhi, elengedett | Kapzsi, mérges, megtévesztett, szennyezett, összehúzott, kicsi, alacsonyabb, kifejlett, szamádhi, elengedett | Kapzsi, mérges, megtévesztett, szeretet, megvalósított, zavarodott, összehúzott, egyetemes, emelkedett, elhagyott, szamádhi, elengedett | N/A | |
| Dhammā | akadályok, megvilágosodási tényezők | akadályok, megvilágosodási tényezők | akadályok, 6 érzéktartományok, megvilágosodási tényezők | akadályok, 6 érzéktartományok, megvilágosodási tényezők, négy nemes igazság | akadályok, szkandhák, 6 érzéktartományok, megvilágosodási tényezők, négy nemes igazság | akadályok, 6 érzéktartományok, megvilágosodási tényezők | akadályok, megvilágosodási tényezők, 4 dhjána | N/A |
Értelmezés és gyakorlat[szerkesztés]
A dhjánához vezető gyakorlat[szerkesztés]
Rupert Gethin szerint erre a szuttára a belátás meditáció (vipasszana) tiszta formájaként tekintenek, amely kikerüli a nyugalom (szamatha) meditációt és a négy dhjána meditációt. Ennek ellenére a régebbi buddhista hagyományokban a tudatosságot az öt akadály megszüntetésével segítik elő, amely elvezet az első dhjána szintre.[26][note 9] Gethin szerint a korai buddhista szövegek nagyjából egyetértenek a meditációs gyakorlatot tekintve. A megvilágosodási tényezők kifejlesztéséhez különböző gyakorlatok vezetnek, amelyek nem csupán eszközeit jelentik, hanem magát a megvilágosodást is.[27]
Polak és Arbel mellett Gethin is úgy vélekedik, hogy egyértelműen rokonság található a boddzshangá, a hét megvilágosodási tényező, és a négy dhjána között, amelyek valóssá teszik a tudat lecsillapítását célzó buddhista gyakorlatokat.[28][29][30][31] Gethin szerint a szatipatthána és azánápánaszati egy olyan bizonyos formulához kapcsolódnak, amelyek a következőként összegzik a buddhista megvilágosodáshoz vezető utat: "elhagyni az akadályokat, megalapozni a tudatosságot, és kifejleszteni a hét megvilágosodási tényezőt."[32] Ez "fokozott tudatossághoz" vezet, amely "leküzdi a nem üdvös, zavaró érzelmeket".[33]
Sujato szerint a szamatha és a vipasszana a buddhista ösvény kiegészítő elemei.[34] A szatipatthána elmagyarázza a tudatosságot - a nyolcrétű ösvény hetedik végtagja - és az ösvény szerves részeként értendő.[35]
Polak kiegészíti Vetter gondlatait, miszerint az első dhjána kezdete teljesen természetes folyamat, az azt megelőző erőfeszítéseknek köszönhetően, amely az érzékek megtartóztatása és a négy helyes erőfeszítésnek köszönhetően.[36][37] Grzegorz Polak szerint a négy upasszana nem utal négy különböző megalapozásra, csupán a dhjánák másfajta jellemzésére, a szankhárák lecsillaításának leírására:[38]
- melyik érzékelési alapra (ájatana) kell figyelemmel lenni (kájánupasszana);
- az érztések fölötti szemlélődés, amelyek az érzékszervek és a tárgyuk kapcsolódásakor keletkeznek;
- a megváltozott tudatállapot, amelyhez ez a gyakorlat vezet (csittanupasszana);
- az öt akadályból a megvilágosodási tényezők felé való fejlődés (dhammanupasszana).
Különféle gyakorlási módok[szerkesztés]
A Szatipatthána-szuttában leírt gyakorlatnak különböző módszerei léteznek:
- Az egy módszerre való összpontosítás.[note 10] gyakorlása elegendő a megvilágosodáshoz. Ennek megfelelően a szövegmagyarázatok szerint is minden egyes szatipatthána gyakorlásával elérhető a megszabadulás. A kortárs meditációs tanárok talán éppen ezért használnak egyetlen meditációs technikát a gyakorlataikhoz, hiszen egy alaposan kigyakorolt meditációs technika a szatipatthána összes aspektusát képes lefedni és eljuttatni a végső cél.
Az Analāyo által említett rendszerben gondolkodó tanítók között szerepel S. N. Goenka és Ajahn Lee Dhammadharo. A gyakorlat igazolása mellett Analāyo a következő megjegyzéseket teszi:
- bármely szatipatthána gyakorlat kizárólagos gyakorlása mély belátáshoz vezethet... viszont mind a négy szatipatthána egy gyakorlatban történő ötvözése biztosítja a gyors, kiegyensúlyozott fejlődést.
- Az egyes különböző gyakorlata egyenként, egymás utáni sorrendben.
- A légzés tudatosságának folyamatos fenntartása mellett egyidejűleg a nem légzéses meditációs tárgyak gyakorlása is.[note 11]
- Több módszer együttes használata vagy kontextustól függően.[note 12]
| kísérleti orientáció (jellem) | |||
| affektív (extrovertált) |
kognitív (introvertált) | ||
| reaktív/ vérmérséklet |
lassú | test | tudat |
| gyors | érzések | mentális tartalmak | |
Analāyo[39] és Soma[40] szerint a hagyományos nézet szerint a Papancsaszudani különböző szatipatthána gyakorlatot ajánl, attól függően, hogy valaki:
- hajlamosabb az affektív vágyódásra vagy az intellektuális spekulációra; vagy,
- kimértebb a válaszadás terén vagy gyorsabb reakciójú.
Ez alapján a kommentárok személyiség alapján ajánlják a különböző szatipatthána gyakorlatokat, ahogy a jobboldali ábra mutatja.
Soma (2003, p. xxiv) hozzáteszi, hogy minden gyakorlónak (függetlenül a jellemétől és a vérmérsékletétől) gyakorolnia kell a testhelyzetek tudatosságát (mozgó, álló, ülő, fekvő) és a tiszta megértést, amiről a következőket írja: "Az egész tudatosság-gyakorlat a gyakorlatok helyes végzésének megértésén múlik."
English commentaries[szerkesztés]
- Anālayo (2004), Satipatthana: The Direct Path to Realization, Windhorse Publications, ISBN 978-1899579549
- Anālayo (2013), Perspectives on Satipaṭṭhāna, Windhorse Publications, ISBN 978-1909314030
- Anālayo (2018), Satipatthana Meditation: A Practice Guide, Windhorse Publications, ISBN 978-1911407102
- Goenka, S.N. (2015), Satipatthana Sutta Discourses, Pariyatti Publishing, ISBN 978-1938754906
- Goldstein, Joseph (2016), Mindfulness: A Practical Guide to Awakening, Sounds True, ISBN 978-1622036059
- Gunaratana, Bhante (2014), The Four Foundations of Mindfulness in Plain English, Wisdom Publications, ISBN 978-1614290384
- Nhất Hạnh, Thích (2002), Transformation and Healing: Sutra on the Four Establishments of Mindfulness, Parallax Press, ISBN 978-1888375626
- Nyanaponika (2014), The Heart of Buddhist Meditation, Weiser Books, ISBN 978-1578635580
- Sīlānanda, Sayadaw U (2003), The Four Foundations of Mindfulness, Wisdom Publications, ISBN 978-0861713288
- Soma Maha Thera, Kotahene (1998), The Way of Mindfulness: The Satipatthana Sutta and Its Commentary, Buddhist Publication Society, ISBN 978-9552402562, <https://www.accesstoinsight.org/lib/authors/soma/wayof.html>
- Vimalaramsi, Bhante (2013), Moving Dhamma Volume 1, Dhamma Sukha Meditation Center, ISBN 978-1478373063, p. 59-123
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Szutta-pitaka
- Szatipatthána (a tudatosság négyes megalapozása)
- Anusszati
- Bhávana
- Patikkúlamanaszikára
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szanszkrit: Smṛtyupasthāna Sūtra स्मृत्युपस्थान सूत्र, kínai: 念處經
- ↑ A szöveg elején így szól a Buddha híres beszéde: "This is the direct way [Pāli: ekāyano [...] maggo], monks, for the purification of beings, for the overcoming of sorrow and lamentation, for the extinguishing of suffering and grief, for walking on the path of truth, for the realization of nibbāna."[5]
- ↑ A csitta angol fordítása lehet "mind" (Thanissaro (2000) és VRI (1996)) illetve "consciousness" ((1994) and Soma (1999; 2003)). Az anyagi formára hivatkozva az Oxfordban pallérozódott Dr. Sue Hamilton ebben a szuttában a csitta legjobb fordítása a tudatállapot ("state of mind"), és a vidnyána jelenti azt, hogy "valaminek a tudatossága" (Hamilton, 2001, pp. 105-114).
- ↑ A mahaggata szó szerinti jelentése "naggyá válni". A páli szövegmagyarázatok szerint az amahaggata (nem válni naggyá) az érzés-tapasztalás létsíkjának tudatosságára utal refers (káma). Ezzel szemben a mahaggata magasabb létsíkokra utal: alakkal bíró (rúpávacsara) és alak nélküli (arúpávacsara) (Soma, 2003, p. 115).
- ↑ Az anuttara ("nem meghaladható") és sza-uttara ("meghaladható") fogalmakat a kommentárirodalomban a mahaggata ("naggyá válni") és a amahaggata ("nem válni naggyá") fogalmaihoz hasonlóan elemzik (Soma, 2003, p. 115).
- ↑ A "dhammákat" gyakran fordítják úgy, hogy "mentális tárgyak". Anālayo (2006), pp. 182-86, rámutat, hogy több szempontból is gondot jelenthet ha a dhammát "mentális tárgy"-ként (vagy ehhez hasonló, például "mentális tartalmak") fordítjuk, például a három azt megelőző szatipatthána (a test, az érzések és a tudat) szintén mentális tárggyá válik. Ezért Anālayo az ebben a szuttában szereplő dhammákat inkább "mentális tényezőnek és kategóriának" fordítja, a meditáció során használt hivatkozási pontként értelmezi (p. 183).[21]
- ↑ Kuan refers to Bronkhorst (1985), Dharma and Abhidharma, p.312-314.
- ↑ Kuan refers to Sujato (2006), A history of mindfulness: how insight worsted tranquility in the Satipatthana Sutta, p.264-273
- ↑ Gethin: "The sutta is often read today as describing a pure form of insight (vipassanā) meditation that bypasses calm (samatha) meditation and the four absorptions (jhāna), as outlined in the description of the Buddhist path found, for example, in the Sāmaññaphala-sutta [...] The earlier tradition, however, seems not to have always read it this way, associating accomplishment in the exercise of establishing mindfulness with abandoning of the five hindrances and the first absorption.[26]
- ↑ In support of a single-method practice, Analāyo (2006), p. 22, comments:
- Több, páli kánonba tartozó diskurzusban szerepel, hogy egyetlen szatipatthána
- ↑ Ezt különböző módon – implicit vagy explicit – tanítja Gunaratana, 1996; Goldstein, 1987; és, Nhat Hanh, 2005. Ebben a megközelítésben a gyakorlathoz tartozó főbb utasítások a légzésre vonatkoznak, azonban további instrukciók vonatkoznak a hétköznapi élettel (tiszta megértés), illetve a nem üdvös mentális állapotok tudatosságaival kapcsolatosan, úgy mint az akadályozó tényezők, vagy a szuttában szerelő béklyók. Az ezt a módszert használó Thanissaro (2000) a következőképpen ír erről:
- Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a szatipatthána négy különböző gyakorlat, azonban az Ánápánaszati-szutta (MN 118) világosan kimondja, hogy elegendő egy gyakorlatra koncentrálni: a légzésre. Miközben a tudat a légzésre figyel, mind a négy tárgy is jelen van egyidőben. A különbség a fókusz mélységében keresendő. A zongoratanuláshoz hasonlóan, minél ügyesebben játszik a gyakorló, annál finomabb mélységeire képes figyelni egyidejűleg. Ezáltal egyre jobban képes játszani. Ugyanígy a meditáló egyre ügyesebben képes figyelni a légzését, és a szatipatthána gyakorlásával egyre összeszedettebben lehet jelen a pillanatban, majd végül a teljes megszabadulásnak nem marad semmi akadálya.
- ↑ Analāyo (2006), pp. 21-23, például rámutat, hogy az első három testre figyelő módszer különböző mélységeket, illetve az egyén aktivitásától függő eltérő fejlődéseket sejtet. Például a formális légzés meditáció részeként, ha valaki csak sétáló vagy álló meditációt végez, akkor figyelmesebb lesz a nagyobb érzékszervi változásokra. Amikor valaki csöndben van és tervezi, hogy megszólal, előtte megvizsgálja a megszólalás szándékát (a tiszta megértésre utal); ezen felül, amikor valaki egy helyben ül és a légzését szemléli, mélyebb belátást tehet a szamatha és a vipasszana gyakorlatok terén.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ M.i.56ff.
- ↑ D.ii.290ff
- ↑ Kusala, Bhante. The Satipaṭṭhāna Sutta - A New Translation with the Pali and English. Dhamma Sukha Publications, 31–33. o. (2014. április 3.). ISBN 9781500407636
- ↑ Thero, Kiribathgoda Gnanananda. Pali and English Maha Satipatthana Sutta. Mahamegha Publishers, 41–69. o. (2016. április 3.). ISBN 9781546562481
- ↑ Vipassana Research Institute, 1996, pp. 2, 3.
- ↑ Sujato 2012, 304. o.
- ↑ a b Anālayo 2006, 29-30. o.
- ↑ Thanissaro 2000.
- ↑ Thera 1996, 9-10. o.
- ↑ Satipaṭṭhāna Sutta - Az éberség megalapozásáról szóló tanítóbeszéd. a-buddha-ujja.hu. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ Mahā-satipaṭṭhāna Sutta - Az éberség alapzatairól. a-buddha-ujja.hu. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ A teljes kínai nyelvű szútra megtalálható a itt: http://w3.cbeta.org/cgi-bin/goto.pl?linehead=T01n0026_p0582b07. Elérhető angol nyelvű fordítás is (Nhat Hanh & Laity, 1990) itt: http://www.buddhanet.net/budsas/ebud/ebsut039.htm Archiválva 2013. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ A teljes szöveg elérhető kínai nyelven itt: https://suttacentral.net/lzh/ea12.1. Angol nyelvű fordítása (Nhat Hanh & Laity, 1990) pedig itt: https://suttacentral.net/en/ea12.1.
- ↑ A History of Mindfulness: How Insight Worsted Tranquillity in the Satipatthana Sutta Archiválva 2008. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. by Bhikkhu Sujato, p. 164
- ↑ a b Sujato. A History of Mindfulness: How Insight Worsted Tranquillity in the Satipatthana Sutta Archiválva 2008. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben., page 273.
- ↑ A "Bodhisattvapiṭaka-sūtra" "dhyāna" című fejezete, Kusumita Priscilla Pedersen disszertációja. Columbia University 1976 pg 64
- ↑ A History of Mindfulness: How Insight Worsted Tranquillity in the Satipatthana Sutta Archiválva 2008. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. by Bhante Sujato
- ↑ Sujato. A History of Mindfulness: How Insight Worsted Tranquillity in the Satipatthana Sutta Archiválva 2008. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b Satipaṭṭhāna Sutta: The Foundations of Mindfulness, fordította: Bhikkhu Ñāṇamoli és Bhikkhu Bodhi
- ↑ a b Satipatthana Sutta: Frames of Reference, fordította: Thanissaro Bhikkhu
- ↑ Sharf 2014, 942. o.
- ↑ Sujato, A History of Mindfulness, 2005.
- ↑ Kuan 2008, 107. o.
- ↑ Kuan 2008, 108. o.
- ↑ Anālayo 2013, 48-49. o.
- ↑ a b Gethin 2008, 142. o.
- ↑ Gethin 2004, 217-218. o.
- ↑ Gethin 1992, 162-182. o.
- ↑ Gethin 2004, 217, note 26. o.
- ↑ Polak 2011, 25. o.
- ↑ Arbel 2017.
- ↑ Gethin 2004, 203-204. o.
- ↑ Gethin 2004, 208. o.
- ↑ Sujato 2012, 375. o.
- ↑ Sujato 2012, 393. o.
- ↑ Polak 2011.
- ↑ Vetter 1988, XXV. o.
- ↑ Polak 2011, 153-156, 196-197. o.
- ↑ 2006, pp. 24–25
- ↑ 2003, pp. xxii - xxiv
Források[szerkesztés]
- Arbel, Keren (2017), Early Buddhist Meditation: The Four Jhanas as the Actualization of Insight, Routledge, ISBN 9781317383994, doi:10.4324/9781315676043, <https://www.taylorfrancis.com/books/9781317383994>
- Anālayo, Bhikkhu (2006), Satipatthāna: The Direct Path to Realization, Birmingham: Windhorse Publications, ISBN 1-899579-54-0, <https://ahandfulofleaves.files.wordpress.com/2013/04/satipatthana_direct-path_analayo_free-distribution-copy2.pdf>
- Bullitt, John T. (2002). Beyond the Tipitaka: A Field Guide to Post-canonical Pali Literature. Available on-line at http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/bullitt/fieldguide.html#atthakatha Archiválva 2009. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Gethin, Rupert (1992), The Buddhist Path to Awakening, OneWorld Publications
- Gethin, Rupert (2004), "On the Practice of Buddhist Meditation According to the Pali Nikayas and Exegetical Sources", Buddhismus in Geschichte und Gegenwart 9: 201–21
- Gethin, Rupert (2008), Sayings of the Buddha: New Translations from the Pali Nikayas, Oxford World's Classics
- Goldstein, Joseph (1987), The Experience of Insight, Boston, MA: Shambhala Publications, ISBN 0-87773-226-4, <https://archive.org/details/experienceofinsi00gold>
- Gombrich, Richard F. (1996), How Buddhism Began: The Conditioned Genesis of the Early Teachings, London: Athlone Press, ISBN 0-415-37123-6
- Gyori, Thomas I. (1996). The Foundations of Mindfulness (Satipatthāna) as a Microcosm of the Theravāda Buddhist World View (M.A. dissertation). Cited in Anālayo (2006). Washington: American University.
- Gunaratana, Henepola (1988), The Jhanas in Theravada Buddhist Meditation, Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society, ISBN 955-24-0035-X, <http://www.budsas.org/ebud/jhanas/jhanas0a.htm>
- Hamilton, Sue (1996; reprinted 2001). Identity and Experience: The Constitution of the Human Being according to Early Buddhism. Oxford: Luzac Oriental. ISBN 1-898942-23-4.
- Kuan, Tse-fu (2008), Mindfulness in Early Buddhism: New Approaches through Psychology and Textual Analysis of Pāli, Chinese and Sanskrit Sources, Routledge, ISBN 978-0-415-43737-0
- Thera, Ñanamoli & Bodhi, Bhikkhu (1994), Maha-sihanada Sutta: The Great Discourse on the Lion's Roar (MN 12), <http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.012.ntbb.html>
- Nhat Hanh, Thich (2005), Transformation and Healing : Sutra on the Four Establishments of Mindfulness, Berkeley, CA: Parallax Press, ISBN 0-938077-34-1, <https://archive.org/details/transformationhe00nhat>
- Thera, Nyanaponika (1996), The Heart of Buddhist Meditation: A Handbook of Mental Training based on the Buddha's Way of Mindfulness, York Beach, ME: Samuel Weiser, ISBN 0-87728-073-8
- Nyanasatta Thera (trans.) (1994). The Foundations of Mindfulness (MN 10). Available on-line at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.010.nysa.html.
- Polak, Grzegorz (2011), Reexamining Jhana: Towards a Critical Reconstruction of Early Buddhist Soteriology, UMCS
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society's Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. A general on-line search engine for the PED is available at http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Sharf, Robert (October 2014), "Mindfulness and Mindlessness in Early Chan", Philosophy East and West 64 (4): 933–964, doi:10.1353/pew.2014.0074, <http://buddhiststudies.berkeley.edu/people/faculty/sharf/documents/Sharf_Mindfulness%20and%20Mindlessness.pdf>
- Sujato, Bhante (2012), A History of Mindfulness, Santipada, ISBN 9781921842092, <http://santifm.org/santipada/wp-content/uploads/2012/08/A_History_of_Mindfulness_Bhikkhu_Sujato.pdf>
- Thera, Soma (1999), The Discourse on the Arousing of Mindfulness (MN 10), <http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.010.soma.html>
- Thera, Soma (2003), The Way of Mindfulness, Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society, ISBN 955-24-0256-5, <http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/soma/wayof.html>
- Thanissaro, Bhikkhu (1995), Satipatthana Sutta: The Frames of Reference (MN 10), <http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.010.than.html>
- Thanissaro, Bhikkhu (2000), Maha-satipatthana Sutta: The Great Frames of Reference (DN 22), <http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.22.0.than.html>
- Vetter, Tilmann (1988), The Ideas and Meditative Practices of Early Buddhism, BRILL
- Vipassana Research Institute (trans.) (1996). Sablon:IAST: The Great Discourse on Establishing Mindfulness. Seattle, WA: Vipassana Research Publications of America. ISBN 0-9649484-0-0.
- Williams, Paul & Tribe, Anthony (2000), Buddhist Thought, Routledge
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Páli szöveg
- Satipatthana Sutta in the original Pali SuttaCentral
- Magyar fordítások
- a-buddha-ujja.hu Satipaṭṭhāna Sutta, Az éberség megalapozásáról szóló tanítóbeszéd, Fordította: Tóth Zsuzsanna
- a-buddha-ujja.hu Mahā-satipaṭṭhāna Sutta, Az éberség alapzatairól, Fordította: Pressing Lajos
- Angol fordítások
- Satipaṭṭhāna Sutta: The Foundations of Mindfulness, translation by Bhikkhu Ñāṇamoli and Bhikkhu Bodhi
- Satipatthana Sutta: Frames of Reference, translation by Thanissaro Bhikkhu
- Mindfulness Meditation, translation by Bhante Sujato
- Satipatthana Sutta. The Discourse on the Arousing of Mindfulness, translation by Soma Thera
- The Longer Discourse on Mindfulness Meditation , translation by Bhikkhu Sujato
- Maha-satipatthana Sutta, translation by Thanissaro Bhikkhu
- Maha-satipatthana Sutta: The Great Frames of Reference, translation by Thanissaro Bhikkhu