Von buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A von buddhizmus (koreaiul: 원불교, vonbulgjo) a buddhizmus egy modernizált formája, amely célja, hogy mindenki számára elérhető legyen a megvilágosodás. A hétköznapi életre alakított koreai buddhista reformirányzatban az eredeti buddhista szövegek leegyszerűsített változatait használják a könnyebb érthetőség kedvéért. A von praktikus gyakorlatait úgy alakították ki, hogy a külső körülményektől függetlenül lehessen őket végezni. Elvetették azokat a gyakorlatokat, amelyeket elavultnak, fölöslegesnek, vagy kuszának tartottak. Ezek miatt a változtatások miatt a von buddhizmus új vallási mozgalomnak is tekinthető, de vannak, akik a buddhizmus egy új formájának tartják.[1]

A von buddhista források szerint Pak Csungbin (koreaiul: 박 중빈, japán: 朴 重彬, 1891–1943), ismertebb nevén Szotheszan, 1916-ban elérte a megvilágosodást (bodhi), és tisztává vált előtte egy jövőkép, amelyben az emberek az anyagi jólét rabszolgáivá válnak. A világ megmentésének egyetlen módjaként a spiritualitás széleskörű kiterjesztését, és az erkölcs oktatását látta. Szotheszan új vallási rendet alapított, amelynek központi vallásfilozófiai rendszere a buddhista tanításokat vette alapul. Az oktatási központot 1924-ben nyitotta meg Ikszan városban, Észak-Csolla tartományban. Szotheszan 1943-as haláláig több kiadásban rögzítette a tanait. A legfőbb tanításokat az ebben az évben kiadott Pulgjo csongdzson (불교정전, A buddhizmus helyes kánonja) tartalmazza.[2][3]

A rendnek 1947-ben adta a von buddhizmus nevet Szong Gju (koreaiul: 송 규, 1900–1962), az iskola második pátriárkája, aki 1962-ben új kánont is kiadott Vonbulgjo kjodzson (원불교교전, A von buddhizmus szövegei) címmel.

A von buddhista tanok két kapura vannak osztva, amelyeken keresztül elérhető a megvilágosodás. Az első a „hit kapuja”, amely a „négyrétű kegyelemből” (a Mennyország és a Föld kegyelme, a szülők kegyelme, a többi élőlény kegyelme és az igazság törvényének kegyelme) és a „négy lényegiségből” (az önerő kifejlesztése, a bölcsesség elsőbbsége, mások gyermekeinek tanítása és a köz tisztelete) áll. Ezek együttesen hozzák létre a gyakorló számára szükséges hozzáállást. A második kapu a „gyakorlás kapuja”, amely a „háromrétű tanulásból” (szamádhi, pradzsnyá és síla) és a „nyolc gyakorlatból” (hit, buzgóság, kérdezés, elkötelezettség, hitetlenség, kapzsiság, lustaság, tudatlanság) áll. Ezek a gyakorló magaviseletét szabályozzák.

A von buddhizmus szerint a legvégső igazság szavakkal nem írható le. Ennek kifejezésére használják a kört (il-von szimbólum). A von buddhizmus nevében szereplő von szó magyarul kört jelent.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pye, Michael. „Won Buddhism as a Korean New Religion”. Numen 49 (2), 113–141. o. DOI:10.1163/156852702760186745.  
  2. Truth & Grace of Won Buddhism. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  3. The Principle Book of Won-Buddhism

További információk[szerkesztés]

  • Chung, Bongkil (1988). Won Buddhism: A synthesis of the moral systems of Confucianism and Buddhism, Journal of Chinese philosophy 15, 425-448
  • Chung, Bongkil (2010). Sot`aesan's Creation of Won Buddhism through the reformation of Korean Buddhism. In Jin Y Park; Makers of Modern Korean Buddhism, Albany, N.Y. : SUNY Press; pp. 61-90
  • Park, Y. (2010). Won Buddhism, in Keown, Damien; Prebish, Charles S.. Encyclopedia of Buddhism, London: Routledge, ISBN 978-0-415-55624-8, pp. 834-935
  • McBride, Richard D. (2010). Won Buddhism, in J Gordon Melton; Martin Baumann; Religions of the world : a comprehensive encyclopedia. Santa Barbara, Calif. : ABC-CLIO; pp. 3121-3122