A létezés három jellemzője

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A létezés három jellemzője (páli: tilakkhana; szanszkrit: trilaksana) a buddhizmusban az érző lényekre jellemző fogalom, amely azt írja le, hogy a dolgok, hogyan vannak. Ezek a jellemzők az állandótlanság, az éntelenség (Anatta) és a szenvedés (Dukkha). Ezt a három jellemzőt említi a Dhammapada 277., 278. és 279. verse.

Jellemzése[szerkesztés]

A három jellemző:

  1. "Minden szankhára (összetett dolog) állandótlan": Szabbe szankhára aniccsá
  2. "Minden szankhára nemkielégítő": Szabbe szankhára dukkhá
  3. "Minden dhammá (minden dolgok beleértve a nem kondicionált dolgokat is) én-nélküli": Szabbe dhammá anattá

Magyarázat[szerkesztés]

Aniccsa[szerkesztés]

Az aniccsa (páli: अनिच्चा aniccsa; szanszkrit: अनित्य anitja; tibeti: མི་​རྟག་​པ་ mi rtag pa; kínai: vúcsáng; japán: 無常 mujō; thai: อนิจจัง anitcsang, a páli "aniccaŋ"-ból) a létezés három jellemzőjének egyik fontos tana a buddhizmusban. Ezen a buddhista fogalom azt fejezi ki, hogy kivétel nélkül minden függő létezés folyamatosan változó állapotot mutat. A páli aniccsa szó jelentése "állandótlan", amely két különálló szó összefonódásából keletkezett: 'niccsa' (folytonosság, tartósság) és az 'a' fosztóképző.[1]

Dukkha[szerkesztés]

A dukkha (páli: दुक्ख; szanszkrit: दुःख duḥkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dus-kha "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dus-stha" prakritizált alakja lehet, melynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan"[2]) egy páli fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható. Általában "szenvedésnek, elégedetlenségnek, nem kielégítő jellegnek" fordítják.[3][4] A buddhizmusban a létezés három jellemzője közül a dukkha a második (a másik kettő az anatta és az aniccsa), ezen kívül a négy nemes igazság első pontja.

Anatta[szerkesztés]

Az anatta vagy anattá (páli) vagy anátman (szanszkrit: अनात्मन्) a buddhizmusban a "nem-Én" állapotára utal (Én-telenség, önlét hiánya). A legkorábbi szövegekben Buddha rendszerint arra használta a ezt a kifejezést, hogy megtanítsa, hogy minden, amit az érzékszerveink érzékelnek (ebbe a gondolkodás is beleszámít), azok valójában nem az "én" vagy az "enyém". Éppen emiatt nem szabad kötődni hozzájuk. A páli szútrák az ember által átélt jelenségeket öt csoportba ("szkandhák" - az öt lét-aggregátum) sorolják. Ezek szolgáltatják a ragaszkodás alapját és az én érzetét. A nikajákban Buddha, hogy nem csupán az öt khandha az azokhoz való ragaszkodással együtt eredményez boldogtalanságot.[5] Az anatta nem az én tagadását jelenti, hanem a létezés egyik (a felsorolásban a harmadik) jellemzője. A korai szövegekben Buddha annak kifejezésére használta, hogy elmagyarázza, hogy ez az Én, a lélek nem létezése. A szó nem azt jelzi, hogy nem létezik semmilyen én esszencia, hanem hogy az nem az az Én-kép, amit agyunk megalkotott. Meg kell szabadulni a forma, az érzékelés, a gondolatok és a tudatosság által azonosított önmagunktól, hogy eljussunk magasabb rendű énünkig. Ezek a dolgok természetüknél fogva folyamatosan változó dolgok, amelyekkel azonosítani állandónak hitt énünket boldogtalanságot eredményez. Meg kell tanunlni együtt élni velük, mint a napsütéssel, esőkkel, szelekkel, és az évszakokkal.[6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Monk Sasana; (1999) Anicca (the impermanence):http://www.dhammadana.org/en/dhamma/3_characteristics/anicca.htm: angolra fordította Thierry Lambrou.
  2. http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0483-dut.pdf www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de Monier-Williams (1899, 1964), A Sanskrit-English Dictionary (London: Oxford University Press), p. 483.
  3. Buddha Ujja: II - Használd a Dhammát, Gyakorold a Dhammát
  4. www.szangha.hu A létezés 3 jellemzője: DUKKHA. [2012. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  5. www.buddhista.info - Mi a Pozitív Buddhizmus lényege? - olvasva: 2010.12.16.
  6. www.szangha.hu A létezés 3 jellemzője: ANATTA, olvasva: 2010.12.16.. [2012. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  • Walsh, Maurice (1995), The Long Discourses of the Buddha. A Translation of the Dīgha Nikāya, Wisdom Publications