Ácsán Brahm
| Ácsán Brahm | |
 | |
| Ácsán Brahm 2008-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Peter Betts |
| Született | 1951. augusztus 7. (72 éves) Nagy-London |
| Iskolái |
|
| Munkássága | |
| Vallás | buddhizmus |
| Felekezet | théraváda thai erdei hagyomány |
| Felavatás | 1974 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ácsán Brahm témájú médiaállományokat. | |
Phra Viszuddhiszanvarathéra (thai: พระวิสุทธิสังวรเถร), más néven Ácsán Brahmavaṃszó vagy Ácsán Brahm, szül.: Peter Betts[1] (Nagy-London, 1951. augusztus 7. –), angliai származású théraváda buddhista szerzetes, író, tanító, apát, spirituális tanácsadó, patrónus.[2]
Élete első szakasza[szerkesztés]
Peter Betts Londonban született munkásosztálybeli szülők gyermekeként.[1] Az 1960-as években elméleti fizika területen nyert ösztöndíjat[3] Cambridge-i Egyetemen.[4] Diplomaszerzés után egy éven át matematikát tanított egy középiskolában Devonban. Ezután utazott Thaiföldre, hogy buddhista szerzetes (bhikkhu) legyen, a tiszteletre méltó Ácsán Cshá Bódhinyána Maháthéra tanítványaként.[1] Brahm Bangkokban kapta meg a szerzetesi felavatást huszonhárom éves korában Wat Saket (Szaket kolostortemplom) apátjától. Ezt követően kilenc éven át tanult és gyakorolt a thai erdei hagyományhoz tartozó Ácsán Cshá tanítványaként.
Bódhinyána kolostor[szerkesztés]
Kilenc év szerzetesi gyakorlás után, 1983-ban Ácsán Brahmot az ausztrál Perth városába küldte Ácsán Cshá, hogy segítsen Ácsán Dzsagarónak a tanítási feladatokban.[5] Kezdetben mindketten a Magnolia Street-en laktak egy öreg házban, Észak-Perth külvárosában, de az év vége felé vásároltak egy 97 hektáros (393 000 m²) erdős területet vidéken, Serpentine környékén.[1] Ezen a területen alapították meg a Bódhinyána kolostort (tanítójuk után: Ácsán Cshá Bódhinyána). Ez a kolostor lett a déli félteke első thai théraváda buddhista kolostora, amely ma egész Ausztrália legnagyobb buddhista szerzetesi közösségét adja.
1994-ben Ácsán Dzsagaró visszatért a világi életbe. Közben Ácsán Brahmot egyre többfelé hívták meg tanításokat adni Ausztrália különböző részeiből, illetve Délkelet-Ázsiából is. 2002-ben szónokként vett részt a Nemzetközi Buddhista Gyűlésen Phnompen-ben. Brahm Közreműködött a Perth-től északkeletre épült, önálló Dhammaszára Apácakolostor létrahozásában.
A bhikkhuni felavatási szertartás[szerkesztés]
2009. október 22-én Ácsán Brahm és Bhante Szudzsató felavatási szertartást adott bhikkhunik (női buddhista szerzetesek) számára a Bódhinyána kolostorban. Ekkor a nyugati buddhista théraváda szanghába négy bhikkhuni lépett be.[6][7] Jóllehet, hogy korábban szenteltek már fel bhikkhunit[8] Kaliforniában és Srí Lankán, a thai erdei hagyományon belül ez volt az első. Thaiföldön az esemény több kritikát is kapott, ugyanis nincs egyetértés abban, hogy nő kaphat-e érvényes szerzetesi beavatást vagy sem. Thaiföldön már több mint ezer éve nem kapott felavatást bhikkhuni. Ácsán Brahm szerint semmilyen történelmi alapja nincs az érvénytelenségnek.[9]
Mindenesetre, nyolc nappal a bhikkhunik felavatása után a thai erdei hagyomány idősebb tagjai kizárták Ácsán Brahmot az Ácsán Cshá által hagyományozott erdei hagyományvonalból. Ezáltal Ácsán Bram többé nem tagja semelyik thai vagy nyugati erdei hagyománycsoport tagjának.[10]
Anukampa Bhikkhuni Projekt[szerkesztés]
| Thai erdei hagyomány | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| bhikkhuk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| szíladharák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kapcsolódó szócikkek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A thai erdei hagyomány története |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2015. októberében Brahm megkért egy perth-i apácát, hogy segítse elő egy új kolostor megalapítását az Egyesült Királyságban. Így született az Anukampa Bhikkhuni Projekt, amely a korai buddhizmus tanításait hivatott terjeszteni, illetve a bhikkhuni intézményét a szigetországban. Olyan környezetet kívánnak létrehozni, amelyben a nők megfelelően tudnak felkészülni a bhikkhuni létre.[11][12]
LGB támogatás[szerkesztés]
Brahm nyíltan beszélt az azonos neműek házasságának támogatásáról. 2014-ben egy szingapúri konferencián számolt be arról, hogy büszkén vett részt egy azonos nemű házasságkötésen. Kiemelte, hogy a buddhizmus nem tesz különbséget szexuális irányultság alapján.[13][14]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
- Opening the Door of Your Heart: and Other Buddhist Tales of Happiness. Also published as Who Ordered This Truckload of Dung?: Inspiring Stories for Welcoming Life's Difficulties. Wisdom Publications. ISBN 978-0861712786 (2005)
- Mindfulness, Bliss, and Beyond: A Meditator's Handbook. Wisdom Publications. ISBN 0-86171-275-7 (2006)
- The Art of Disappearing: Buddha's Path to Lasting Joy. Wisdom Publications. ISBN 0-86171-668-X (2011)
- Don't Worry, Be Grumpy: Inspiring Stories for Making the Most of Each Moment. Also published as Good? Bad? Who Knows?. Wisdom Publications. ISBN 978-1614291671 (2014)
- Kindfulness. Wisdom Publications. ISBN 978-1614291992 (2016)
- Bear Awareness: Questions and Answers on Taming Your Wild Mind. Wisdom Publications. ISBN 978-1614292562 (2017)
- Falling Is Flying: The Dharma of Facing Adversity – with Guo Jun. Wisdom Publications. ISBN 978-1614294252 (2019)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d I Kidnapped a Monk!. Buddhistdoor Global. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
- ↑ Bellamy, Drew: Ajahn Brahm Resigns. Buddhist Society of Western Australia , 2018. március 24. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
- ↑ Buddhism, the only real science. Daily News (Sri Lanka). [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Chan, Dunstan. Sound and Silence. TraffordSG, 189. o. (2013). ISBN 9781466998759
- ↑ Wettimuny, Samantha (2007. január 21.). „Sharing the Dhamma in his own unique style”. Sunday Times (Sri Lanka) 41 (34). ISSN 1391-0531.
- ↑ History in the Making?. Go Beyond Words: Wisdom Publications blog, 2009. november 3. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Thanissara: The Time Has Come - Lion's Roar (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ 2600 Year Hourney History of Bhikkhunis. Present Magazine . Alliance for Bhikkhunis. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
- ↑ An Interview with Ajahn Brahm. Alliance for Bhikkhunis. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ news. Forestsangha.org. [2010. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
- ↑ Anukampa Bhikkhuni Project – Bringing the Bhikkhuni Sangha to the UK. ~ Oxford Ajahn Brahm Monastery ~
- ↑ Buddhistdoor Article
- ↑ Buddhist abbot Ajahn Brahm in Singapore: 'Unacceptable' that religion has been so cruel to LGBTIs. Gay Star News, 2014. július 26. [2020. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 9.)
- ↑ Perspectives, American Buddhist: Buddhist abbot Ajahn Brahm says that it is 'Unacceptable' that religion has been so cruel to LGBTIQs, 2014. július 30.
További olvasmányok[szerkesztés]
- Egan, Colleen. „Monk caught up in fire and brimstone”, The Australian , 2001. június 18.
- Franklin, Dave. „Religion with a humorous twist”, The Sunday Times , 2003. május 11.
- Horayangura, Nissara. „The bhikkhuni question”, Bangkok Post , 2009. április 28. The full transcript from the 28 February 2009 interview is available on Buddhanet.
- Pitsis, Simone. „Brahm's symphony is the sound of silence”, The Australian , 2002. július 27.
- Ranatunga, D. C. (2007. február 4.). „Be good, be happy”. Sunday Times (Sri Lanka) 41 (36). ISSN 1391-0531.
- (2007. március 4.) „Few minutes of meditation, good way to start”. Sunday Times (Sri Lanka) 41 (40). ISSN 1391-0531.
- Ranatunga, D. C. (2007. december 9.). „Meeting Ajahn Brahm in a relaxed mood”. Sunday Times (Sri Lanka) 42 (28). ISSN 1391-0531.
- Smedley, Tim (2007. május 3.). „What HR could learn from Buddhism”. People Management 13 (9), 14. o. ISSN 1358-6297.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
