Magyarország népességének vallási megoszlása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.

A legnagyobb vallási csoportok Magyarországon. A piros és a rózsaszín színezésű területek a római katolikus, a kék a református, a zöld az evangélikus, a barna vagy narancssárga a görögkatolikus többségű településeket jelölik, míg a citromsárga szín azon településeket, ahol a lakosság többsége vallási közösséghez nem tartozónak vallotta magát. A térkép a 2001-es[1] népszámlálás adatai alapján készült.

Népszámlálások[szerkesztés]

A népszámlálási adatok problémái[szerkesztés]

A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”[2]

A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:

Kérdés Arány
„Ön valamilyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát?” 76,1%
„Ön tartozik most valamilyen valláshoz?” 69,5%

„Tagja-e Ön jelenleg valamilyen egyháznak vagy vallásfelekezetnek?”

60,4%
„Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?” 57,3%

Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.[3]

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”[4]

A népszámlálások adatai[szerkesztés]

Az 1949 és 2000 közötti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség felekezeti hovatartozásáról. A táblázat ezen adatai egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. A sorok a 2011-ben adott válaszok száma alapján vannak rendezve. [1]


Felekezeti alapadatok
Vallás 1930 1949 1992 1998 2001 2011
Római katolikus 67,1% 70,5% 67,8% 57,8% 51,87% 37,15%
Nem válaszolt 10,83% 27,16%
Felekezeten kívüli 0,1% 4,8% 18,5% 14,55% 18,18%
Református egyház 20,9% 21,9% 20,9% 17,7% 15,91% 11,61%
Evangélikus 6,1% 5,2% 4,2% 3,9% 2,99% 2,16%
Görögkatolikus 2,64% 1,80%
Jehova Tanúi 0,21% 0,32%
Baptista 0,17% 0,18%
Hit Gyülekezete 0,4% 0,18%
Ortodox 0,14% 0,14%
Izraelita 5,1% 1,5% 0,20% 0,13% 0,11%
Buddhista 0,05% 0,10%
Egyéb és ismeretlen 0,7% 0,7% 2,2% 1,90% 0,11% 0,91%


A 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai[szerkesztés]

Magyarország lakosságának vallási összetétele a 2001/2011-es népszámlálás alapján [2]
  2001 2011
Felekezetek Népesség % arány Népesség % arány
ÁBRAHÁMI VALLÁSOK 7 600 247 74,52 5 402 101 54,36
    kereszténység 7 584 175 74,37 5 385 557 54,19
        katolikus egyház 5 558 901 54,51 3 871 922 38,96
római katolikus 5 289 521 51,87 3 691 389 37,15
görögkatolikus 268 935 2,64 179 176 1,80
ism. katolikus 505 0,00 1 357 0,01
        protestantizmus 1 985 979 19,47 1 451 542 14,61
református 1 622 796 15,91 1 153 454 11,61
evangélikus 304 705 2,99 215 093 2,16
baptista 17 705 0,17 18 211 0,18
unitárius 6 541 0,06 6 820 0,07
egyéb protestáns 34 232 0,34 57 964 0,58
        ortodox kereszténység 15 520 0,14 13 710 0,14
        egyéb keresztények 24 715 0,24 48 383 0,49
    izraelita 12 871 0,13 10 965 0,11
    iszlám 3 201 0,03 5 579 0,06
DHARMIKUS VALLÁSOK 7 736 0,08 13 385 0,13
    buddhista 5 223 0,05 9 758 0,10
    egyéb dharmikus 2 513 0,02 3 627 0,04
FELSOROLTAK KÖZÜL EGYIK SEM 2 630 0,03 16 889 0,17
VALLÁSI KÖZÖSSÉGHEZ, FELEKEZETHEZ NEM TARTOZÓ 1 483 369 14,55 1 806 409 18,18
NEM KÍVÁNT VÁLASZOLNI, NINCS VÁLASZ 1 104 333 10,83 2 698 844 27,16
összesen 10 198 315 100,00 9 937 628

Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások[szerkesztés]

Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, munkanélkülieket, gyesen, gyeden lévőket, a nem adózó munkaképeseket nem, vagy más súllyal méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik – viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is. Az adatok ez irányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetőséggel évente 170 000–290 000 adózó él is.[5]

2002. év

Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az szja-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.

2006. év

A 4,426 millió szja-bevallónak[6] 16,91%-a (748 635 fő) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.

2007. év

A 4,476 millió szja-bevallónak[7] 18,34%-a (820 959 fő) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.

2009. év

A 4,5 millió szja-bevallónak[8] 19,87%-a (894 166 fő) rendelkezett 185 egyház vagy vallási közösség javára.

Egyház, vallási közösség Felajánlók aránya 2002[9] Felajánlók aránya 2006[10] Felajánlók aránya 2007[11] Felajánlók aránya 2009[12]
Magyar Katolikus Egyház 7,44% 10,31% 11,22% 11,87%
Magyarországi Református Egyház 2,47% 3,39% 3,67% 4,06%
Magyarországi Evangélikus Egyház 0,74% 0,95% 1,04% 1,09%
Hit Gyülekezete 0,22% 0,3% 0,37% 0,41%
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 0,25% 0,25% 0,29%
Magyarországi Baptista Egyház 0,23% 0,23% 0,34%
MAZSIHISZ 0,13% 0,13% 0,13% 0,12%
Összes 11,97% 16,91% 18,34% 19,87%

Egyéb felmérések[szerkesztés]

A Medián 1999-es felmérése szerint valamilyen egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása: 8% katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 1% egyéb felekezetű, 1% felekezet nélküli.[13]

A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Medián közvélemény-kutató által 2004-ben végzett országos reprezentatív felmérése alapján a megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.[14]

A 2005-ös Eurobarometer felmérés szerint a magyarok 44%-a hisz valamilyen Istenben, 31% nem hisz Istenben, de hisz valamiféle felsőbb erőben, 19% egyikben sem.[15]

A Fessel Institute által 2007-ben, a 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 1997 és 2007 között Magyarországon a magukat nagyon vallásosként meghatározók száma 5%-kal, a rendszeresen templombajárók aránya 7,5%-kal csökkent.[16]

Források[szerkesztés]

  1. A 2001. évi népszámlálás kiadványai és adatai, nepszamlalas2001.hu
  2. Czibulka Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések. In: Népszámlálás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH, Bp. 2002. pp. 7-10. (A vonatkozó rész: p. 8.)
  3. Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. LOISIR Kft, Bp. – Piliscsaba. 2006. (Pázmány Társadalomtudomány 4.) 404 p.
  4. Czibulka, u.o. A felhívás talán jogosnak tűnik, de csupán európai szemmel. Globalizálódó világunkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban is megjelent keleti vallásokat, felekezeteket, kultuszokat vagy ezek bevándorolt híveit. Számukra a statisztikai hivatal által „előírt” kizárólagosság vállalhatatlan etikai konfliktust, a felhasználók, kutatók számára nem elhanyagolható adatvesztést jelent...
  5. Ez utóbbi lehetőség tág teret biztosít az felajánlók – különböző szempontú – befolyásolására. Nem mindegy ugyanis, hogy az "egyházi 1%-ot" a parlagfű-mentesítésre, vagy a határon túli magyarok támogatására lehet-e felajánlani.
  6. APEH portál - Tájékoztató a 2006. évi szja-bevallások szja 1+1%-ának feldolgozásáról. [2008. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
  7. APEH portál - Tájékoztató a 2007. évi szja 1%-felajánlásokról
  8. - Tájékoztató a 2009. évi szja-felajánlásokról
  9. Népszabadság 2002. szeptember 12., szerző: Czene Gábor
  10. APEH-kimutatás 2007. december 31.. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
  11. APEH-kimutatás 2008. december 31.
  12. APEH-közlemény 2010. szeptember 14.. [2010. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
  13. Vallásosság és felekezetek Magyarországon, 1999. április-június (archív link)
  14. Czene Gábor: Kevesen követik az egyházi tanításokat Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszabadság, 2004. október 22.
  15. Eurobarometer 2005 - Social values, Science and Technology
  16. Fessel Institute, idézi: Czene Gábor. Teret veszít a vallás Magyarországon, Népszabadság, 2008. október 8.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]