Ugrás a tartalomhoz

Magyarország népességének vallási megoszlása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarországon a vallási életet az államalapítás és erőszakos térítések [1][2] óta a kereszténység uralja. A mai Magyarországnak nincs államvallása. Míg az alkotmány "elismeri a kereszténység nemzetépítő szerepét",[3] a vallásszabadságot alapvető jognak nyilvánítja.

A 21. századi népszámlálási adatok alapján a nagy történelmi egyházak híveinek száma erősen csökken, néhány kisegyházé és más vallásé (iszlám, buddhizmus, hinduizmus) növekszik. Elmondható még, hogy az Alföldön, Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád vármegye nagy részén, továbbá a Tiszaújvárosi, Komlói, Dunaújvárosi, Tatabányai és Oroszlányi járásban az átlagosnál kevésbé vallásosak az emberek.[4]

A domináló vallási csoportok Magyarországon, 2011-ben.
* piros és a rózsaszín területek római katolikus,
* narancssárga református,
* lila evangélikus,
* citromsárga a görögkatolikus,
* szürke a lakosság többsége vallástalan vagy nem nyilatkozott.

Történelem

[szerkesztés]

Magyarország első királya, I. István a római katolikus kereszténységet vette fel, de édesanyja, Sarolt a keleti kereszténységbe keresztelkedett. A király erőszakkal terjesztette a kereszténységet;[1] ő a római egyházat részesítette előnyben, de hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett.[1]

A 11. században I. László, majd Kálmán király hozott törvényeket a nem keresztények ellen (pl. 1092-ben a szabolcsi szinódus)[5]. Ezek a törvények nem tűrték meg az iszlám vallásúakat sem, így kényszerítették őket, hogy sertéshús egyenek, keresztény templomba járjanak stb.[6] A muszlim közösségek, mint a böszörmények, kálizok így eltűntek (részben beolvadtak a keresztények közé).[7]

Zsidók is a éltek már a honfoglalás előtti Magyarországon. Kálmán király (1095–1116) a zsidók életét a püspöki székekkel rendelkező városokra korlátozta, – valószínűleg azért, hogy az egyház folyamatos felügyelete alatt álljanak. Nem sokkal e rendelet kihirdetése után keresztesek érkeztek Magyarországra; de a magyarok nem szimpatizáltak velük. A feldühödött keresztesek megtámadtak néhány várost, és – ha hinni lehet Gedaliah ibn Yaḥyának, – a zsidók hasonló sorsra jutottak, mint Franciaországban, Németországban és Csehországban.[8] A 13. század második felétől a vallási tolerancia feléjük is erősen csökkent, és Magyarország politikája a nyugat-európai zsidó lakossággal való bánásmódhoz hasonlított.

Magyarország túlnyomórészt katolikus lett és az is maradt egészen a 16. századig, amikor a reformáció bekövetkezett. A reformáció eredményeként először a lutheranizmus, majd nem sokkal később a kálvinizmus a lakosság zömének a vallása lett. A protestánsok ebben az időben a teljes lakosság 85-90%-át tették ki; a magyar lakosság több mint fele a református, negyede pedig az evangélikus vallású lett.[9]

A 16. század második felében azonban a katolikus Habsburg-királyok és jezsuiták sikeres ellenreformációs hadjáratot vezettek a nép körében és rekatolizálták az országot. A református egyház az ellenreformáció során a magyarok körében a 17. század végéig szinte teljesen eltűnt. Később a szászok és a szlovákok (tótok) bevándorlása révén honosodott meg újra.

A 17. század végén, az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.[10]

A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más, bizonyos felekezeteknek is.

A 19. században az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot.[1] Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, majd 1895-től az izraelita is), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.[1]

A modern korban, a keresztények és (a zsidók eltűnése miatt) az izraeliták aránya jelentősen csökkent.[11] A katolikusok aránya az 1920. évi 63.8%-ról 2011-re 37.1%-ra csökkent.[11] A reformátusoké 20.9%-ról 11,6%-ra.[11] Az evangélikusoké 6,2%-ról 2,2%-ra.[11] Velük szemben az új vallási csoportokhoz tartozók aránya ebben az időszakban növekedett (karizmatikusok, Jehova Tanúi, mormonok, adventisták stb.) Az új vallási közösségeknél még szembetűnőbb a vallástalanok és a felekezethez nem tartozók arányának növekedése.[11]

Népszámlálások

[szerkesztés]

Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.

A népszámlálási adatok problémái

[szerkesztés]

A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”[12]

A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:

Kérdés Arány
„Ön valamilyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát?” 76,1%
„Ön tartozik most valamilyen valláshoz?” 69,5%

„Tagja-e Ön jelenleg valamilyen egyháznak vagy vallásfelekezetnek?”

60,4%
„Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?” 57,3%

Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.[13]

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”[14]

Az ateisták súlyosan kifogásolták, hogy a 2022-es kérdőíven az ateizmus önellentmondó módon a vallások közé került.[15]

A népszámlálások adatai

[szerkesztés]

A 2000 előtti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség részletesebb felekezeti hovatartozásáról. A felekezeti adatok 2000 előttről egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. A 21. században három népszámlálás volt, részletesebb felekezeti adatokkal.

2001 és 2022 között jelentősen csökkent a nagy történelmi egyházak híveinek száma, velük szemben a Hit Gyülekezete, egyes keresztény kisegyházak, a muszlimok és a keleti vallások (buddhisták, hinduk) erőteljes növekedést mutattak fel. A Jehova Tanúi a század elejétől csak gyengén növekedett, a baptisták és unitáriusok száma szinte stagnált, míg a pünkösdiek, adventisták (szombatisták) száma és aránya csökkent. Az ortodoxok aránya a bevándorlások miatt nagyon gyengén növekedett, a izraeliták száma és aránya a kivándorlások miatt csökkent. Összességében elmondható, hogy az intézményi vallásosság jelentősen csökkent.[16]

Az utolsó, 2022-es népszámlálás adatai szerint során 56% nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik felekezethez, vagy nem válaszolt a kérdésre (a legtöbb ateista kényszerűségből ezt a megoldást választotta)[17][18] Az ország lakosságának 27 százaléka tartotta magát vallástalannak.[19][20]





Vallási megoszlás a 2022-es népsz. alapján

  Római katolikus (27,5%)
  Református (9,8%)
  Evangélikus (1,8%)
  Görögkatolikus (1,7%)
  Nem válaszolt (40,1%)
  Felekezeten kívüli (16,1%)
  A felsoroltakon kívüli, más felekezetű (4%)
Felekezeti alapadatok (A sorok a 2022-es népszámlálási eredmények alapján vannak rendezve.)
Vallás 1930 1949 1992 1998 2001 [21] 2011 [22] 2022 [23] változás
2001 és
2022 között
Nem válaszolt 10,83% 27,16% 40,1% Növekedés erős növ.
Római katolikus 67,1% 70,5% 67,8% 57,8% 51,87% 37,15% 27,5% Csökkenés erős csökk.
Felekezeten kívüli 0,1% 4,8% 18,5% 14,55% 18,18% 16,1% Növekedés
Református egyház 20,9% 21,9% 20,9% 17,7% 15,91% 11,61% 9,83% Csökkenés erős csökk.
Evangélikus 6,1% 5,2% 4,2% 3,9% 2,99% 2,16% 1,84% Csökkenés erős csökk.
Görögkatolikus 2,64% 1,80% 1,72% Csökkenés erős csökk.
Más keresztény [* 1] 0,12% 0,38% 0,57% Növekedés erős növ.
Hit Gyülekezete 0,04% 0,18% 0,23% Növekedés erős növ.
Jehova tanúi 0,21% 0,32% 0,23% Növekedés
Baptista 0,17% 0,18% 0,18% Állandó
Ortodox 0,15% 0,14% 0,16% Növekedés
Buddhista 0,05% 0,10% 0,11% Növekedés erős növ.
Pünkösdi [* 2] 0,13% 0,09% 0,09% Csökkenés
Muszlim 0,03% 0,06% 0,08% Növekedés erős növ.
Izraelita 5,1% 1,5% 0,20% 0,13% 0,11% 0,08% Csökkenés
Unitárius 0,07% 0,07% 0,07% Állandó
Adventista [* 3] 0,06% 0,06% 0,05% Csökkenés
Hindu (Krisna-tudatú stb.) 0,017% 0,03% 0,034% Növekedés erős növ.
Egyéb és ismeretlen 0,7% 0,7% 2,2% 1,90% 0,11% 0,91% Növekedés

A 21. századi népszámlálások adatai

[szerkesztés]
Magyarország lakosságának vallási összetétele a 2001-es, 2011-es, 2022-es népszámlálás alapján (rendezhető táblázat)
  2001 [21] 2011 [22] 2022 [23] 2001–2022
Felekezetek Népesség % arány Népesség % arány Népesség % arány változás
ÁBRAHÁMI VALLÁSOK 7 600 247 74,52 5 402 101 54,36 4 179 497 43,52 Csökkenés erős csökk.
    KERESZTÉNYSÉG 7 584 175 74,37 5 385 557 54,19 4 163 879 43,35 Csökkenés erős csökk.
        katolicizmus 5 558 901 54,51 3 871 922 38,96 2 886 619 30,06 Csökkenés erős csökk.
római katolikus 5 289 521 51,87 3 691 389 37,15 2 643 855 27,5 Csökkenés erős csökk.
görögkatolikus 268 935 2,64 179 176 1,80 165 135 1,72 Csökkenés erős csökk.
ism. katolikus 505 0,00 1 357 0,01 77 629 0,08 Növekedés erős növ.
        ortodox kereszténység 15 520 0,15 13 710 0,14 15 578 0,16 Növekedés
        protestantizmus (nagy egyházak)
református 1 622 796 15,91 1 153 454 11,61 943 982 9,83 Csökkenés erős csökk.
evangélikus 304 705 2,99 215 093 2,16 176 503 1,84 Csökkenés erős csökk.
        protestáns és egyéb jelentősebb kisegyházak
Hit Gyülekezete 3 708 0,04 18 220 0,18 22 647 0,23 Növekedés erős növ.
Jehova tanúi 21 688 0,21 31 727 0,32 22 249 0,23 Növekedés
baptista 17 705 0,17 18 211 0,18 17 662 0,18 Állandó
pünkösdi [* 4] 13 708 0,13 9 326 0,09 8 947 0,09 Csökkenés
unitárius [* 5] 6 541 0,07 6 820 0,07 6 552 0,07 Állandó
        más protestáns kis felekezetek
adventista [* 6] 5 840 0,06 6 213 0,06 5 011 0,05 Csökkenés
metodista 1 484 0,014 2 416 0,024 2 776 0,028 Növekedés
        anglikán 403 270 372 Csökkenés
        egyéb keresztények (karizmatikus, mormon stb.) 12 116 0,12 38 175 0,38 54 981 0,57 Növekedés erős növ.
MÁS ÁBRAHÁMI VALLÁSOK
    izraelita 12 871 0,13 10 965 0,11 7 635 0,08 Csökkenés
    iszlám 3 201 0,03 5 579 0,06 7 983 0,08 Növekedés erős növ.
KELETI (dharmikus) VALLÁSOK 7 736 0,08 13 385 0,13 Növekedés
    buddhista 5 223 0,05 9 758 0,10 11 042 0,11 Növekedés erős növ.
    hindu [* 7] 1 767 0,017 2 865 0,028 3 307 0,034 Növekedés
    egyéb dharmikus 746 762 Növekedés
Más vallású (pl. újpogány) 3 376 0,03 17 651 0,18 7 645 0,08 Növekedés erős növ.
VALLÁSI KÖZÖSSÉGHEZ, FELEKEZETHEZ NEM TARTOZÓ 1 483 369 14,55 1 806 409 18,18 1 549 610 16,1 Növekedés
NEM VÁLASZOLT 1 104 333 10,83 2 698 844 27,16 3 852 533 40,1 Növekedés erős növ.
összesen 10 198 315 100,00 9 937 628 9 603 634

Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások

[szerkesztés]

Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, munkanélkülieket, gyesen, gyeden lévőket, a nem adózó munkaképeseket nem, vagy más súllyal méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik – viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is. Az adatok ez irányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetőséggel évente 170 000–290 000 adózó él is.[24]

2002. év

Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az szja-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.

2006. év

A 4,426 millió szja-bevallónak[25] 16,91%-a (748 635 fő) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.

2007. év

A 4,476 millió szja-bevallónak[26] 18,34%-a (820 959 fő) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.

2009. év

A 4,5 millió szja-bevallónak[27] 19,87%-a (894 166 fő) rendelkezett 185 egyház vagy vallási közösség javára.

2017. év

A z 5,027 millió szja-bevallónak[28] a 19,77-a (993 955 fő) rendelkezett 31 bevett egyház javára.

Egyház, vallási közösség Felajánlók aránya 2002[29] Felajánlók aránya 2006[30] Felajánlók aránya 2007[31] Felajánlók aránya 2009[32] Felajánlók aránya 2018
Magyar Katolikus Egyház 7,44% 10,31% 11,22% 11,87% 10,62%
Magyarországi Református Egyház 2,47% 3,39% 3,67% 4,06% 4,22%
Magyarországi Evangélikus Egyház 0,74% 0,95% 1,04% 1,09% 1,21%
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 0,25% 0,25% 0,29% 0,93%
Hit Gyülekezete 0,22% 0,3% 0,37% 0,41% 0,63%
Magyarországi Baptista Egyház 0,23% 0,23% 0,34% 0,57%
MAZSIHISZ 0,13% 0,13% 0,13% 0,12% 0,17%
Összes 11,97% 16,91% 18,34% 19,87% 19,77%

2023-ban

[szerkesztés]

A vallási közösségeknek adott felajánlások 2023-ban, a felajánlás nagyságának sorrendjében:[33]

2023-as Szja 1%-os felajánlások
Vallási közösség Felajánlás
(millió Ft-ban)
Felajánlók száma
Magyar Katolikus Egyház 6048 M 803 070
Magyarországi Református Egyház 2657 M 348 482
Magyarországi Evangélikus Egyház 743 M 92 581
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 718 M 73 381
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 691 M 86 005
Magyarországi Baptista Egyház 461 M 56 294
A Tan Kapuja Buddhista Egyház 290 M 33 566
Gyémánt Út Buddhista Közösség 203 M 24 377
Hit Gyülekezete 169 M 36 108
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 131 M 12 612
Magyarországi Jehova Tanúi Egyház 82 M 14 672
Erdélyi Gyülekezet 77 M 9 398
Buddhista Misszió 75 M 9 396

Egyéb felmérések

[szerkesztés]

A Medián 1999-es felmérése szerint valamilyen egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása: 8% katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 1% egyéb felekezetű, 1% felekezet nélküli.[34]

A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Medián közvélemény-kutató által 2004-ben végzett országos reprezentatív felmérése alapján a megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.[35]

A 2005-ös Eurobarometer felmérés szerint a magyarok 44%-a hisz valamilyen Istenben, 31% nem hisz Istenben, de hisz valamiféle felsőbb erőben, 19% egyikben sem.[36]

A Fessel Institute által 2007-ben, a 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 1997 és 2007 között Magyarországon a magukat nagyon vallásosként meghatározók száma 5%-kal, a rendszeresen templombajárók aránya 7,5%-kal csökkent.[37]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Nem ebben a táblázatban felsoroltak közé tartozó, tehát nem a következő felekezetek híve: ortodox, Hit Gyülekezete, Jehova tanúi, baptista, pünkösdi, adventista.
  2. A klasszikus pünkösdizmus; a későbbi karizmatikus mozgalom közösségei már nem ide számíthatók.
  3. A Magyarországon jelenlévő adventista közösségek: Hetednapi Adventista Egyház, Keresztény Advent Közösség, Hetednap Adventista Reformmozgalom. Közülük az első a legjelentősebb, utóbbi kettő tagsága a 2020-as évek elején az ezer főt sem érte el.
  4. A klasszikus pünkösdizmus; a Magyar Pünkösdi Egyház és az MPE Agapé Pünkösdi Gyülekezet hívei
  5. A magyarországi unitáriusok túlnyomó zöme keresztény, a Magyar Unitárius Egyház hívei.
  6. A szombatot ünneplő adventisták.
  7. Főleg Krisna-tudatú hinduk

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.
  2. Szent István király Nagy legendája (1080 körül)
  3. Magyarország Alaptörvénye. Parlament.hu . Hungarian Parliament. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  4. A vallásos népesség aránya a válaszadókon belül és megoszlásuk vallási hovatartozás szerint járásonként, 2022. nepszamlalas2022.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. február 3.)
  5. Kosztolnyik, Z. J. (1981). Five Eleventh Century Hungarian Kings: Their Policies and their Relations with Rome. Boulder. ISBN 0-914710-73-7.
  6. Kálmán törvényei Archiválva 2007. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. very free translation from Hungarian (original Latin).
  7. Sudár, Balázs (2008). BEKTAŞI MONASTERIES IN OTTOMAN HUNGARY. Akadémiai Kiadó
  8. Büchler, Alexander (1904). "Hungary". In Singer, Isidore (ed.). The Jewish Encyclopedia. Vol. 6. New York and London: Funk and Wagnalls Co. pp. 494–503.
  9. Searching for faith: a change of religion in Hungary. Budapest: Akadémia Kiadó, 370. o. (2007. július 19.) 
  10. Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet
  11. a b c d e Vallás, felekezet. Hungarian Central Statistical Office See data 1920–2011: Visszatekintő adatok ("Retrospective data"): 1.1 – A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint; 1.2 – A népesség száma és megoszlása vallás és főbb korcsoport szerint.
  12. Czibulka Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések, In: Népszámlálás 2001 – 5. Vallás, felekezet, KSH, Budapest, 2002, 8. o.
  13. Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon, LOISIR Kft, Budapest/Piliscsaba, 2006, (Pázmány Társadalomtudomány 4.)
  14. Czibulka 2002: A felhívás talán jogosnak tűnik, de csupán európai szemmel. Globalizálódó világunkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban is megjelent keleti vallásokat, felekezeteket, kultuszokat vagy ezek bevándorolt híveit. Számukra a statisztikai hivatal által „előírt” kizárólagosság vállalhatatlan etikai konfliktust, a felhasználók, kutatók számára nem elhanyagolható adatvesztést jelent...
  15. http://www.ateizmus.hu/blog/igy-torli-el-az-ateistakat-ksh-es-kormany
  16. Máté-Tóth András (valláskutató): Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek. hvg.hu, 2023. október 1.
  17. Népszámlálás 2022 : Vallás. (Hozzáférés: 2023)
  18. Pert nyertek az ombudsmannal szemben az ateisták (444.hu, 2023. augusztus 8.)
  19. Íme a népszámlálás eredményei: 900 ezer katolikus eltűnt, öregszik a társadalom - HVG, 2023.09.26.
  20. Kolozsi Ádám - A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon (g7.hu, 2023.01.01.)
  21. a b 1.1 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint , 15. oldal
  22. a b https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf
  23. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok
  24. Ez utóbbi lehetőség tág teret biztosít az felajánlók – különböző szempontú – befolyásolására. Nem mindegy ugyanis, hogy az "egyházi 1%-ot" a parlagfű-mentesítésre, vagy a határon túli magyarok támogatására lehet-e felajánlani.
  25. APEH portál - Tájékoztató a 2006. évi szja-bevallások szja 1+1%-ának feldolgozásáról. [2008. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
  26. APEH portál - Tájékoztató a 2007. évi szja 1%-felajánlásokról. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 11.)
  27. - Tájékoztató a 2009. évi szja-felajánlásokról. [2010. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
  28. NAV-évkönyv 2018. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  29. Népszabadság 2002. szeptember 12., szerző: Czene Gábor
  30. APEH-kimutatás 2007. december 31.. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
  31. APEH-kimutatás 2008. december 31.. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  32. APEH-közlemény 2010. szeptember 14.. [2010. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
  33. Vámhivatal, Nemzeti Adó-és: Közlemény a 2023. évben szja 1%-os felajánlásban részesült technikai számos kedvezményezettekről (magyar nyelven). Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.)
  34. Vallásosság és felekezetek Magyarországon, 1999. április-június (archív link)
  35. Czene Gábor: Kevesen követik az egyházi tanításokat Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszabadság, 2004. október 22.
  36. Eurobarometer 2005 - Social values, Science and Technology
  37. Fessel Institute, idézi: Czene Gábor. Teret veszít a vallás Magyarországon, Népszabadság, 2008. október 8.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]