Kereszténység Magyarországon

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak. A legelterjedtebb vallás Magyarországon.

A geopolitikai okok miatt az államalapító I. István király uralkodása alatt felvette a kereszténységet, és az országba hittérítőket hívatott, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. A történelmi Magyarország területén a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma – kis létszámban – minden jelentősebb vallásnak élnek hívei az országban.

Magyarország vallási térképe a népesség arányában, 2001

Római katolikus	<50%	50-66,6%	66,6%<
Református	<50%	50-66,6%	66,6%<
Evangélikus	<50%	50-66,6%	66,6%<
Görögkatolikus	<50%	50-66,6%	66,6%<
Egyéb	<50%	50-66,6%	66,6%<

A Napbaöltözött asszony vagy az Apokalipszis asszonya, a Jelenések könyvének fő metaforája Szoldatits Ferenc festményén. A magyarok ezer éve csatlakoztak az akkor Európában rohamosan terjedő kereszténységhez.

Történelem

Kezdetek

A magyarok kezdetben egyfajta samanisztikus jellegű vallás követői voltak.

A magyarság a Kazár Birodalom peremén élt a 9. század elején. A kazárok már a 8. század folyamán az iszlám hitre tértek, ám a vezető rétegük a zsidó vallást vette fel. Az egyistenhittel egybefonódott, a tízparancsolatban kikristályosodott erkölcsi tanítás közösségi méreténél fogva kisugárzott a kazárokkal érintkező sztyeppei népekre, így a magyarokra is. Az iszlám istenképe és a kazárok kétféle monoteista vallása segítette a magyarokat, hogy Istenről "tisztultabb" képük legyen.

A fejedelmek idején, Taksony és Géza korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására Géza felvette a kereszténységet, pontosabban, keresztény szertartásokat vegyített az ősvallás közé; továbbra is azt vallotta, hogy elég nagy úr ahhoz, hogy "két istent" szolgáljon. Querfurti Brúnó megkeresztelte Gézát, s fiát a kisgyermek Vajkot, valamint ötszáz magyar főurat. Apa és fia a keresztségben az első vértanú, István nevét kapták, aki Passau védőszentje volt. Bár Géza és környezetének kereszténysége felszínes volt, a fejedelem támogatásával kezdték meg nyugati szerzetesek a Szt. Márton tiszteletére emelt pannonhalmi monostor építését.

A 10-12. században az országban a "Türkiai Metropolitanátus" keleti ortodox egyházmegye (eparchia) létezett, miután Zombor gyula 952 körül Konstantinápolyban megkeresztelkedett.

I. István király

I. István apja halála után megszilárdította a trónját Koppány legyőzésével (997), amit Szent Márton égi közbenjárásának tulajdonított. (Szt. Mártonnak ebben a korban a nyugati kereszténységben hatalmas kultusza volt.)

A király kötelező vallássá tette és erőszakkal terjesztette a kereszténységet. Bajor származású felesége révén főleg bajor papokat hozatott az országba, de a lakosság zöme csak a kényszernek engedve hajtotta a fejét a keresztvíz alá. István a római egyházat juttatta diadalra, bár még hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett. Egyházszervezői tevékenységére tekintettel lett az ország "Szent" Istvánja. A keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg a Boldogasszony-kultuszt, amikor a hagyomány szerint Máriának ajánlotta fel örökségül az országot. Még uralkodása alatt ünneppé avatta a Nagyboldogasszonyt (Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe napját. (A katolikus magyarság néphimnusza a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű, valószínűleg 18. századi eredetű ének lett.)

Szerzetesek

Szt. Adalbert és társai voltak az első szerzetesek, akik nem csak ideiglenesen, hanem véglegesen megtelepedtek hazánkban. Ők is, mint akkor a nyugati egyházban majd minden szerzetesi közösség, Benedek szabályzatát követték (bencések). A királyok mellett a főurak is alapítottak számukra monostorokat.

A 12. század elejére Magyarország vallásilag felzárkózott a keresztény Nyugathoz, és ennek egyik példája az új szerzetesrendek hazánkba érkezése (premontreiek, ciszterciek stb.)

Papság

A 14. század során az Anjou-királyok alatt megteremtődött békében jól kiépült plébániai hálózat fogta egybe a legkisebb településeket is. Ekkortájt például a veszprémi egyházmegye 487 plébániával rendelkezett, a csanádi területen 218, a váradi püspökségben 228 plébánia volt.

A gazdagabb városokban a papság megoszlott gazdagokra és szegényekre. Egyre több plébános helyettest alkalmazott, s arra bízta a lelkipásztori munkát gyenge bér ellenében, míg ő maga gyakran távol volt a plébániától. Ez a papság erkölcsi színvonalára is károsan hatott.

Egy-egy püspöki székvárosban a népes kanonoki testületet karpapok serege egészítette ki. Esztergomban ezenfelül királyi káplánok is voltak, s e városban az Anjou-korban legalább hetven egyházi személy ténykedett a világi papság körében. Ehhez jött még a szerzetesek serege.

A főpapság és a gazdagabb papság inkább világi, mint egyházi életet élt a középkor vége felé, de az alsópapságra és a szerzetesekre is jellemző volt, hogy nem minden esetben tartották be vallásuk előírásait; a barátnők és éjszakai hálótársak tartása sem volt ritka jelenség.

Eretnekmozgalmak

Megjelentek hazánkban az államegyház által eretnekségnek megbélyegzett mozgalmak is (valdensek, bogumilok, fraticellik, husziták stb.)

A bogumil mozgalomnak a 12. században Bosznia lett a központja, de egészen a magyar Dunántúl déli részéig terjedt a nép körében. Baranya egy része, Barcs központtal többnyire bogumil vidék lett.

A valdens mozgalom a 12. század végén jelent meg Nyugaton, majd a 14-15. századi Magyarországon is jelentősen el volt terjedve. Az inkvizíció üldözte őket.

A huszitizmus a 15. században Magyarországon elsősorban a Délvidéken és Erdélyben terjedt el. A mozgalom leverésére a szentté avatott Marchiai Jakabot nevezték ki mint fő inkvizítort.

Újkor

A 16. században a Luther által megindított reformációnak komoly visszhangja támadt Magyarországon is. Az "új hit" hirdetői között az 1530-as évektől kezdődően szép számban akadtak papok és szerzetesek. Az ország lakóinak zöme protestánssá, főként kálvinistává (reformátussá) vált a században.

A Habsburgok aztán minden eszközzel támogatták az ellenreformációt és anyagi kiváltságban részesítették a katolikus egyházat. A jezsuiták és más szerzetesrendek tagjai járták az országot és arra törekedtek hogy a földesurakat újra katolikusokká tegyék és ezzel szabad kezet kapjanak a jobbágyfalvakban is. Pázmány Péter életének a végére a magyar földbirtokos arisztokrácia túlnyomó része ismét katolikussá lett, és velük együtt jobbágyaik hatalmas tömege. A közoktatás jórészt a jezsuiták kezébe került, de felvirágoztak a piaristák iskolái is.

Az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett. A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más bizonyos felekezeteknek is.

19. század

Az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot. Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, és 1895-től az izraelita), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.

20. század

A század első fele

Míg az egyház és az állam szétválasztása (szekularizmus) sok államban már már a 19. század folyamán megvalósult, Magyarországon erre csak a Tanácsköztársaság idején (1919. jún.) került sor. A Tanácsköztársaság megdöntése után a kormány fontos feladatának tartotta az állam és az egyház régi kapcsolatának felújítását. Az állam és a nagy egyházak között szorossá fonódtak a szálak és magyarországi nagy egyházak a Horthy-rendszerrel szorosan együttműködtek. A katolikus egyház e korszakban sokkal inkább jelen volt a törvényhozásban és a közigazgatásban, mint a dualizmus éveiben.

A második világháború után

A második világháború után a kommunista kormányok célja ismét az állam és az egyházak szétválasztása volt, de tovább lépve egyházellenes intézkedéseket hoztak, vallási szervezeteket és egyesületeket számoltak fel, az egyházi iskolákat államosították, eltörölték a papoknak és a papnövendékeknek addig adott hadkötelezettségi kedvezményeket, majd akadályozták az egyházak lelkészképzését is. Számos egyházi vezetőt menesztettek posztjáról, helyüket pedig az államhatalomhoz hű személyekkel töltötték be.

A Magyar Népköztársaság a társadalom felé az állam és az egyház szétválasztását hangoztatta, a gyakorlatban azonban az egyházak alapos ellenőrzését, befolyásolását és gúzsbakötését valósította meg.

A legnagyobb keresztény egyházak Magyarországon

(Többnyire) 2011-es adatok alapján a legnagyobb egyházak az országban (zárójelben a hívek számával):

Jelmagyarázat:

Csökkent a hívők száma (2001-2011):
Növekedett a hívők száma (2001-2011):

Népszámlálási adatok a népesség %-ban

Vallás	1930	1949	1992	1998	2001	2011	változás 2001 és 2011 között
Római katolikus	67,1%	70,5%	67,8%	57,8%	51,87%	37,15%
Református	20,9%	21,9%	20,9%	17,7%	15,91%	11,61%
Evangélikus	6,1%	5,2%	4,2%	3,9%	2,99%	2,16%
Görögkatolikus					2,64%	1,80%
Jehova tanúi					0,21%	0,32%
Baptista					0,17%	0,18%
Hit Gyülekezete					0,04%	0,18%
Ortodox					0,14%	0,14%

Legnagyobb egyházak

• Magyar Katolikus Egyház (3,9 millió fő )
• Magyarországi Református Egyház (1,1 millió fő )

Egyéb nagy egyházak

• Magyarországi Evangélikus Egyház (215 ezer fő) )
• Magyar görögkatolikus egyház (179 ezer fő )

Más jelentősebb felekezetek

• Hit Gyülekezete (több tízezer fő )
• Magyarországi Jehova Tanúi Egyház (22 ezer fő )
• Magyarországi Baptista Egyház (18 ezer fő )

Ortodox egyházak

Az ortodox egyházakhoz a 2011-es népszámláláskor 13,7 ezer fő jelölte magát.

Felekezetek Magyarországon

Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Szent István-bazilika oltárképe)

Nem teljes lista a Magyarországon jelenlévő keresztény felekezetekről:

Római katolikus egyház

Magyarországon a katolikus egyház a legelterjedtebb, de híveinek száma és aránya gyorsan csökken: 1998-ban a lakosság 58%-a, 2001-ben 55%-a (kb. 5.8 millió fő), 2011-ben 39%-a (összesen 3 871 881 fő) tartotta magát katolikusnak.

Az egyház szerint az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány. A hivatalos becslések alapján 13-15% körülire tehető a vallás tanai szerint élő katolikusok száma.^[forrás?]

Szertartásai (rítusai):

• latin: Magyar katolikus egyház (köznapi kifejezéssel római katolikusok, 3 691 348 fő)
• bizánci: magyar görögkatolikus egyház (görögkatolikusok, 179 176 fő)
• örmény: örmény katolikusok (igen kevés)
• alexandriai: kopt katolikusok (elenyészően kevés Magyarországon)

Református egyház

Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. A lakosság 12%-a (2011) reformátusnak vallja magát, ami 1 153 442 reformátust jelent. Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Lásd: Magyarországi Református Egyház.

Evangélikus egyház

A 2001-es népszámláláson a lakosság mintegy 2%-a, 214 865 fő vallotta magát evangélikusnak. A magyarországi evangélikusok a Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai, melyet 264 gyülekezet, tizenhét egyházmegye és három egyházkerület alkot. A történelmi Magyarország másik evangélikus egyháza az erdélyi országos szász egyház volt. A Magyarországi Evangélikus Egyház keretein belül is jelentős számban éltek német és szlovák nemzetiségű evangélikusok, ma már a hazai evangélikus egyház tagjai között a magyarok vannak többségben. Magyar evangélikusok jelentősebb számban élnek külön magyar egyházban Romániában és Szerbiában, a helyi egyház tagjaiként Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar evangélikusok világszervezete a Magyar Evangélikus Konferencia.

Ökumenikus keresztény mozgalmak

• Taizéi közösség

Ortodox egyházak

Az ortodox kereszténység sok önálló egyházat tömörít magába. Magyarországon a következők vannak jelen:

• Szerb Ortodox Egyház
• Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus
• Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
• Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje

Baptista egyház

• Magyarországi Baptista Egyház

Pünkösdi-karizmatikus egyházak

• Magyarországi pünkösdi-karizmatikus egyházak
• Hit Gyülekezete

Evangéliumi keresztény egyházak

• Golgota Keresztény Gyülekezet

Adventista egyházak

• Hetednapi Adventista Egyház
• Keresztény Advent Közösség
• Hetednapi Adventista Reformmozgalom

Metodista egyház

• Magyarországi Metodista Egyház
• Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

Üdvhadsereg

• Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország

Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete

A legtöbb nazarénus Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya vármegyében és Budapesten él.

Szentháromságtagadó egyházak

• Unitárius egyház
• Jehova tanúi
• Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarország népességének vallási megoszlása
• A kereszténység története
• Jehova tanúinak magyarországi története
• A hetednapi adventisták magyarországi története
• Buddhizmus Magyarországon
• A vallás Európában

További információk

• Egyházak és egyházpolitika Magyarországon és Erdélyben a 18-19. században. A Carolina Resolutiótól az 1848. évi XX. törvénycikkig; szerk. Gáborjáni Szabó Botond; Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, Debrecen, 2016 (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai)
• Viszály és együttélés. Vallások és felekezetek a török hódoltság korában; szerk. Ittzés Gábor; Universitas, Bp., 2017
• A Tanácsköztársaság és az egyházak. Egyházpolitika, keresztényüldözés, egyházi útkeresés; szerk. Fejérdy András; Szt. István Társulat, Bp., 2020