Magyarországi Unitárius Egyház
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete | |
 | |
| A Magyar Unitárius Egyház címere | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | unitárius |
| Eredet | Reformáció (Magyar Unitárius Egyház) |
| Lelkészi vezető | Kászoni-Kövendi József |
| Tisztsége | püspöki helynök, egyházi elnök |
| Nemlelkészi vezető | Elekes Botond |
| Tisztsége | főgondnok |
| Tagság | 6 541[1] (15 000[2])[forrás?] |
| Alapítva | 1968 (1568) |
| Alapító | Dávid Ferenc |
| Ország |  Magyarország |
| Székhely | 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 4. |
| Technikai szám | 0200 |
| A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete weboldala | |
A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete bejegyzett egyház Magyarországon, a reformáció idején született három magyar történelmi protestáns egyház egyikének magyarországi képviselője, az unitárius vallás hivatalos képviselője. Az egyházkerület címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó.
Története[szerkesztés]
Az unitárius egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.
A trianoni békeszerződés (1920) után az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör Románia része lett. A kilencedik székhelye Budapest volt, melynek státusza sokáig átmeneti maradt. A Trianon utáni Magyarország területén maradt hívek ugyanis egészen 1968-ig továbbra is az erdélyi központú egyházi szervezethez tartoztak, s annak keretén belül egy püspöki helynök intézte a magyarországi ügyeket. Ekkor, a tordai országgyűlés négyszázadik évfordulóján megalakult az önálló magyarországi unitárius egyház. Ennek utolsó püspöke, Rázmány Csaba halála után megindultak az egyeztetések a két unitárius egyházrész szervezeti újraegyesítéséről, aminek eredményeként 2010. november 20-án a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa elfogadta az egység helyreállításáról szóló egyezményt.[3] Az egyházegyesítés jogilag az egységes Alaptörvény elfogadásával vált befejezetté.
A 2012. június 28-án Kolozsvárott elfogadott határozat értelmében a Magyarországi Unitárius Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház egyesülésével létrejött a Magyar Unitárius Egyház.[4]
Elterjedése[szerkesztés]
Az egyházhoz 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 15 000 hívő tartozik. Az egyházközségek egyetlen egyházkerületet alkotnak.
Egyházközségek[szerkesztés]
- Unitárius székház és templom, Budapest
- Bartók Béla Unitárius Egyházközség Misszióház, Budapest
- Pestszentlőrinc
- Debrecen
- Dunántúl
- Duna-Tisza
- Füzesgyarmat Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Győr
- Hódmezővásárhely
- Unitárius templom (Kocsord)
- Miskolc
- Beregi szórvány
Vezetőség[szerkesztés]
A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének vezetése a zsinat-presbiteri elv alapján az egyházköri közgyűlés hatásköre. Ennek elnöke a mindenkori püspöki vikárius (helynök) és az egyházkerületi főgondnok.
Püspökök[szerkesztés]
- Az erdélyi unitárius püspököket lásd itt: Erdélyi unitárius püspökök listája
1918 után Erdélyt Romániához csatolták. Lényegében csak 1945 után alakult ki önálló egyházi vezetés Magyarországon, választottak vezetőket:
- Szent-Iványi Sándor, egyházi elnök 1945–1947
- Dr. Csiky Gábor, püspöki helynök 1947–1958
- Pethő István, püspöki helynök 1957–1966
- Filep Imre, püspöki helynök 1966–1970
- Dr. Ferencz József 1971–1988
- Huszti János 1988–1994
- Bencze Márton 1994–2001
- Rázmány Csaba 2001–2009
Főgondnokok[szerkesztés]
- Homoródszentmártoni Biro Sámuel 1718–1721
- Désfalvi Simon Mihály 1718–1723
- Vargyasi Daniel Ferenc 1718–1747
- Kénosi Sándor Gergely 1718–1728
- Gidófalvi Gábor 1718–?
- Bongardus János 1718–?
- Teleki Ferenc 1718–?
- Vargyasi Daniel Péter 1723–1741
- Káli Kun István 1723–1736
- Désfalvi Simon János 1732–1765
- Szentiványi Henter János 1747–1752
- Petrichevich Horváth Boldizsár 1753–1778
- Árkosi Benkő Rafay 1753–1761
- Árkosi Benkő Ferenc 1761–1771
- Ürmösi Maurer Sámuel 1771–1786
- Petrichevich Horváth Ferenc 1778–1804
- Ürmösi Maurer László 1786–1789
- Toroczkai Mihály 1789–1802
- Vargyasi Daniel Elek 1802–1812
- Petrichevich Horváth Miklós 1805–1814
- S. Szentiványi Sámuel 1811–1817
- Petrichevich Horváth Károly 1815–1830
- Vargyasi Daniel Elek 1820–1848
- Augusztinovics Pál 1832–1837
- Káli Nagy Elek 1854–1878
- Harczói Gálfalvi Imre 1862–1875
- Vargyasi Daniel Gábor 1876–1905
- Laborfalvi dr. Berde Áron 1876–1905
- Petrichevich Horváth Kálmán 1892–1925
- Nagyfalusi Fekete Gábor 1907–1917
- Árkosi Ferenczy Géza 1920-1938
- Dr. Szent-Iványi József 1925–1938
- Dr. Gál Miklós 1938–1951
- Dr. Elekes Domonkos 1938–1941
- Dr. Gelei József 1941–1945
- Dr. Mikó Lőrincz 1946–1952
- Ferencz József 1953–1968
- Kereki András 1953–1968
- Kelemen Lajos 1960–1963
- Dr. Mikó Imre 1964–1968, 1975–1977
- Székely János 1970–1975
- Dr. Barabássy László 1969–1991
- Dr. Gyarmathy Árpád 1978–1989
- Jenei Dezső 1990–1996
- Gálfalvi Sándor 1992-1996
- Dr. Szabó Pál 1996-2000
- Balogh Ferenc 2000–2002
- Dr. Kisgyörgy Árpád 2000–2003
- Kolumbán Gábor 2003–2009
- dr. Máthé Dénes 2003–2015
- Csáka József 2009–2015
- Farkas Emőd 2015–
- Boros János 2015–
Trianon után Erdélyt Romániához csatolták. 1945 után kialakult az önálló egyházi vezetés Magyarországon. Így Magyarországon azóta főgondnokot is választottak:
- Daniel Gábor, világi elnök 1902–1919
- Hajós Béla 1923–1957
- Vargyasi Daniel Gábor 19??–1957
- Gál Jenő 1947–1961
- Imre Dénes 1947–1975
- Gálfalvi István 1957–19??
- Ferencz József 1957–1971
- Bartók Béla ifj. 1971–1994
- Gyarmathy László 1971–1992
- Kiss József 1982–1983
- Mikó István 2001–2005
- Elekes Botond 2005–
Főjegyzők[szerkesztés]
- Dési György 1591
- Székesfejérvári Mátyás 1594–1606
- Ajtai Balás 1630
- Kolosi István 1640–1648
- Ajtai Balás 1652–1657
- Désfalvi Miklós 1657–1661
- N. S. Koncz Boldizsár 1661–1663
- Kövendi Nagy Mihály 1663–1667
- Ajtai Mihály 1667–1668
- Pauli István 1668–1669
- Kövendi Mihály 1671
- B. Bedő Pál 1687
- Ajtai Mihály 1689
- Pálfi Sigmond 1707–1724
- Szentábrahámi L. Mihály 1724. április 7.–1737
- Kövendi János 1754
- S. Szentkirályi Agh István 1758-ig
- Pálfi Beniámin 1768
- Kovácsi Tamás 1771 alatta aljegyző Abrudbányai Nagy Mihály
- Lázár István 1776
- Pákei Jósef 1786
- Nagy Sigmond 1802
- Fűzi János 1812
- Molnos Dávid 1832
- O-tordai Székely Miklós 1836
- Ar. Rákosi Székely Sándor 1838
Idézet[szerkesztés]
"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." – Bartók Béla
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ 2001-es népszámlálási adat
- ↑ a felekezet saját becslése
- ↑ A Magyarországi Unitárius Egyház Elnökségének közleménye. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
További információk[szerkesztés]
- Magyarországi unitárius portál
- Székely Mózes fejedelemről
- Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon; METEM, Budapest, 1999 (METEM-könyvek)
- Egy az Isten. Magyarországi Unitárius Egyház; szerk. Rázmány Csaba; Heltai Gáspár Kft., Budapest, 2005
- A Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára. Fondjegyzék. Repertórium; összeáll. Szigetvári Gyuláné; Magyarországi Unitárius Egyház, Budapest, 2008
- Négyszáznegyven év. 1568–2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján; szerk. Szabó Árpád; Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2008
- Kovács Sándor: Unitárius egyháztörténet; Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2009
- Kovács Sándor: Angolszász-magyar unitárius érintkezések a 19. században; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011 (Erdélyi tudományos füzetek)
|