Aranyszabály
Az aranyszabály kétértelmű kifejezés. Az egyik az általános, egy adott előírás, szabályrendszer összefoglalása vagy leglényegesebb pontjai, a másik szociológiai és egyben a kifejezés eredeti jelentése egy általános etikai szabály, miszerint ugyanúgy kell bánni másokkal, mint ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Ellentétes megfogalmazása is ismert: „Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy veled cselekedjenek!” Az aranyszabály megtalálható szinte az összes vallásban és törzsi hagyományban. Sok filozófus és humanista is hangsúlyozta fontosságát. Számos keresztény (vagy keresztyén) forrás kizárólag a pozitív megfogalmazást (ugyanúgy kell bánni...) tekintik aranyszabálynak, annak ellentétes megfogalmazását (ne tedd...) ezüstszabályként emlegetik.
Az aranyszabály általános, hétköznapi jelentése[szerkesztés]
A hétköznapi életben az aranyszabály szót a legfontosabb etikai szabályok összefoglalásának használják.[1] A magyar nyelv nagyszótára szerinti definíció:
- mindig szem előtt tartandó, a helyes cselekvést irányító (erkölcsi) szabály, illetve
- valaminek a rendjében érvényesülő, azt meghatározó szabály, norma, törvény(szerűség).[2]
Marosán György filozófus az aranyszabályok alatt „a közösségek elvárt viselkedési normáinak alapelemei”-t érti.[3]
Etimológia[szerkesztés]
Az aranyszabály kifejezést először Angliában a 17. századtól kezdték el használni anglikán teológusok. Legkorábbi ismert említése Charles Gibbon (1589–1604) írótól származik 1604-ben.[4]
Az aranyszabály a vallásokban[szerkesztés]
Az aranyszabályként nevezett tanítás lényegét már az ókorban megfogalmazták alapvető erkölcsi elvként. Szinte az összes vallás szent könyve tartalmazza azt a tanítást, hogy az ember úgy bánjon a többi emberrel, ahogy szeretné, hogy mások bánjanak vele. A szentírások kijelentik: Ha nem akarod, hogy mások bántsanak, akkor te se bánts másokat! Ez a bűn és erény próbája. Mások bántása bűn, a nem bántás erény.[5]
A düh, mások megsértése, a rosszindulat, az irigység, a rágalmazás, a büszkeség, az önzés, mások jó tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása, a kedvesség hiánya ellensége minden embernek. Hatalmas erővel támadhatnak, ahogy tigris veti rá magát az áldozatára. Tőlük ered minden bánat és bűn.
Kereszténység[szerkesztés]
Az aranyszabály része a hegyi beszédnek, de nem nevezik aranyszabálynak:
Bár a gondolatot sokan Jézustól származó erkölcsi tanításnak tartják, ő a történetek szerint ezt mondta: "Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem".[8] A Jézus által felállított szabály jótetteket követel, amelyeket másokért kell tennünk. Így tanított tovább: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat[9] és ne viszonozd a rosszat rosszal! [10] Jézus az embertársi szeretetet a második legfontosabb parancsolatnak nevezte.[11]
Jakab evangélista a felebaráti szeretet elvét királyi törvény kifejezéssel illette.[12]
Apró figyelmességek, jó és önfeláldozó cselekedetek, amelyek oly csendben áradnak szét, mint a virágillat, nagyban hozzájárulnak az élet megszépítéséhez. Akik a szeretetet, irgalmasságot, jótékonyságot és önzetlen szolgálatot gyakorolják, azoknak jutalma nem marad el. A Biblia alapján akik krisztusi jellemre és tökéletességre törekednek, földi vetésük szerint aratnak majd dicsőséget az eljövendő világban.
Bahái hit[szerkesztés]
Buddhizmus[szerkesztés]
- Ne bánts másokat olyasmivel, ami téged is bántana. (Buddha: Udana-Varga 5.18)
- Ne ejts ki soha bántó szót, mert a megsértett visszavág. A durva beszéd másnak fáj, és meglátod, hogy visszaüt. (Dhammapada X, 133)
Buddha a nyolcrétű lépcsőt adta az embereknek az élet útján, amelyek megszüntetnek minden szenvedést, és elvezetnek a nirvána vagy megszabadulás eléréséhez. A nyolcrétű lépcső (vagy ösvény) elpusztítja a haragot, a kapzsiságot, a rosszindulatot és más gonosz gondolatokat és megtisztítja a szívet.
Hinduizmus[szerkesztés]
- Ez a teendők összessége: ne tégy másnak olyat, ami fájdalmat okozna, ha veled tennék. (Mahábhárata 5:1517)
Az aranyszabálynak nevezett általános elv a hinduizmusban is megtalálható és a védikus írások jama és nijama néven ismert előírásai többek közt a másokkal szembeni szeretetre, együttérzésre, szánalomra, az ínségben levők megsegítésére (dajá), a megbocsátásra (kṣzamā) és minden élő iránti erőszakmentességre (ahimszá) intenek.
Iszlám[szerkesztés]
- Egyikőtök sem hisz igazán, amíg nem azt kívánja a testvérének, amit magának is.[14] (Mohamed próféta, Hadísz)
A Korán kijelenti, hogy Isten (Alláh) nem lesz szeretetteljes ahhoz, aki nem viseltetik szeretettel az Ő teremtményei iránt. Isten számára az a legkedvesebb, akiből a legnagyobb jóság árad az Ő teremtményei felé. Akitől az emberiségnek csak java származik, az az emberek legjobbika. Isten minden teremtményét a családtagjának tekinti. Fölöttébb kedves Isten számára az, ki a legtöbb jótéteményt próbálja cselekedni teremtményeivel.[5]
Konfucianizmus[szerkesztés]
A konfuciánus Négy könyv harmadik részében, a Beszélgetések és mondások című munkában többször megtalálható az aranyszabály.
- Soha ne tedd azt másoknak, amit magadnak sem kívánsz!
- Tégy úgy másokkal, amint ők tesznek veled. (Konfuciusz)[3]
Konfuciusz nem adott a világnak új vallást vagy új erkölcsi szabályokat. Amit a világ tőle kapott, az az emberi etika alapjainak erőteljes újragondolása: Gyakorold az önuralmat akkor is, amikor másokat magadhoz hasonlítod és viselkedj úgy velük, ahogy szeretnéd, hogy ők viselkedjenek veled! Ezt nevezhetnénk az emberiesség tanának, amihez nincs mit hozzátenni.[5]
Zsidó vallás[szerkesztés]
Az aranyszabály első pozitív megfogalmazása a Tóra ismert versében található (héberül: ואהבת לרעך כמוך):
- Ne légy bosszúálló, se haragtartó a népedhez tartozókkal szemben. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr![15]
Hillel rabbi, Izráel nagy tanítója arra a kérésre, hogy egy mondatban foglalja össze Izráel tanítását, így válaszolt: „Ami neked gyűlöletes, ne tedd embertársadnak. Ez az egész Tóra, a többi csak kommentár.” (Sabbat 31a.)[16]
Az aranyszabály a vallásközi párbeszédben[szerkesztés]
A vallásközi párbeszédet folytatók közös alapként tekintenek az aranyszabályra, mely szinte az összes vallásban megtalálható, különböző megfogalmazásokban. A vallások közötti megértés növelésére posztereket adnak ki[17] és oktatási anyagokat készítettek.[18] Új-Dél-Wales parlamentjében ünnepélyes keretek között mutattak be egy posztert, amely 13 vallás szent szövegét ábrázolja, köztük az ausztrál bennszülöttek szellemiségét.[19]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Például a Wikipédia Stilisztikai útmutatójának első szakasza
- ↑ MTA Nyelvtudományi Intézet: A magyar nyelv nagyszótára, aranyszabály szócikk. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
- ↑ a b Marosán György (2006. 12). „Az „aranyszabályok” evolúciója”. Magyar Tudomány, 1489. o. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Gensler, Harry J. Ethics and the Golden Rule. Routledge, 84. o. (2013). ISBN 978-0-415-80686-2 A könyv kivonata
- ↑ a b c Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
- ↑ Máté 7,12
- ↑ Lukács 6,31
- ↑ János 7:16
- ↑ Mt 22:39
- ↑ Mt 5:39
- ↑ Márk 12,31
- ↑ Jak 2,8 Ha megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint magadat, jól cselekesztek
- ↑ Baháalláh. 6. Paradicsomi Szavak, 20. vers, Bahá’u’lláh táblái. Budapest: Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa (2013). ISBN 978-963-87806-6-9. Hozzáférés ideje: 2017. január 27.
- ↑ an-Naváví Negyven hagyomány, i. m. 16. old
- ↑ Mózes III. könyve 19. rész, 18. vers
- ↑ szerk. Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon (CÍMSZÓ: Aranyszabály). (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Jeff Streiff: Golden Rule Art (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ The Golden Rule (angol nyelven). Scarboro Missions. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ The Golden Rule Poster Launch (angol nyelven). Religions for Peace Australia. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
Források[szerkesztés]
Az aranyszabály, minden vallás közös alapja. Magyarországi Bahá’í Közösség. (Hozzáférés: 2017. január 27.)