Leonard Woolley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leonard Woolley
Woolley (jobbra) Karkemisnél 1913 tavaszán T. E. Lawrence társaságában

Sir Charles Leonard Woolley (London, 1880. április 17. - London, 1960. február 20.) angol régész. A mezopotámiai Ur városának feltárója.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Londonban született, és Oxfordban, a New College-ban tanult. Régészeti ásatásokat először Egyiptomban végzett, majd még az első világháború kitörése előtt, Mezopotámiába ment és 1912-ben átvette Karkemis feltárását. Az itteni munkát 1914-ig folytatta. 1919-ben kezdett hozzá Ur feltárásához, s az itteni munkálatokat 1934-ben fejezte be.

Legjelentősebb felfedezése az uri királysírok megtalálása volt. 1937-39 és 1946-49 között ásott Alalahban, 1946-49-ben párhuzamosan Al-Mina lelőhelyeit is feltárta. Az Urban végzett ásatásoknál feleségével együtt hosszabb időre szállást adott Agatha Christie-nek, a híres krimiírónőnek.

Az archeológia szolgálatáért 1935-ben ütötték lovaggá.

Feltáró módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Woolley a modern archeológusok egyikének számít. Míg elődei, Heinrich Schliemann, Paul-Émile Botta, Austen Henry Layard és Hormuzd Rassam a becsvágytól hajtva arra törekedtek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehetséges leglátványosabb leletek hozzák a napvilágra, Woolleynál a pontos, aprólékos alapozásra került a hangsúly, hogy a lehetséges legtöbb és legpontosabb információkat szerezze a kutatott helyről és kultúráról. Sok időt fordított arra, hogy a bennszülött személyzetét kioktassa, hogyan ássanak anélkül, hogy a talált tárgyat elmozdítanák, hogyan emeljenek gyorsan fedelet köpenyekből, ha az ásatás helyén egy záporeső miatt eliszaposodás fenyeget. Így ásatott ki Urban, a templomkörzet előterében csaknem 2000 sírt, melyeket lelkiismeretesen jegyzékbe vett. Öt évvel később, 1927-ben visszatért a templomkörzetbe, hogy kiássa a királyi és hercegi sírokat. Összesen 16 király sírját tárta fel, melyekben a királyok nagyszámú kíséretükkel együtt voltak eltemetve.

Azonosította az egymást követő kultúrákat az egymáson talált rétegek alapján. Leásott az őstalajig, ahol két és fél méter vastag agyagrétegre bukkant, amely szennyezésmentes volt. Ez a réteg Kr. e. 4000 táján került ide. Úgy vélte, hogy a bibliai vízözön nyomaira bukkant.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leonard Woolley: Alalakh, An Account of the Excavations at Tell Atchana, Oxford 1955.
  • C.Leonard Woolley and T.E. Lawrence: The wilderness of Zin (London)
  • Leonard Woolley: Ur of the Chaldees
  • Leonard Woolley: Digging up the past (2nd ed.). Harmondsworth: Penguin Books 1960.
  • Leonard Woolley: Excavations at Ur of the Chaldees (London 1923.)
  • Woolley, Leonard: The Sumerians. Oxford, Clarendon Press 1928.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 712. o. ISBN 9639257192  
  • A német Wikipédia ugyanezen szócikke.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]