Abszolút fényesség
| Égitest | Abszolút fényesség (M) |
|---|---|
| Üstökösök | |
| Hale–Bopp-üstökös | -1,3[1] |
| Bolygók | |
| Ceres, törpebolygó | +3,34 |
| Csillagok és extragalaktikus objektumok | |
| Nap, csillag | +4,83 |
| Szíriusz, csillag | +1,45 |
| Betelgeuze, csillag | -5,60 |
| RR Lyrae típusú változócsillag | 0,00 |
| Rigel, csillag | -7,00 |
| Deneb, csillag | -7,20 |
| Nóva | -7,50 – -8,80 |
| LBV 1806-20, fényes kék változócsillag | -14,20 |
| Ia típusú szupernóva | -19,30 |
| Tejútrendszer | -20,50 |
| Messier 87 óriás elliptikus galaxis | -22,00 |
| Átlagos kvazár | -25,50 |
| 3C 273 kvazár | -26,70 |
Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk. (A fényesség annál nagyobb, minél kisebb számértékű).
Meghatározás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csillagok és galaxisok esetén azt mutatja meg, hogy 10 parszek távolságból milyen fényesnek látnánk, bolygók és más naprendszerbeli égitestek esetén pedig azt, hogy milyen fényesnek látnánk, ha a Földtől és a Naptól is 1 csillagászati egység (CsE) távolságra lenne.
Mivel az abszolút fényességet a látszólagosból számítjuk, és ebből többféle is van (lásd Égitestek fényessége), ezt alsó indexben vagy szövegesen meg kell adni, mert esetenként nagyon eltérő is lehet. Így a Nap abszolút magnitúdója +4,83 a V (sárga) sávban és +5,48 a B (kék) sávban.
A csillagok abszolút fényessége -10M és 17M között mozog, a galaxisok abszolút fényességének értéke sokkal kisebb, mert fényesebbek, például az M87 elliptikus galaxis abszolút fényessége -22M.
Kiszámítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az abszolút fényesség számított mennyiség:
ahol M az abszolút fényesség, m a látszólagos fényesség (mindkettő magnitúdóban) és r a csillag távolsága parszekben.[2]
Amennyiben szükséges a csillagközi fényelnyelést figyelembe venni, akkor:
ahol A a csillagközi fényelnyelés értéke. A Galaxis fősíkjában A=1 m/kpc, a galaktikus pólusok irányában azonban már csak A=0,1 m/kpc. A értéke erősen irányfüggő.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Szabó - Kiss - Sárnetzky: Vadászat a haldokló üstökösre. Élet és Tudomány, 2013. 51-52. szám (1606-1608. o.)
- ↑ Marik Miklós. Helyünk a világmindenségben A csillagászat alapjai. Budapest, 1989: Tankönyvkiadó. 139. o. ISBN 963 18 1883 7.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely (link) - ↑ [halott link]
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Marik Miklós, ed. (1989). Csillagászat. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 4657 4.
- Csillagászati kislexikon, Szerkesztő: Kisbán Gyula, Fiesta és Saxum Kft., 2000, ISBN 9638133740,
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, PANEMEX, Budapest, 1999, ISBN 963909028X
