LBV 1806-20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LBV 1806-1820
Megfigyelési adatok
Csillagkép Nyilas
Rektaszcenzió 18h 08m 40,3s
Deklináció -20° 24′ 41″
Fizikai adatok
Sugár 150 R
Tömeg 130-200 M
Hőmérséklet
Felszín 18-36 000 K
Luminozitás 2 · 106-4 · 107 L
Kor < 2 · 106

Az LBV 1806-20 egy fényes kék változó egy lehetséges kettős csillagrendszerben, a Naptól 30 000–49 000 fényévre található a galaxis központja felé. A teljes rendszer tömege 130–200 naptömeg, és a becslések szerint a változó fényerő akár 40 milliószorosa lehet a Napénak,[1] így hasonlóan olyan ragyogó, mint az éta Carinae vagy a Pisztoly-csillag, amelyek a legfényesebb ismert csillagok (amelyek mindegyike fényes kék változó).

A nagy fényesség ellenére szinte láthatatlan a Naprendszerből nézve, mert a látható fénynek kevesebb mint egy milliárdod része jut el hozzánk, a többit elnyeli a közbeeső csillagközi gáz és por. A csillag fényessége 8 magnitúdó a 2 mikrométeres közeli infravörös hullámhosszon, ami a számítások szerint a látható hullámhosszon mindössze 35 magnitúdó.

Képzelt elméletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi csillagkeletkezési elméletek szerint egy csillag legfeljebb 120 naptömegű lehet, de az LBV 1806-20 óta már mértek legalább 130 naptömeget is. Egyes mérések után a csillagot 150–200 naptömegűre becsülték.[2]

Akadt némi vita, hogy vajon az LBV 1806-1820 egyetlen csillag, vagy egy halmaz. A fényerejét nagy felbontású képalkotóval készítették, amelynek eredményei arra utalnak, hogy az LBV 1806-1820 egy csillag. Azonban a legújabb nagy felbontású spektroszkópokkal kiderült, hogy a csillagnak lehet egy társa, és hogy a tömeg a csillagrendszerben kevesebb mint 130 naptömeg.[3]

Elhelyezkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LBV 1806-1820 középpontjában áll a G10.0-0.3 rádióködnek, és része a Cl * 1806-1820 csillaghalmaznak, amely maga is része a W31-nek, ami az egyik legnagyobb H II régióban van a Tejútrendszerben. Az 1806-20 halmaz néhány igen szokatlan csillagból áll, beleértve a két szénben gazdag Wolf–Rayet csillagot (WC9d és WCL), két kék hiperóriást és egy Magnetárt (SGR 1806-20).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Aaron Hoover: Star may be biggest, brightest yet observed (angol nyelven). HubbleSite, 2004. január 5. [2006. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 8.)
  2. Eikenberry, S.S.; Matthews, K; LaVine, J.L.; Garske, M.A.; Mu, D.; Jackson, M.A.; Patel, S.G.; Barry, D.J.; Colonno, M.R.; Houck, J. R.; Wilson, J.C; Corbel, S.; Smith, J.D. (2004. November). „Infrared Observations of the Candidate LBV 1806-20 & Nearby Cluster Stars”. The Astrophysical Journal 616 (1), 506–518. o. DOI:10.1086/422180.  
  3. Figer, D.; Najarro, F.; Kudritzki, R. (2004. August). „The Double-lined Spectrum of LBV 1806-20”. The Astrophysical Journal 610 (2), L109–L112. o. DOI:10.1086/423306.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]