Svante August Arrhenius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svante August Arrhenius

Svante August Arrhenius (1859. február 19.1927. október 2.) svéd kémikus, akit a díj történetében harmadikként, 1903-ban „az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért” kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arrhenius Vik (Wik vagy Wijk) városban született, mely közel esik a svéd Uppsala településhez. Szülei Svante Gustav és Carolina Thunberg Arrhenius voltak. Édesapja az Uppsalai Egyetemen tanított. Három éves korában Arrhenius magától megtanult olvasni. Csodagyereknek számított. Nyolc éves korától egyházi iskolába járt, ötödik osztályban kezdett. Fizika és matematika foglalkoztatta. Az Uppsalai Egyetemen tanult tovább, ami számára nem nyújtott elég fejlődési lehetőséget, ezért a stockholmi Physical Institute of the Swedish Academy of Sciences-be ment tanulni Erik Edlundhoz 1881-ben. 1903-ban kémiai Nobel-díjban részesült. Munkássága jelentősen hozzájárult a globális felmelegedés megértéséhez.

Üvegházhatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svante Arrhenius tovább fejlesztette a jégkorszak-teóriát, és elsőként hozta összefüggésbe a levegő szén-dioxid-tartalmát az atmoszféra átlaghőmérsékletével (üvegházhatás, ("On the Influence of Carbonic Acid in the Air Upon the Temperature of the Ground", Philosophical Magazine 1896(41): 237-76)). Többek között Joseph Fourier, Frank Washington Very, Samuel Pierpont Langley hatott munkásságára. Arrhenius üvegházhatás-törvénye a következő:

ΔF = αln(C/C_0)

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Svante Arrhenius, 1884, Recherches sur la conductivité galvanique des électrolytes, doctoral dissertation, Stockholm, Royal publishing house, P.A. Norstedt & söner, 89 pages.
  • Svante Arrhenius, 1896a, Ueber den Einfluss des Atmosphärischen Kohlensäurengehalts auf die Temperatur der Erdoberfläche, in the Proceedings of the Royal Swedish Academy of Science, Stockholm 1896, Volume 22, I N. 1, pages 1–101.
  • Svante Arrhenius, 1896b, On the Influence of Carbonic Acid in the Air upon the Temperature of the Ground, London, Edinburgh, and Dublin Philosophical Magazine and Journal of Science (fifth series), April 1896. vol 41, pages 237–275.
  • Svante Arrhenius, 1901a, Ueber die Wärmeabsorption durch Kohlensäure, Annalen der Physik, Vol 4, 1901, pages 690–705.
  • Svante Arrhenius, 1901b, Über Die Wärmeabsorption Durch Kohlensäure Und Ihren Einfluss Auf Die Temperatur Der Erdoberfläche. Abstract of the proceedings of the Royal Academy of Science, 58, 25–58.
  • Svante Arrhenius, 1903, Lehrbuch der Kosmischen Physik, Vol I and II, S. Hirschel publishing house, Leipzig, 1026 pages.
  • Svante Arrhenius, 1908, Das Werden der Welten, Academic Publishing House, Leipzig, 208 pages.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]