Svante August Arrhenius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svante August Arrhenius
Arrhenius2.jpg
Született
1859. február 19.[1][2]
Uppsala
Elhunyt
1927. október 2. (68 évesen)[3][4][2]
Stockholm[5]
Állampolgársága svéd
Gyermekei Olof Arrhenius
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései
Sírhely Uppsala old cemetery
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svante August Arrhenius témájú médiaállományokat.

Svante August Arrhenius (1859. február 19.1927. október 2.) svéd kémikus, akit a díj történetében harmadikként, 1903-ban „az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért” kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki.

Élete[szerkesztés]

Arrhenius Vik (Wik vagy Wijk) városban született, amely közel esik a svéd Uppsala településhez. Szülei Svante Gustav és Carolina Thunberg Arrhenius voltak. Édesapja az Uppsalai Egyetemen tanított. Három éves korában Arrhenius magától megtanult olvasni. Csodagyereknek számított. Nyolc éves korától egyházi iskolába járt, ötödik osztályban kezdett. Fizika és matematika foglalkoztatta. Az Uppsalai Egyetemen tanult tovább, ami számára nem nyújtott elég fejlődési lehetőséget, ezért 1881-ben a stockholmi Physical Institute of the Swedish Academy of Sciences-be ment tanulni Erik Edlundhoz. 1903-ban kémiai Nobel-díjban részesült. Munkássága jelentősen hozzájárult a globális felmelegedés megértéséhez.

Üvegházhatás[szerkesztés]

Svante Arrhenius tovább fejlesztette a jégkorszak-teóriát, és elsőként hozta összefüggésbe a levegő szén-dioxid-tartalmát az atmoszféra átlaghőmérsékletével (üvegházhatás, ("On the Influence of Carbonic Acid in the Air Upon the Temperature of the Ground", Philosophical Magazine 1896(41): 237-76)). Többek között Joseph Fourier, Frank Washington Very, Samuel Pierpont Langley hatott munkásságára. Arrhenius üvegházhatás-törvénye a következő:

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Svante Arrhenius, 1884, Recherches sur la conductivité galvanique des électrolytes, doctoral dissertation, Stockholm, Royal publishing house, P.A. Norstedt & söner, 89 pages.
  • Svante Arrhenius, 1896a, Ueber den Einfluss des Atmosphärischen Kohlensäurengehalts auf die Temperatur der Erdoberfläche, in the Proceedings of the Royal Swedish Academy of Science, Stockholm 1896, Volume 22, I N. 1, pages 1–101.
  • Svante Arrhenius, 1896b, On the Influence of Carbonic Acid in the Air upon the Temperature of the Ground, London, Edinburgh, and Dublin Philosophical Magazine and Journal of Science (fifth series), April 1896. vol 41, pages 237–275.
  • Svante Arrhenius, 1901a, Ueber die Wärmeabsorption durch Kohlensäure, Annalen der Physik, Vol 4, 1901, pages 690–705.
  • Svante Arrhenius, 1901b, Über Die Wärmeabsorption Durch Kohlensäure Und Ihren Einfluss Auf Die Temperatur Der Erdoberfläche. Abstract of the proceedings of the Royal Academy of Science, 58, 25–58.
  • Svante Arrhenius, 1903, Lehrbuch der Kosmischen Physik, Vol I and II, S. Hirschel publishing house, Leipzig, 1026 pages.
  • Svante Arrhenius, 1908, Das Werden der Welten, Academic Publishing House, Leipzig, 208 pages.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Nobel Prize in Chemistry 1903 (Svante Arrhenius). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12550220h
  3. Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 27., Аррениус Сванте Август
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Аррениус Сванте Август

Külső hivatkozások[szerkesztés]