Ugrás a tartalomhoz

Karl Barry Sharpless

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Barry Sharpless
Született1941. április 28. (85 éves)[1][2]
Philadelphia[3][4][5]
Állampolgárságaamerikai[6][7]
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • Camille Dreyfus Teacher-Scholar Awards (1973)[8]
  • ACS Award for Creative Work in Synthetic Organic Chemistry, (1983)[9]
  • Guggenheim-ösztöndíj (1987)[10]
  • Chemical Pioneer Award (1988)[11]
  • Prelog Medal and Lecture (1988)
  • Remsen Award (1989)[12]
  • Scheele Award (1991)[13]
  • Arthur C. Cope Award (1992)[14]
  • Tetrahedron Prize (1993)[15]
  • Centenary Prize (1993)[16]
  • King Faisal Prize in Science (1995)[17]
  • Roger Adams Award in Organic Chemistry (1997)[18]
  • Harvey-díj (1998, USA)[19]
  • NAS Award in Chemical Sciences (2000)[20]
  • Chirality Medal (2000)[21]
  • Benjamin Franklin Medal (2001)[3]
  • Kémiai Wolf-díj (2001, Nojori Rjódzsi, Henri Kagan)[22]
  • kémiai Nobel-díj (2001, William Standish Knowles, Nojori Rjódzsi, 5 000 000 kr)[23][24][25]
  • John Scott Award (2001)[26]
  • William H. Nichols Medal (2006)[27]
  • Clarivate Citation Laureates (kémia, 2013)[28]
  • F. A. Cotton Medal (2014)[29]
  • Priestley-érem (2019)[30]
  • kémiai Nobel-díj (Morten P. Meldal, Carolyn R. Bertozzi, 2022)[25][31][32]
  • Sir Derek Barton Gold medal (2022)[33]
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Barry Sharpless témájú médiaállományokat.

Karl Barry Sharpless (Philadelphia, 1941. április 28.[1][2] –) amerikai sztereokémikus. Kétszeres kémiai Nobel-díjas, neve a sztereoszelektív reakciókkal és a kattintáskémia területén végzett munkájáról ismert.

Sharpless a 2001-es kémiai Nobel-díj felét "a királisan katalizált oxidációs reakciókkal kapcsolatos munkájáért", a 2022-es díj egyharmadát pedig Carolyn R. Bertozzival és Morten P. Meldallal közösen kapta "a kattintáskémia és a bioortogonális kémia fejlesztéséért". Sharpless az ötödik személy (két szervezet mellett), aki kétszer kapott Nobel-díjat, Marie Curie, John Bardeen, Linus Pauling és Frederick Sanger mellett, és a harmadik, aki két díjat kapott ugyanazon a tudományterületen (Bardeen és Sanger után).

Fiatalkora és tanulmányai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karl Barry Sharpless 1941. április 28-án született a pennsylvaniai Philadelphiában. Gyermekkora nyarai a New Jersey-i Manasquan folyónál lévő nyaralóban teltek el. Itt alakult ki Sharplessben a horgászat iránti szeretet, amelyet egész életében folytatott, a főiskolai nyarakat halászhajókon dolgozva töltötte.

1959-ben érettségizett a Friends' Central Schoolban, majd a Dartmouth College-ban folytatta tanulmányait, ahol 1963-ban szerzett diplomát.

Sharpless eredetileg úgy tervezte, hogy az egyetemi diploma megszerzése után orvosi egyetemre megy, de kutatóprofesszora meggyőzte, hogy vegyészként folytassa tanulmányait. 1968-ban a Stanford Egyetemen organikus kémiából doktorált Eugene van Tamelen irányításával. 1968-ban a Stanford Egyetemen posztdoktori munkát folytatott (1968-1969) James P. Collman mellett, organometallkémiai kutatásokkal foglalkozott. 1968-1969 között a Stanford Egyetemen folytatta posztdoktori munkáját. Sharpless ezután a Harvard Egyetemre ment (1969-1970), ahol Konrad E. Bloch laboratóriumában enzimológiát tanult.

Tudományos karrierje

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sharpless 1970-1977 között a Massachusetts Institute of Technology, (1980-1990) és a Stanford Egyetem (1977-1980) professzora volt. A Stanford Egyetemen Sharpless fedezte fel a Sharpless-féle aszimmetrikus epoxidációt, amelyet a (+)-diszparlure előállítására használtak. 2023-tól Sharpless a Scripps Research laboratóriumát vezette.

Kutatásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sharpless fejlesztett ki a sztereoszelektív oxidációs reakciókat, és kimutatta, hogy az acetilkolinészteráz enzim által egy azidból és egy alkinből kiindulva femtomoláris hatású inhibitor képzése katalizálható. Számos kémiai reakciót fedezett fel, amelyek az aszimmetrikus szintézist a sci-fiből viszonylag rutinszerűvé tették, beleértve az aminohidroxilálást, a dihidroxilálást és a Sharpless-féle aszimmetrikus epoxidációt.

2001-ben a kémiai Nobel-díj felét kapta meg a királisan katalizált oxidációs reakciókkal (Sharpless epoxidáció, Sharpless aszimmetrikus dihidroxiláció, Sharpless oxiamináció) kapcsolatos munkájáért. A díj másik felén William S. Knowles és Ryōji Noyori osztozott (a sztereoszelektív hidrogénezéssel kapcsolatos munkájukért).

A "kattintáskémia" kifejezést Sharpless alkotta meg 2000 körül, és először 2001-ben írta le teljes körűen Sharpless, Hartmuth Kolb és M. G. Finn a The Scripps Research Institute-ban. Ez egy sor rendkívül szelektív, exoterm reakciót foglal magában, amelyek enyhe körülmények között játszódnak le; a legsikeresebb példa az azid alkin Huisgen-cikloaddíciója 1,2,3-triazolok képződéséhez.

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sharpless kétszeres Nobel-díjas.

A 2001-es és a 2022-es kémiai Nobel-díjat a "királisan katalizált oxidációs reakciók", illetve a "kattintáskémia" területén végzett munkájáért kapta.

2019-ben Sharpless megkapta a Priestley-érmet, az Amerikai Kémiai Társaság legmagasabb kitüntetését "a katalitikus, aszimmetrikus oxidációs módszerek feltalálásáért, a kattintáskémia koncepciójáért és az azid-acetilén cikloaddíciós reakció rézkatalizált változatának kifejlesztéséért". 2023-ban megkapta az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérmét.

A Kyushu Egyetem kiváló egyetemi professzora. A KTH Királyi Technológiai Intézet (1995), a Müncheni Műszaki Egyetem (1995), a Louvain-i Katolikus Egyetem (1996) és a Wesleyánus Egyetem (Connecticut) (1999) tiszteletbeli doktora.

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sharpless 1965-ben vette feleségül Jan Duesert, három gyermekük született. 1970-ben egy laboratóriumi baleset során, amikor egy NMR-cső felrobbant, egyik szemére megvakult, nem sokkal azután, hogy az MIT-re érkezett adjunktusként.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 Klaus H Theopold (2002. április). "The 2001 Benjamin Franklin medal in chemistry presented to K. Barry Sharpless". Journal of the Franklin Institute (angol nyelven). 339 (3). Elsevier: 307–314. doi:10.1016/S0016-0032(01)00047-3. ISSN 0016-0032.
  4. ↑ "www.chem-station.com/en/?p=653".
  5. ↑ "depa.fquim.unam.mx/amyd/archivero/Oxidacionreduccion_10110.pdf" (PDF).
  6. ↑ "Notable Names Database" (angol nyelven).
  7. ↑ "www.nndb.com/org/290/000161804/".
  8. ↑ "www.dreyfus.org/wp-content/uploads/2026/04/TC-26-UpdatedWinnerList.pdf" (PDF). Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  9. ↑ "ACS Award for Creative Work in Synthetic Organic Chemistry Recipients". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  10. ↑ k-barry-sharpless
  11. ↑ "American Institute of Chemists - Chemical Pioneer Award Winners". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  12. ↑ "acsmaryland.org/remsen-award/".
  13. ↑ "Scheelepristagare" (svéd nyelven). Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  14. ↑ "Arthur C. Cope Award". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  15. ↑ "www.tetrahedron-chem.com/tetrahedron_prize_for_creativity2022".
  16. ↑ "Centenary Prizes for Chemistry and Communication". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  17. ↑ "Professor K. Barry Sharpless – King Faisal Prize". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  18. ↑ "www.acs.org/funding/awards/roger-adams-award-in-organic-chemistry/past-recipients.html".
  19. ↑ "harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/".
  20. ↑ "web.archive.org/web/20130126003803/http://www.nasonline.org/about-nas/awards/chemical-sciences.html".
  21. ↑ "Chirality Medal – CHIRALITY 2026". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  22. ↑ "wolffund.org.il/k-barry-sharpless/".
  23. ↑ "The Nobel Prize in Chemistry 2001". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. február 4.
  24. ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2021. február 4.
  25. 1 2 743, 2022. október 5.
  26. ↑ "thejohnscottaward.github.io/jsc/1951-2010.html".
  27. ↑ "newyorkacs.online/nichols_medal/".
  28. ↑ "clarivate.com/citation-laureates". Hozzáférés: 2023. szeptember 23.
  29. ↑ "F.A. Cotton Medal for Excellence Chemical Research". Hozzáférés: 2026. szeptember 30.
  30. ↑ "Priestley Medal". Amerikai Kémiai Társaság.
  31. ↑ "The Nobel Prize in Chemistry 2022". Hozzáférés: 2022. október 5.
  32. ↑ 2022. október 5., Ch3VJhIbH4
  33. ↑ "www.rsc.org/prizes-funding/prizes/find-a-prize/sir-derek-barton-gold-medal/previous-winners/".

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barry Sharpless című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "The 2001 Nobel Prize in Chemistry" (Press release). Nobel Foundation. October 10, 2001. Retrieved January 17, 2024.
  • "The Nobel Prize in Chemistry 2022". Nobel Foundation. Retrieved October 5, 2022.
  • Rogers, Kara, ed. (April 24, 2023). "K. Barry Sharpless". Encyclopedia Britannica. Retrieved January 17, 2024.
  • Sharpless, Barry (December 8, 2001). "Searching For New Reactivity" (PDF). Nobel Prize.
  • Halford, Bethany (March 31, 2019). "2019 Priestley Medalist K. Barry Sharpless works magic in the world of molecules". Chemical & Engineering News. Vol. 97, no. 13. Retrieved January 17, 2024.
  • "K. Barry Sharpless named 2019 Priestley Medalist". Chemical & Engineering News. Retrieved April 8, 2019.
  • Sharpless, Karl Barry (1968). Studies of the mechanism of action of 2,3-oxidosqualene-lanosterol cyclase: featuring enzymic cyclization of modified squalene oxides (Ph.D.). Stanford University. OCLC 66229398. ProQuest 302369766.
  • Henderson, Andrea Kovacs (2009). American Men & Women of Science. Farmington Hills, MI: Gale. Cengage Learning. pp. 764. ISBN 9781414433066.
  • "Sharpless Lab - Group Members". Scripps Research. Retrieved January 17, 2024.
  • "K. Barry Sharpless". Notable Names Database. Soylent Communications. 2014. Retrieved July 12, 2014.
  • Kolb, Hartmuth C.; Finn, M. G.; Sharpless, K. Barry (June 1, 2001). "Click Chemistry: Diverse Chemical Function from a Few Good Reactions". Angewandte Chemie. 40 (11): 2004–2021. doi:10.1002/1521-3773(20010601)40:11<2004::AID-ANIE2004>3.0.CO;2-5. ISSN 1521-3773. PMID 11433435.
  • Evans, Richard A. (2007). "The Rise of Azide–Alkyne 1,3-Dipolar 'Click' Cycloaddition and its Application to Polymer Science and Surface Modification". Australian Journal of Chemistry. 60 (6): 384. doi:10.1071/CH06457. ISSN 0004-9425.
  • "Scopus preview – Sharpless, K. Barry – Author details – Scopus". www.scopus.com. Retrieved October 16, 2021.
  • "American Institute of Chemists – Gold Medal Awards". www.theaic.org. Retrieved August 22, 2023.
  • Barry Sharpless, Karl (March 11, 1992). "A cautionary tale from the past". MIT News. Retrieved October 5, 2022.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karl_Barry_Sharpless&oldid=28428587”