Sidney Altman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sidney Altman
Sidney Altman crop.jpg
Született 1939május 7. (79 éves)
Montréal
Állampolgársága
Házastársa Ann M. Altman
Foglalkozása molekuláris biológus
Iskolái
Kitüntetései kémiai Nobel-díj (1989)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sidney Altman témájú médiaállományokat.

Sidney Altman (Montréal, 1939. május 7. –) kanadai-amerikai molekuláris biológus. 1989-ben Thomas R. Cech-kel megosztva megkapta a kémiai Nobel-díjat a ribonukleinsavak katalitikus tulajdonságainak felfedezéséért.

Tanulmányai[szerkesztés]

Sidney Altman 1939. május 7-én született Montréalban, szegény bevándorló zsidó családban. Apja, Victor Altman Ukrajnából származott, a 20-as években költözött Kanadába és egy vegyesboltban dolgozott. A lengyelországi Białystokban született anyja, Ray Arlin a házasság előtt textilgyári munkás volt. Sidney volt a második gyermekük. Gyerekként sokat olvasott, nagy hatást gyakorolt rá az atombomba feltalálása és egy hétévesen olvasott kémiakönyv. Einsteint tekintette példaképének.

Miután szülővárosában elvégezte a West Hill középiskolát, egy barátja javaslatára az USA-beli Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizikaszakára jelentkezett (eredetileg a montreali McGill Egyetem volt a jelöltje). Sidneyt felvették, ám a barátját nem. Utolsó félévében felvett egy molekuláris biológiai kurzust is, ez a tudományág akkor nagyon gyorsan fejlődött és sokan lelkesedtek érte. 1960-ban megszerezte BSc diplomáját és a Columbia Egyetemen tanult tovább fizikát. Mivel azonban nem talált megfelelő laboratóriumi kutatási programot, másfél év után otthagyta az egyetemet. Néhány hónapig Coloradóban dolgozott, majd George Gamow javaslatára a Coloradói Egyetem biofizikai programjára jelentkezett, ahol Leonard Lerman laboratóriumában az akridinek hatását tanulmányozta a T4 bakteriofág DNS-ére. 1967-ben megszerezte doktori fokozatát és a Vanderbilt Egyetemen kezdett el dolgozni.

Munkássága[szerkesztés]

Az RNáz P ribozim másodlagos szerkezete

Még 1967-ben elnyert egy molekuláris biológiai kutatási ösztöndíjat a Harvard Egyetemre. A következő két évben a neves kutatóval, Matthew Meselsonnal dolgozott együtt (aki részt vett az mRNS felfedezésében) és folytatta a T4 fág genetikai vizsgálatát. 1969-ben, szintén egy ösztöndíj segítségével a Cambridge-i Egyetemen kutathatott a DNS szerkezetének felfedezőjével, Francis Crickkel és Sydney Brennerrel közösen. Itt gélelektroforézis segítségével sikerült izolálnia a transzfer RNS prekurzorát.

1971-ben visszatért az Egyesült Államokba és a Yale Egyetemen folytathatta pályafutását. 1975-ben docenssé nevezték ki. Három évvel később tudományos körökben nagy figyelmet felkeltő cikket közölt az egyik diákja által végzett kísérletről. Ebben bebizonyította, hogy az RNS lebontását végző ribonukleáz P (RNáz P) enzim részben maga is RNS-ből áll. Az akkori általános meggyőződés szerint valamennyi enzim fehérje volt. 1980-ban Altman a Yale professzora lett. 1981-ben a tőle függetlenül dolgozó coloradói Thomas R. Cech arról adott hírt, hogy a Tetrahymena egysejtű transzfer RNS-ének prekurzora fehérje segítsége nélkül átalakította magát érett tRNS-sé. Cech eredménye megerősítette Altman hipotézisét a katalitikus aktivitással rendelkező RNS-ről. Altman és kollégája, Cecilia Guerrier-Takada bebizonyította, hogy az RNáz P RNS-alegysége önállóan, a fehérjekomponens nélkül is képes a reakció elvégzésre, tud RNSt bontani.

1984-ben Altmant a biológia tanszék vezetőjévé nevezték ki és ugyanebben az évben megkapta az amerikai állampolgárságot (emellett megtartotta a kanadait is). Egy évvel később a Yale College dékánja lett; ezt a feladatot négy évig látta el.

Díjai[szerkesztés]

1989-ben Sidney Altman és Thomas R. Cech a katalitikus RNS-ek, a ribozimek felfedezéséért kémiai Nobel-díjban részesült. A felfedezés azon kívül, hogy új távlatokat nyitott a sejten belüli folyamatok kutatásában, alapvetően megváltoztatta az élet kialakulásáról való nézeteket, mert lehetővé vált a csak nukleinsavakból álló primitív életformák (az ún. RNS-világ) létének feltételezése. Volt aki az 1900 óta eltelt idő két legfontosabb biológiai felfedezése közé sorolta a ribozimeket (a másik a DNS szerkezetének felderítése). Altman ezenkívül megkapta az orvostudományi alapkutatásért járó Rosenstiel-díjat és a National Institutes of Health Kiválóság-díját.

Családja[szerkesztés]

Sidney Altman 1972-ben házasodott össze Ann Kornerrel. Két gyermekük született, Daniel (sz. 1974) és Leah (sz. 1977).

Források[szerkesztés]

  1. http://www.britannica.com/nobelprize/article-9005941