Jacobus Henricus van ’t Hoff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacobus Henricus van ’t Hoff
(Jacobus van 't Hoff)
Vant Hoff.jpg
Született 1852. augusztus 30.[1][2][3][4]
Rotterdam[5]
Elhunyt 1911. március 1. (58 évesen)[1][2][3][4]
Steglitz
Állampolgársága holland
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál oka gümőkór
Sírhely Dahlem Cemetery
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacobus Henricus van ’t Hoff témájú médiaállományokat.

Jacobus Henricus van ’t Hoff (Rotterdam, 1852. augusztus 30.Berlin, 1911. március 11.) holland fizikokémikus. A reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért kiemelkedő munkásságaiért az első kémiai Nobel-díjat kapta 1901-ben.

Munkássága[szerkesztés]

Hollandiában tanult rövid ideig, August Kekulé mellett dolgozott Bonnban, majd Charles Adolphe Wurtz párizsi laboratóriumába került. Van ’t Hoff és Le Bell egymástól függetlenül fogalmazta meg azt az elképzelést, hogy a szén négy kémiai kötése egy tetraéder négy csúcsa felé mutat. Ez a felismerés később alapvetőnek bizonyult a szerves vegyületek háromdimenziós szerkezetének (sztereokémiájának) vizsgálatában és segített abban is, hogy a szerves molekulák optikai forgatóképességét megmagyarázzák. Az Amszterdami Egyetemen a kémia az ásványtan és a geológia professzora lett (1878-1899). 1884-ben tette közzé a Kémiai dinamikai tanulmányok című munkáját, ami tartalmazta a kémiai kinetika alapelveit, új módszert adott meg egy reakció rendűségének a meghatározására, és a termodinamika törvényeit a kémiai egyensúlyokra alkalmazta. Bevezette a kémiai affinitás modern felfogását is. 1886-ban hasonlóságot mutatott ki a híg oldatok és a gázok viselkedése között (van ’t Hoff-törvény). 1895-ig Svante August Arrheniusnak az elektrolitikus disszociációról alkotott elméletével foglalkozott. 1896-ban Berlinben a Porosz Tudományos Akadémia professzora lett. A németországi Stassfurtban a sótelepek tanulmányozta ezzel hozzájárult az ország vegyiparához. 1887-ben ő és Wilhelm Ostwald német vegyész alapította meg a tekintélyes Zeitschrift für physikalische Chemie című szakfolyóiratot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978). (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)

Források[szerkesztés]