Gyarmati László (gyógyszerész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyarmati László
Született 1921. április 18.
Balassagyarmat
Elhunyt 1980. szeptember 1. (59 évesen)
Madrid
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógyszerész,
egyetemi tanár

Gyarmati László (Balassagyarmat, 1921. április 18.Madrid, 1980. szeptember 1.) gyógyszerész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Általános és középiskolai tanulmányait Balassagyarmaton végzete el, majd Budapestre került, a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem hallgatója lett.

1949-ben szerezte meg diplomáját gyógyszerész szakon. Gyógyszerészként a Gyógyszeripari Kutatóintézetben helyezkedett el, feladata a morfinnal kapcsolatos kutatások volt, a morfingyártás mellékalkaloidjainak izolálása. Ennek érdekében az intézeten belül egy gyógyszer-technológiai csoportot is létrehozott.

1955-ben a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztje lett, alezredesi rendfokozatban. A honvédségnél eltöltött idő alatt tanított az Tiszti Iskolán, majd kutatási és gyakorlati célból felállította az MN Egészségügyi Szolgálat Toxikológiai laboratóriumát. 1957-ben itt kutatta a gyógyszerek felszívódását, a metabolizmust és a kiürülést.

1960-ban vegyészmérnöki majd szakmérnöki oklevelet szerzett a BME-n.

1970-ben a kémiai tudományok kanditátusa lett.

1971-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézet tanára, majd egyik vezetője lett. Nevéhez fűződik a biofarmácia (biogyógyszerészet) bevezetése, a gyógynövények oktatása és kutatása.

Tudományos tevékenysége mellett egyik szerkesztője volt az „Acta Pharmacatica Hungarica” és a „Gyógyszerészet” című folyóiratoknak.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A gyakorlati toxikológia alapjai (1963)
  • Egészségügyi alakulatok tankönyve . (1964)
  • Klinikai toxikológia (1969)
  • Aeroszolok gyógyszertechnológiája (1979)
  • A gyógyszertechnológia és a biofarmacia kémiai ellenőrző módszerei (1982)