Johan Gadolin
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| Johan Gadolin | |
 |
|
| Született | |
| 1760. június 5. Turku[1] |
|
| Elhunyt | |
| 1852. augusztus 15. (92 évesen) Mynämäki |
|
| Állampolgársága | svéd |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Uppsalai Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Gadolin témájú médiaállományokat.
|
|
Johan Gadolin (1760. június 5. – 1852. augusztus 15.) finn kémikus, pszichológus és mineralógus. Gadolin fedezte fel az ittrium elemet. Ő volt a finn kémia elindítója.
Előélete[szerkesztés]
Johan Gadolin a finnországi Turkuban született. 15 évesen matematikát kezdett tanulni az Åbo Akadémián. Hamarosan a matematikát túl nehézkesnek és elméletinek találta, így váltott át kémiára. 1779-ben Gadolin az Uppsala Egyetemen tanult Torbern Bergman keze alatt.
Kémikusi tevékenysége[szerkesztés]
Gadolin azzal vált híressé, hogy felfedezte az első gyakori földelemet. 1792-ben Gadolin talált egy darab fekete, nehéz ásványt Svédországban, egy Stockholm melletti faluban, Ytterbyben. Óvatos kísérletekkel megállapította, hogy egy gyakori földoxidról van szó, amit később ittriának neveztek el. Ittria, vagy ittrium oxid volt az első ismert gyakori földfém vegyület, amit elemnek ismertek el.
Az ásványt, amit Gadolin felfedezett 1800-ban gadolinitnak neveztek el. Az elem oxidja is a feltalálójáról, Gadolinról kapta a nevét: gadolínium, gadolinia.
Utóélete[szerkesztés]
Gadolin 1797-ben az Åbo Akadémia kémiaprofesszora lett. Ő volt az egyik első kémikus, aki laboratóriumot adott diákoknak kísérletezés céljára. Még azt is engedte nekik, hogy az ő magánlaboratóriumát is használják. Gadolin írta az első flogisztonelmélet-ellenes kémiakönyvet a skandináv országokban.
|
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Гадолин Юхан
