Czeglédi István (lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czeglédi István
Született1620. november 19.
Perény
Elhunyt1671. június 5. (50 évesen)
Nagyszombat
Állampolgárságaerdélyi
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Czeglédi István, Czeglédi P. István (Perény, 1620.[1] november 19.Nagyszombat, 1671. június 5.) református lelkész, Czeglédi Pál lelkész édesapja.

Élete[szerkesztés]

Czeglédi István református lelkész fia volt. Tanult Nagyváradon és Debrecenben, ahol 1631. június 5-én írták be az anyakönyvbe; Sárospatakon is tanult Tholnai János tanár alatt. Iskoláinak végeztével rektor lett Sátoraljaújhelyen (16421644), ahonnan Harthai András pártfogásával németországi és főként németalföldi egyetemek látogatására indult (1644. április 27.). Legtovább Leidenben, az ékesszólásáról híres Friedrich Spanheimnél tanult. Kitűnő jártasságot szerzett a héber és a görög nyelvben és a polemikus teológiában. 1647-ben hazatért. Kassára hívták meg iskolaigazgatónak, ahol Regéczi András mellett is segédkezett.

Szónoklataival csakhamar magára vonta a közfigyelmet. 1648-ban a tállyai református gyülekezet hívta meg lelkipásztorául. Innen 1651 végén Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony ajánlatára a beregszászi egyházba vitték, majd 1653 elején a kassai egyház nyerte meg lelkipásztorául. Itt a háborús idők miatt igen sok baja, kellemetlensége volt. Különösen a zsebesi prédikátor által 1670-ben Kassán elkövetett kihágásokért Csáki Ferenc generális őt vonta kérdőre; mivel a tettes nem került elő, Czeglédit 200 aranyforint bírsággal büntette. Bár ezt kifizette, csak rövid ideig tartó nyugalmat nyerhetett: még azon év szeptember 18-án egy német tiszt katonáival lakására rontott és foglyul ejtette, majd a foglyok előtt néhány napig tartott prédikálása után, szeptember 28-án rátörtek, megverték, azután egy magánháznál gabonacsűrbe zárták, ahol 14 napig tartották fogva. Fogságából 10 000 arany lefizetése mellett kiszabadult és 1671 elején májusig szabadon élt saját lakásán, de május 27-én mint a Zrinyi-Nádasdy-féle összeesküvés részesét, megidézték Pozsonyba. Bár súlyos beteg volt, nejével elindult, de a nagyszombati határban június 5-én meghalt.

Eltemettetésére nem adtak engedélyt, ezért bármilyen halotti szertartás nélkül június 7-én, a Pozsonyba megidézett protestáns főrendek gyászkísérete mellett, az április 30-án lefejezett Bónis Ferenc mellé temették.

Az ellene emelt vádat az 1674. március 5-én összeült rendkívüli törvényszék felújította. A vád szerint a prédikátorok állítólag elhatározták, hogy a magyarországi lázongókhoz és az erdélyi fejedelemhez követeket küldjenek, és a titkos követségi megbízást Czeglédi teljesítette volna Medgyesi Pállal együtt, holott az egyháznak és iskolának kegyes patrónus szerzése és Gorup Ferenc győri nagypréposttal polemizáló művének („Dágon ledőlése") kinyomatásáért járt Kolozsvárt.

Munkái[szerkesztés]

Apafi Mihály erdélyi fejedelem Érsekujvár alá menetele 1663-ban Czeglédi Istvántól. Bevezetéssel s jegyzetekkel ellátva közli Szilágyi Sándor (Uj M. Muzeum 1859. I. 49.) és Szilágyi István (Uo. 1860. I. 89.)

Kiadatlan leveleit a gr. Teleki nemzetség maros-vásárhelyi levéltárából közli Koncz József (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1888. 26. és köv. sz.)

Jankovich Miklós még két munkáját említi: Bőr Katalin felett tartott halotti oratio. Kassa, 1661. 4-r. és Szabó Dorka Kátai Ferencz hitvese felett halotti beszéd. Uo. 1666., melyeknek címe hiányos, és a munkák sem ismeretesek irodalmunkban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Más források szerint 1619.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • P. Tóth János: Vásárhelyi Matkó István hitvitája Sámbár Mátyás jezsuitával; Hornyánszky Ny., Budapest, 1909 (Koszorú. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság népies kiadványai)
  • Garadnai Erika Csilla: A felső-magyarországi hitvita, 1663–1672. Sámbár Mátyás, Pósaházi János, Matkó István és Czeglédi István polémiája; OSZK–Universitas, Budapest, 2018