Ugrás a tartalomhoz

Medgyesi Pál (református lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medgyesi Pál
Született1604
Aranyosmeggyes
Elhunyt1663 (58-59 évesen)
Sárospatak
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • református lelkész
  • teológus
  • író
SablonWikidataSegítség

Medgyesi Pál (Aranyosmeggyes, 1604Sárospatak, 1663) református lelkész, teológus, író. A magyar puritánus irodalom kiemelkedő egyénisége.

Munkáiban „elméletileg is megalapozta az imádság és a prédikáció műfaját, tudniillik megírta ezek első magyar nyelvű retorikáját, továbbá úgynevezett Jajj-aival megteremtette a jeremiád sajátos változatát.”[1]

Élete[szerkesztés]

Bártfán és Debrecenben tanult. Debrecen városa anyagi támogatásával külföldi egyetemeken tanulhatott. Az 1628. év második felében Odera-Frankfurtban tanult, 1630-ban Leidenben hittant hallgatott, Angliában is tanult. 1631 végétől a debreceni kollégium tanára, 1634 júniusától Szinérváralján, 1637 elejétől már Munkácson, 1638 közepétől pedig Nagyváradon volt pap. 1638 decemberétől I. Rákóczi György udvari papjaként működött, a fejedelem halála (1648) után Lorántffy Zsuzsannával Sárospatakra költözött, később a fejedelemasszony udvari papja lett, 1660-tól Sárospatak lelkésze ként működött.

Munkássága[szerkesztés]

A puritanizmus és az angol presbiteri rendszer híve volt, ezért személye körül egy időben komoly elvi harc dúlt. A presbiteriánusok vissza akartak térni az őskeresztény idők puritán egyszerűségéhez; a világi hívőknek, így a parasztok képviselőinek is bevonását kívánták az egyházi szervezetbe és vonakodtak a püspöki kormányzás elfogadásától. Medgyesi Pál erre vonatkozó nézeteit Dialogus politico-ecclesiasticus azaz két keresztyén embereknek egymással való beszélgetések... (Bártfa, 1650) című vitairatában foglalta össze.

Igehirdetői egyéniségével és szónoki stílusával kiemelkedett kora prédikátorai közül. Minden prédikációját érzelmileg telített vallásos élménnyé akarta tenni, ezért fellépett Geleji Katona István körülményes, elméleti fejtegetésekbe bocsátkozó prédikáló stílusa ellen is. Változatos költői nyelv és barokkosan díszített stílus jellemzi hat Jajj-ból álló „sorozat”-át. Ezekben a prédikációiban siratja a nemzetet, eseng Istenhez az országért, fájdalmasan emlékezik meg II. Rákóczi György bukásáról és a török hódítók dúlásairól.

Medgyesi Pál fordítói munkássága is jelentős, legnagyobb hatású műve is fordítás. Lewis Bayly (1565–1631) anglikán prédikátornak a maga korában Európa-szerte népszerű művét, a Praxis pietatist (A kegyesség gyakorlása) ültette át magyar nyelvre. Könyve 1636-ban Debrecenben jelent meg először. Egykori népszerűségét mutatja, hogy Medgyesi Pál életében még négyszer adták ki. „A puritánus kegyesség manifesztumát … teszi át magyarra Medgyesi igen fejlett stílusérzékkel, jelentékeny helyet biztosítva magának a magyar műfordítás történetében…”[2]

Az első megjelenés 300. évfordulóján, 1936-ban a könyvet újból kiadták. A 21. század elején ismét megjelent modern kiadásban: Praxis Pietatis azaz Kegyesség Gyakorlás Kolozsvár, Koinónia Kiadó, 2003 (Válogatta és szerkesztette: Bálint Ágnes).[3]

Munkái[szerkesztés]

Külön ülő Keresztyén. Az az, Kegyes szent Elméledés a' felöl, mint tarthassa az istenes Lélec, a' meg-veszett időkben, megferteződetlen önnön magát. sáros Pataki Ecclesiában praedicaltatott 1657-ben 17-dik 8-bris celebrált Hatodik Böjt napon. Uo. 1657
Serva Domine. Avagy, Nagy veszélyekben forgó és veszekedő Hiveknek Vigasztalási, s' Okai. Praedicáltatott a' Sáros Pataki Ecclesiában 4 9-bris 1657-ben. Uo. 1657 (e három prédikáció egyszerre nyomtatva együtt jelent meg)
  • Igazak sorsa e' világon. Melyet A' Tekentetes Es Nagyságos Bocskai István Uram, király Urunk ö Felsége belsö Tanátsa, és Zemplén Vármegyénec fő Ispánja szerelmes Hütös-Társának; Néhai Tekéntetes és Nagyságos Lonyai Susanna Aszszonyomnak, legutolsóbb tisztességénec meg-adásában praedicállot, a Temetésnek helyén, ugy-mint a' Szeredahellyi Egyházban, az utolsó Hónak, vagy Novembernec 12-ik napján 1656-ban. Uo. 1657
  • Sok Jajjokban, s' bánatos szivel ejtett könyhullatásokban merült, és feneklett, szegény igaz Magyaroknak, egynéhány keserö Siralmi. Mellyeket tétettec vélle, ez utolban el-mult nyolc, kilenc, de mindenec felett, tavali esztendőbéli s attvl fogva, valo megbecsülhetetlen Kór-vallási s' Romlási. Uo. 1658 (E gyűjtemény tartalma: Hármas Jaj, S.-Patak, Negyedik Jaj 1653., 1657. Istenhez való igaz megtérés 1658. Ötödik jaj 1658. Rabszabadító Isteni Szent Mesterség 1657. Külön ülő keresztyén 1657. Serva Domine 1657. Igazak Sorsa e' világon 1657. Uo.)
  • Istenhez-való igaz Meg-teres. Avagy Szent és Isteni igaz Mod, Mint Kellyen a bünben heverönek, életét Isteni kivánsága szerént meg-jobbétani, és ötet magahoz engesztelni. Praedicáltatott a Sáros-Pataki Ecclesiában 5. August. 1657-ben. Uo. 1658
  • Ötödik Jaj, Es siralom. Mellyel Szegény csak nem el-fogyott, lelkében el-fojlódott Magyar nemzetet, minapi amaz ő megsirathatatlan s' váratlan nagy Romlasaban; midőn az egész Erdelyi Tabor az Urakkal es Nemességgel, elmult Juniusnac végén, 1657-ben Podoliaban, a szines békeségö Szomszédoknac álnokságoc miat, a teméntelen sok csunya, praedaval élő tolvai Tatarsagtol véletlenöl meg-üttetvén, (Oh nagy Isten!) nyáj s' csorda modjara, hajtatott-el a' ki-beszélhetetlen gyalázatos és kegyetlen rabságra; siratta s' sirattatta, és már ez utánna s abból ki-jövő, jöhető számtalan veszedelmiért, annyival is inkább siratja, sirattatja: egyszer s' mind mentől hamarébb-valo igaz Meg-térésre serkengette, serkengeti ... Pradeicallotta 2. és 9. 7-br. 1657-ben Sáros Pataki Egyházban és ez szomoru alkalmatossággal hirdettetett Böjti némely Praedicátiokkal, s könyörgéssel egyetemben ki-bocsátotta. uo. 1658 (A könyv tárgya II. Rákóczi György erdélyi fejedelem veresége Lengyelországban.)
  • Joseph Romlasa. Avagy Magyar Nemzet MDCLVIII. Esztendöbeli nagy pusztulásán, annak MDCLIX-nem kicsiny öregbülésén-való Kesergése, az Isteni Anyaszentegyházának. Amos 6. v. 6. Nem szánnyátok a' Jospehnek romlását. Praedikaltatott, Tekéntetes és Nemzetes néhai boldogul kimult Ibranyi Ferenc teste felet, 29. Juli 1659-ben az Ibrányi Egy-házban. Uo. 1659
  • Felgerjedt s-pokol. fenekeig hatalmazott Rohogo Tüz ... Praedicallotta a Saros-Pataki Ecclesiában 20. 8-bris 1658. Uo. 1660
  • Magyarok Hatodik Jajja. Mellyel e' romlott Nép, zokogta, zokogja ma-is MDCLVIII. esztendőbéli, egyfelöl Tatár Chámnak személje szerént Krimböl, számtalan sok Ezerekkel, Törökkel, Tatárral, Kozákkal és a két Oláh-Vajdával; más felöl Fő Vizernek Constantinápolyból, hasonló nagy sokasággal, dühös indulatból való réjá ütéseket, szörnyü égetéseket, öldökléseket, sarcoltatásokat, és szürü sok rablásokat. A mikor Boros-Jenőt is, Karánsebesel, Lugassal &c. elfoglalván, Törökkel raktág-meg; Száz ezer Rabnál többet vittenek el: Erdélyt Penig hallatlan, és el-viselhetetlen sarc alá vetették: törvényes Fejedelmétől is elrekesztvén. Siralm. 4. v. 4. ... és bizonyos Praedicatiokban foglalván praedicállotta, együtt-is másut-is; legföképpen a' Sáros-Pataki Ecclesiaban 1658, és 1659-dikben. Uo. 1660
(E könyv M. 1655-1666-ban külön-külön kiadott prédikációiból áll: Fel-gerjedt s-pokol fenekeig hatalmazott Rohogo Tüz. praed. S.-Patakon 20. 8.-bris 1658.; Joseph romlasa. 29. Julii 1659; Ezechias Kir. hiti, avagy hit ostroma. Két praed. 18. és 22. 7-bris 1658.; Ketseg torkabol kihatlo lelek. 25. Aug. 1658.; Bünön buskodó lelek konszergese. Pünkösd napján 1669; Gyözködö Hit az Tetten, e Világon ... 1658. jún. 23.; Isteni és Istenes Synat. 6. Junij 1655.). (II. Rákóczi György bukásán kesergő prédikációk)
  • Ezechias Kir. Hiti. Avagy Hit-Ostroma, A' tüzes Nyilaktol. Eph. 6. v. 16. Mindeneknek felette, a' hitnek paissát fel-vegyétek, mellyel ama' gonosznak tüzes nyilait meg-olthassátok. Mellyet két Praedikátiokban foglalt, s-praedicállot a Saros-Pataki Ecclesiában: az Elsöt 18-ik 7-ris 1658-dik-ben, Böjti alkalmatossággal; a Másodikat, mindjárt utánna valo Ur Napján, az az, azon Hónak 22-dikén. Uo. 1660
  • Ketseg torkabol ki-hatlo lelek (Praed. S.-Patakon 25. Aug. 1658.) Uo. (1660)
  • Bünös buslakodo lelek kenszergese (Praed. S.-Patakon Pünkösd napján 1659). Uo. 1660
  • Gyözködö Hit a Testen, e Világon, Bünön, Halálon, Poklon és Kárhozaton; Christusnak Isten jobbjára üleseböl. Praedikaltatott a Sáros Pataki Ecclesiaban, Sz. Marc utolsó Részénec Rend szerént-való magyarázásánac alkalmatosságával, 23. Junii 1658-ban. Uo. 1660
  • Rövid tanítás a presbyteriumról avagy Egyházi Tanácsról. 1653; sajtó alá rend. Incze Gábor; Református Külmissziói Szövetség, Bp., 1934 (Missziói füzetek)
  • Praxis pietatis azaz Kegyesség gyakorlás... Debrecen, 1636; előszó Ravasz László; Incze Gábor, Bp., 1936 (A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén egyházi írói)
  • Lelki ábécé; Bácsy Ernő irányításával kiadta a Budapesti Református Gimnázium VIII. osztálya; Egyetemi Ny., Bp., 1942 (Magyar irodalmi ritkaságok)
  • Erdély romlásának okairól; szerk., előszó, jegyz. Szigethy Gábor; 2. jav. kiad.; Holnap, Bp., 1999
  • Praxis pietatis azaz kegyesség gyakorlás; vál., szerk. Bálint Ágnes, utószó Győri L. János; Koinónia, Kolozsvár, 2003

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szthmári István: Irodalmi nyelvi vizsgálat a Prágai Nyelvészkör módszerével: Medgyesi Pál művei alapján (pdf). c3.hu. (Hozzáférés: 2012. november 12.)
  2. A magyar irodalom története, 2. kötet, 235. o.
  3. Fazakas Gergely Tamás: Praxis Pietatis azaz Kegyesség Gyakorlás. Egyháztörténeti Szemle. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.) (Recenzió.)
  4. REAL-R Lelki A Be Ce, Keresd, 1684
  5. [1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Császár Károly: Medgyesi Pál élete és működése. Irodalomtörténeti tanulmány; Franklin Ny., Bp., 1911
  • Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája". Tanulmányok Medgyesi Pálról; Barankovics István Alapítvány–Hernád, Bp.–Debrecen, 2007 (Nemzet, egyház, művelődés)
  • Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról; szerk. Fazekas Gergely Tamás, Győri L. János; DEENK, Debrecen, 2008
  • Luffy Katalin: "Romlás építőinek fognak neveztetni". Prédikátori szerepek és alkalmi beszédek az Erdélyi Fejedelemség válsága idején; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2015 (Csokonai könyvtár)