Palásthy Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palásthy Pál
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Született 1825. március 29.
Magyarizsép
Elhunyt 1899. szeptember 24. (74 évesen)
Esztergom
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • címzetes püspök
  • katolikus püspök (1886. május 9. – )
esztergomi segédpüspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1848. június 10.
Püspökké szentelés 1886. május 9.
Szentelők

Hivatal esztergomi segédpüspök
Társszentelt püspökök
Bende Imre1887. április 24.
Vaszary Kolos1892. február 7.
A Wikimédia Commons tartalmaz Palásthy Pál témájú médiaállományokat.

Palásti és keszihóczi Palásthy Pál (Magyarizsép, 1825. március 29.Esztergom, 1899. szeptember 24.) magyar katolikus pap, teológiai tanár és író, esztergomi segédpüspök.

Pályafutása[szerkesztés]

A gimnáziumot Kassán végezte, a teológiát pedig a pesti Központi Papnevelő Intézetben, mint kassai egyházmegye növendéke. 1848. június 10-én szentelték pappá, a bécsi Augustineum intézetben doktori oklevelet szerzett.

Sátoraljaújhelyen káplán, s egy ideig a kassai papnevelő intézet lelki igazgatója, majd 1855-től 1871-ig a pesti egyetemen az erkölcstan tanára lett. 1861-ben kiadta kétkötetetes erkölcstanát, a Teologica Morum Catholica–t. Ugyanabban az évben már a hittudományi kar dékánja volt Pesten. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban címzetes apáttá nevezték ki.[1]

Palásti templom

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1886. május 4-én sareptai címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezték ki. Május 9-én szentelte püspökké[1] Simor János érsek, Schopper György rozsnyói püspök és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével. Rengeteget dolgozott: lapot szerkesztett (a Religiót 1864-68-ban szerkesztette Pesten), teológiai tanulmányokat írt stb. Kiadta többek közt A Palásthyak című háromkötetes munkáját is, amely sok-sok Palástra vonatkozó anyagot tartalmaz, ahol 1890-ben iskolát és 1898-ban templomot építtetett.

Vagyonát tőkésíteni rendelte, és kamatait az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére hagyta.

Emléke[szerkesztés]

Ma egyházi iskola van róla elnevezve Paláston.

Művei[szerkesztés]

Palásthy Pál: Palásthyak I. címlapja
  • Theologia morum catholica. Pars I. et II. Senctio 1. et. 2. Regensburg, 1861. Két kötet.
  • Gyászbeszéd Fábry Ignácz kassai püspök temetése alkalmával, Kassán 1861. júl. 1. mondott. Pest, 1867.
  • A polgári házasság. Esztergom, 1868.
  • Palásthyak. Budapest, 1890-91. Három kötet. (Ism. Magyar Sion 1890-91., Kath. Szemle 1891).[1]
Palásthy Pál sírja az Esztergomi bazilika altemplomában

Cikkei[szerkesztés]

A Religióban:

  • 1850. Hivatás és irány
  • 1853. A breviariumi imádság, jelentősége és kötelezettsége szempontjából,
  • 1854. Kézikönyveink és az egyház imái
  • 1856. A boldogságos szűz Máriáról való szent beszédek
  • 1858. Jótékonyság Bernben,
  • 1859. Az erkölcstanrendszer elleni igények
  • 1860. Csendes szent mise karácsony éjjelén, Nyugati tájképek az egyház láthatárán
  • 1863. II. Olaszországi levelek

A Családi Lapokban:

  • 1856. Korrajzok Nagy Theodorik történetéből
  • 1857. Imakönyvek küldísze, történeti értekezés

Egyházi beszédeket közölt a Pázmány-füzetekben, a Kath. Lelkipásztorban és Garay szent beszédjei gyűjteményében.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]