Korda Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korda Sándor
Születéskori neve Kellner Sándor László
Született 1893. szeptember 16.
Pusztatúrpásztó
Elhunyt 1956. január 23. (62 évesen)
London
Házastársa María Corda (1919 - 1930)
Merle Oberon (1939 - 1945)
Alexandra Boycun
(1953 - 1956)
Foglalkozása filmrendező és producer
Művészneve Alexander Korda

Korda Sándor az IMDb-n

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16.London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.

A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.

Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is volt jelölve. Ezek után még több nagy sikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936). Producerként többek között olyan filmek fűződnek még nevéhez, mint A dzsungel könyve és a III. Richárd.

1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak.

Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A becsapott újságíró (1914)
  • Tyutyu és Totyó (1915)
  • Lyon Lea (1915)
  • A tiszti kardbojt (1915)
  • Fedora (más címen: Fehér éjszakák) (1916)
  • A nagymama (1916)
  • Mesék az írógépről (1916)
  • A kétszívű férfi (1916)
  • Az egymillió fontos bankó (1916)
  • Ciklámen (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • A nevető Szaszkia (1916)
  • Mágnás Miska (1916)
  • Szent Péter esernyője (1917)
  • A gólyakalifa (1917)
  • Mária (1917)
  • Harrison és Barrison (1917)
  • Faun (1917)
  • Az aranyember (1918)
  • Mary Ann (1918)
  • Ave Caesar! (1919)
  • Fehér rózsa (1919)
  • Yamata (1919)
  • Se ki, se be (1919)
  • A 111-es (1919)
  • Liliom (1919) a vágási munkálatok híján befejezetlen maradt

Bécsben készült filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Seine Majestát das Bettelkind (Koldus és királyfi) (1920)
  • Herren der Meere (A tenger urai) (1922)
  • Eine Versunkene Welt (Elsüllyedt világ) (1922)
  • Samson und Delila; der Roman einer Opernsángerin (Sámson és Delila) (1922)

Berlinben készült filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Das unbekannte Morgen (Az ismeretlen holnap) (1923)
  • Jedermanns Frau (Mindenki asszonya) (1924)
  • Tragödie im Hause Habsburg (Tragédia a Habsburg-házban) (1924)
  • Der Tänzer meiner Frau (Őrült tánc) (1925)
  • Madame wünscht keine Kinder (Madame nem akar gyereket) (1926)
  • Eine Dubarry von heute (Modern Dubarry) (1927)

Hollywoodi filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Stolen Bride (Az ellopott menyasszony) (1927)
  • The Private Life Helen of Troy (Trójai Heléna magánélete) (1927)
  • Yellow Lily (Sárga liliom) (1928)
  • Night Watch (Éjjeli őrjárat) (1928)
  • Love and the Devil (Szerelem és ördög) (1929)
  • The Squall (A sikoltás) (1929)
  • Her Private Life (Magánélet) (1929)
  • Lilies of the Field (A mezők lilioma) (1930)
  • Women Everywhere (Mindenütt asszonyok) (1930)
  • The Princess and the Plumber (A hercegnő és a szerelő) (1930)
  • That Hamilton Woman (Lady Hamilton) (1941)

Párizsban készült filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Manner um Lucie (Férfiak Lucie körül) (1931)
  • Rive Gauche (Balpart) (1931)
  • Marius (1931)
  • Zum Goldenen Anker (A Marius német változata) (1931)
  • The Girl from Maxim's (A lány a Maximból) (1933)
  • La Dame de Chez Maxim (A hölgy a Maximból) (1934)

Nagy-Britanniában készült filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Service for Ladies (Szolgálat hölgyeknek) (1932)
  • Wedding Rehearsal (Próbaesküvő) (1933)
  • The Private Life of Henry VIII. (VIII. Henrik magánélete) (1933)
  • The Private Life of Don Juan (Don Juan magánélete) (1934)
  • Rembrandt (1936)
  • Perfect Strangers (Tökéletes idegenek) (1945)
  • An Ideal Husband (Eszményi férj) (1947)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]