Fürth (Bajorország)
| Fürth | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Közép-Frankföld | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1007 | ||
| Polgármester | Thomas Jung (SPD) | ||
| Irányítószám | 90701–90768 | ||
| Körzethívószám | 0911 | ||
| Rendszám | FÜ | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 132 032 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1803 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 295 m | ||
| Terület | 63,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 28′ 42″, k. h. 10° 59′ 25″49.478333°N 10.990278°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 42″, k. h. 10° 59′ 25″49.478333°N 10.990278°E | |||
 Fürth
Pozíció Bajorország térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Fürth weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fürth témájú médiaállományokat. | |||
Fürth (frank nyelven: Färdd) város Németországban, Bajorország szabadállamban.
Fekvése
[szerkesztés]Bajorország északi részén, Nürnberg mellett, annak szomszédságában található. A város történeti magja a Rednitz és Pegnitz folyók összefolyásánál található.
Története
[szerkesztés]A település azon a földnyelven alakult ki, amelyet a Rednitz és az ebbe belefolyó Pegnitz zár közre. A Rajna-Majna-Duna-csatorna a város nyugati peremén halad el, így Fürth kikötővárossá is lett (Hafen Fürth).
Első okirati említése 1007-ből való. 1524-ben protestáns várossá vált.
1835-ben nyílt meg az első németországi vasútvonal Fürth és Nürnberg között.
Óvárosában sok fagerendás régi ház található. A város legjelentősebb temploma a Szent Mihály templom (Kirsche St. Michael), mely a 12. századtól a 15. századig épült. A templom legnagyobb kincse a belsejében található 8 méter magas szentségtartó.
A városháza tornya 55 méteres magasságával már messziről látható. Az épület Fürth főterén épült 1840-től, a firenzei Palazzo Vecchio másaként.
A második világháborúban a műemlékekben szerencsére kevés vagy semmiféle kár nem esett, így a település jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel.
A város jellegzetes népünnepélye október elején kerül megrendezésre. A 10 napig tartó népünnepély második vasárnapján nagy népviseleti aratóünnepet tartanak búcsúval összekötve (Kirschweih).
Városrészek
[szerkesztés]Fürth területe 16 városrészre oszlik.
|
|
|
|
Demográfiai fejlődés
[szerkesztés]
|
|
|
Politika
[szerkesztés]Partnervárosok
[szerkesztés]Fürth a következő városokkal ápol partnervárosi kapcsolatot:
Region Renfrew (korábban Paisley) (Nagy-Britannia), (1969 óta)
Limoges (Franciaország), (1992 óta)
Marmaris (Törökország), (1995 óta)
Xylokastro (Görögország), (barátsági szerződés 2001 óta, partnervárosi kapcsolat 2006-tól)
Kultúra
[szerkesztés]
Színházak
[szerkesztés]- Stadttheater Fürth (építette: Fellner és Helmer irodája, 1902)
- Comödie Fürth a szecessziós Berolzheimerianum épületében
Múzeumok
[szerkesztés]- Jüdisches Museum Franken (Königstraße 89) (1999-ben nyílt meg)
- Rádiómúzeum (Rundfunkmuseum Fürth) (Kurgartenstraße 37)
- Városi Múzeum (Stadtmuseum)
- Dialízistechnikai történeti gyűjtemény (Historische Sammlung Dialysetechnik); a Jakob-Henle-házban
- Művészeti galéria (Kunst Galerie Fürth)(Königsplatz 1)
Parkok
[szerkesztés]
- Stadtpark a Pegnitz partján
- Südstadtpark
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]
Ismert emberek
[szerkesztés]- Henry Kissinger, az USA volt külügyminisztere a városban született; 1998 óta díszpolgár.
- Ludwig Erhard egykori szövetségi kancellár
- Karl Mai és Herbert Erhardt, német labdarúgók, az 1954-es világbajnokságot nyert válogatott tagjai
- Jakob Wassermann, író
- Michael Lassel, festőművész
Irodalom
[szerkesztés]- Georg Dehio: Handbuch der deutschen Kunstdenkmäler. Bayern. Bd I. Franken. Deutscher Kunstverlag, München ²1999, S.363ff. ISBN 3-422-03051-4
- Adolf Schwammberger: Fürth von A bis Z. Ein Geschichts-Lexikon. Fürth 1968.
- Gerd Walther (Hrsg.): Fürth – Die Kleeblattstadt. Rundgänge durch Geschichte und Gegenwart. Städtebilder-Verl., Fürth 1991. ISBN 3-927347-22-1
- Gerd Walther: Die Fürther Altstadt rund um Sankt Michael. Fürth 1990. ISBN 3-927347-21-3
- Andrea Sommer: Die Fürther Südstadt. 4 Teile. in: Fürther Heimatblätter. Hrsg. vom Verein für Heimatforschung Alt-Fürth. NF 39.1989, S.1, NF 40.1990, S.1, NF 40.1990, S.81 und NF 41.1991, S.10.
- Ralf Nestmeyer: Nürnberg, Fürth, Erlangen. Reisehandbuch. Michael Müller, Erlangen 2006. ISBN 3-89953-318-6.
- Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 5. Bayerisches Städtebuch. T 1. Teilband Unter-, Mittel- und Oberfranken. Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages, hrsg. von Erich Keyser. Kohlhammer, Stuttgart 1971.
- Katrin Bielefeldt: Geschichte der Juden in Fürth. Jahrhundertelang eine Heimat. Historische Spaziergänge. Bd 3. Hrsg. von Geschichte Für Alle e.V. Sandberg-Verlag, Nürnberg 2005. ISBN 3-930699-44-3.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
