Cserny József (parancsnok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserny József
Cserny József
Cserny József
Született 1892. május 18.
Budapest
Elhunyt 1919. december 18. (27 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása cipész
Halál oka Kivégzés
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserny József témájú médiaállományokat.
Cserny József 1919-ben

Cserny József, névváltozat: Cserni (Budapest, 1892. március 18.Budapest, 1919. december 18.[1]) bőripari munkás, hadi tengerész, majd a Cserny-csoport néven ismert terrorkülönítmény vezetője a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Ez a fegyveres csoport gyakran együttműködött a Szamuely Tibor által vezetett „Lenin-fiúkkal”. A Tanácsköztársaság bukása után halálra ítélték és kivégezték.

Élete[szerkesztés]

Cserni József római katolikus asztalos és Tuniák Paula,[2][3] komáromi születésű református napszámosnő gyermeke.[4] 1892. december 13-án keresztelték a budapesti Kálvin téri református templomban.[5] Eredetileg cipészsegéd (bőrmunkás) volt; nőtlen, anyja után a református vallást követte. Öt elemit végzett, anyanyelve magyar, ezen kívül németül és dalmátul beszélt.[6][7] Cserny az első világháborúban a haditengerészetnél szolgált. 1918-ban Szovjet-Oroszországba szökött, ahol belépett a magyar kommunisták csoportjába. Egy agitátorképző iskola hallgatója lett. 1918-ban fegyverrel harcolt fehérek és a fellázadt baloldali eszerek csapatai ellen. 1918 novemberében – a magyar őszirózsás forradalom hírére – az oroszországi magyar kommunisták megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját. Cserny a KMP magyarországi megalakulásánál – 1918. november 24-én – nem volt jelen, mégis a párt alapító tagjának tekintik.

Tevékenysége a Tanácsköztársaság alatt[szerkesztés]

1918 decemberében már Magyarországon volt, és belépett a Nemzetőrség tengerész-különítményébe. Zömmel matrózokból alakult 1919 elején a KMP védelmére szervezett Cserny-csoport. Feladatuk a Visegrádi utcai párthelyiség őrzése volt. Később rájuk bízták a Szovjetház (az egykori Hungária-szálló) őrzését is.

A Cserny-csoport a kommunista ideológiával egyetértő, ám öntörvényű forradalmárok csapata volt. A proletárdiktatúrát lelkesen elfogadták, magukat a Forradalmi Kormányzótanács terrorcsapatának nevezték, utasításokat csak a KMP-től fogadtak el – ha éppen egyetértettek ezekkel az utasításokkal. Tucatnyi emberrel végeztek, köztük id. Hollán Sándort és ifjabb Hollán Sándort is ők gyilkolták meg.[8][9][10]

Cserny József (balra) és csoportja 1919-ben

A proletárdiktatúra kikiáltásakor már mintegy kétszáz ember állt az akkor 27 éves Cserny József parancsnoksága alatt. Főhadiszállásuk a Batthyány-palota (a diktatúra alatt Kun-Vágó Laktanya) volt. Cserny a Budapesti Forradalmi Törvényszék egyes tárgyalásait is vezette.

1919 április végén a hadsereg új főparancsnoka, a szociáldemokrata Böhm Vilmos parancsot adott ki minden „politikai terrorcsapat vagy más elnevezés alatt működő külön csapat” feloszlatásáról. Cserny csapatát fegyvereinek leadására szólították fel. 1919. május 19-én Gödöllőn a Cserny-csoportot lefegyverezték. Mindehhez a hadsereg-főparancsnokság két zászlóaljat és egy tüzérséget vonultatott fel. Lerakott fegyvereik a következők voltak: hét 140 milliméteres, hat 90 milliméteres aknavető, három 75 milliméteres páncélágyú, hét gyalogsági ágyú, hét gépfegyver, 64 láda bomba, 130 láda kézigránát, 41 rekesz gépfegyver lőszer, 115 láda lőszer gyalogsági ágyúhoz, 807 láda lőszer az aknavetőkhöz. Ezen kívül nyolc személyautóval és hat teherautóval is rendelkeztek.[11]

1919. június 22-én egy fél század vöröskatona élén rátámadt a krisztinavárosi templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk; dr. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.[12][13]

1919. június 24-én ellenforradalmi lázadás tört ki.

„Veszélyben a proletárdiktatúra! Budapesten dühöng az ellenforradalom, s hogy nem diadalmaskodott, az kizáróan az én embereim érdeme. Ezen utolsó három nap megmutatta, hogy véres kézzel kell átgázolni és vérbe kell fojtani minden ellenforradalmat. [...] Lenni, vagy nem lenni, ez most a kérdés! Ne tétovázzunk, fogják keményen kezükbe a gyeplőt.[14]

– Cserny József beadványa Kun Bélához

.

1919 július közepén a Cserny-csoportot újjászervezték, visszakapták a Batthyány-palota épületét is.

Cserny József Korvin Ottóval a börtönben

A Tanácsköztársaság hadseregét 1919. augusztus elsején leverték. A kapituláció után, a kommunista vezetőség elmenekült, de Cserny és a Lenin-fiúk sok tagja Magyarországon maradt és tovább harcolt. Csernyt a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratainak tanúsága szerint 1919. augusztus 4-én a vörösőrség tartóztatta le Körmenden.[6] A fogolykönyv a következő személyleírást tartalmazza róla: 175 cm magas, testalkata magas, arca hosszas, arcszíne barna, haja barna, homloka magas, szemöldöke dús és barna, szeme barna, szája rendes, fogai hiányosak, három aranyfoga volt, bajusza borotvált, álla kerek, különös ismertetőjele nincs. 1919. augusztus 29-én szállították a letartóztatási intézetből a Margit körúti fogházba.

Halála[szerkesztés]

Cserny Józsefet tizenhárom társával együtt halálra ítélték. Csernyre a Budapesti Királyi Büntető Törvényszéknek a gyorsított eljárás szabályai szerint ítélkező ötös tanácsa 1919. december 12-én kelt B.8931/919b számú jogerős ítéletével hét rendbeli gyilkosság bűntette és egy rendbeli orgazdaság miatt mondta ki rá a halálos ítéletet.[6]

A kivégzés előtti napon Cserny végrendelkezett és Haypál Benő budai református lelkésszel is időt töltött. Másnap, 1919. december 18-án akasztották fel a Margit körúti fogház udvarán. Az aznapi kivégzettek közül Cserny ítéletét hajtották végre utolsónak.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. I-II. ker. polgári halotti akv. 1679/1919. folyószáma alatt.
  2. Keresztelési bejegyzése
  3. HU BFL VII.5.c 10303/1919 tévesen Tímárként jegyzi.
  4. Gyula Ernő öccse keresztelési bejegyezése, Kálvin téri ref. templom kereszteltek lajstroma, 1895. év 1150. folyószám.
  5. Bejegyezve a Kálvin téri ref. templom anyakönyében az 1892. évi keresztelések lajstromában a 291. lapon, 1328. folyószám alatt.
  6. ^ a b c HU BFL VII.102.a. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai Fogolytörzskönyv 1919. 1-510. (forradalom után) Keletkezési év: 1919, Ügyszám: 305.
  7. HU BFL VII.18.d 13/2512/1919 szerint Budapesten, a Ranolder utca 23. szám alatt lakott, fogolytörzskönyve szerint Nagy János u. 34. szám félemelet volt az utolsó állandó lakása.
  8. Stocker Antal: A nagy per. Cserny József és terrorista társainak bűnügye (magyar nyelven). Magyar országos véderő egyesület, 1919. (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  9. Újra áll az emléktábla (magyar nyelven). budavar.hu, 2011. (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  10. Szarka Ágota: A vörösterror eltagadott áldozatai (magyar nyelven). budavar.hu, 2009. (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  11. Lövés az éjszakában. Pest Megyei Hírlap, 1988. március 21. / 68. szám, 5. old.
  12. Nagy Sándor: Vörös megtorlás a fehér Budán (magyar nyelven). Rubicon, 2011. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  13. Dénes Artúr halálesete bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári halotti akv. 2300/1919. folyószáma alatt.
  14. Komoróczy Géza: Zsidók a Tanácsköztársaságban, szombat.org
  15. Nyírvidék, 1919. december 23. / 287. szám, 1-2. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]