Tafferner Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tafferner Béla
Született 1850. március 5.
Esztergom
Elhunyt ?
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus

Tafferner Béla (Esztergom, 1850. március 5. – 1908 után) főreáliskolai tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Esztergomban járt reáliskolába, ám szülei vagyonilag elszegényedtek, emiatt tanulmányait sok küzdés és nélkülözés közt előbb magánúton, később az esztergomi reáliskolában befejezte. Budapestre került, de szűk anyagi viszonyai közt tanulását itt nem folytathatta, így tehát az esztergomi tanárképzőbe ment, és tanító, majd három évig nevelő lett. Egyidejűleg továbbképezte magát. 1872-ben Győrbe került, ahol a reáliskolában a rajz és mértan segédtanára lett, és az ipariskolában a rajztanítást is rábízták. 1873. április 1-jén a sümegi reáliskolához helyettes tanárnak neveztetett ki. Három év múlva a budapesti magyar királyi országos mintarajztanoda és rajztanárképzőben tanárképesítő vizsgát tett, és 1876-ban rendes tanár lett. 1885-ben a lugosi királyi katolikus főgimnáziumba tették át rajztanárnak. 1906-ban nyugalomba vonulása alkalmával középiskolai igazgató címet nyert.

Munkássága[szerkesztés]

Tanulmányai és irodalmi működése a műipar és a gyakorlati esztétika körébe vágnak. Cikkei a sümegi reáliskola Értesítőjében (1874. A rajzolás jelentősége); az Esztergom és Vidékében (1885. 43. sz. A színérzék nevelésének fontossága); a Krassó-Szörényi Lapokban (VIII. évf. Konstantinápoly néhány nevezetes műemléke, 1886. A virágok és azok szerepe a női öltözetben, A nők hajviselete és fejdíszítése, A hölgyek ruházatáról, 1887. A magyar iparról, A házi iparról, A szövő- és hímző-iparról); írt még a Közoktatásba (IV. évf.).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Színstyl és színharmónia... Bpest, 1885. Hat műmelléklettel.
  • A hölgyek toilettejéről... Lugos, 1887.
  • Tanulmányok az ipar- és műipar köréből. U. ott, 1887.
  • A művészeti oktatás középiskoláinkban. Bpest, 1899. (Különny. az Orsz. Tanáregylet Közlönyéből).
  • A Laokoon-csoport. Lugos, 1899. (Különny. a lugosi áll. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1906).
  • A magyar diszítő stylről s annak jövőjéről. Temesvár, 1908. (Az Arany János Társaság könyvei VI. k.).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegye Irói. Budapest, 1888. 228. l.
  • Magyarország Vármegyéi. Esztergom vármegye, Budapest, 1908. 165. l.