Altötting

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Altötting
AltöttingFotoThalerTamas1.jpg
Altötting címere
Altötting címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Felső-Bajorország (Oberbayern)
Járás Altötting járás
Polgármester Herbert Hofauer
Irányítószám 84503
Körzethívószám 08671
Rendszám
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 12 750 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség 536 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 403 m
Terület 23,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Altötting (Németország)
Altötting
Altötting
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″
Altötting (Bajorország)
Altötting
Altötting
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Altötting járás térképén
Elhelyezkedése Altötting járás térképén
Altötting weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Altötting témájú médiaállományokat.

Altötting város Németországban.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Altötting a 1718. században az itáliai Loretóhoz, vagy a francia Lourdes-hoz hasonló jelentőségű búcsújáró helynek számított.

Fekete Madonna

A legalább 1200 éves múltra visszatekintő városka birtokosa 748-ban III. Tasziló bajor herceg, a legrégebbi német királyi ház az Agilolfing-dinasztia sarja volt, aki itt kápolnát is építtetett. III. Tasziló herceget 788-ban Nagy Károly fosztotta meg trónjától és itt erődített királyi várat is építtetett. Az ő dédunokája volt Karlmann király, aki itt 876-ban bazilikát kezdett építeni. 911-ben, a Karoling-dinasztia kihalása után a város a portyázó magyarok könnyű zsákmányává vált. 1228-ban a Wittelsbach bajor hercegek hozzákezdtek ugyan a bazilika helyreállításához, de aztán mivel a város messze volt, az észak felől természetes védelmet nyújtó Inn folyótól 2 km-rel északabbra létrehozták Új-Öttinget (Neuötting).

Az újonnan létrehozott Új-Ötting település gyors fejlődésnek indult , fontos kereskedelmi központtá vált és 1321-ben már megkapta a városjogot is.

A régi várost Altöttingent „már csak a csoda mentette meg”: 1489-ben egy hároméves kisfiú vízbe fulladt itt és miután a régi kápolnában az oltárra fektették feléledt. Azóta ez az isteni kegyelem kápolnája (Gnadenkapelle) és akkora hírneve lett, hogy a harmincéves háború katolikus hadvezére Tilly gróf csatái előtt ide járt imádkozni és később itt is temették el. De járt itt Mária Terézia és Mária Lujza is 1810-ben, Párizsba való utazása előtt. Napjainkban a nyári hónapokban zarándokok tízezrei érkeznek ide, esténként fáklyás felvonulásokat rendezve a kápolna körül.

Nevezetességek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Szentirami József, Németország, Panorama Kiadó, ISBN: 963 243 802 7
  • Bajorország, Merhavia Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft., 2005, ISBN: 963 9172 64 2
  • Ausztria, Budapest, 2004, ISBN: 963 352 842 9

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]