Altötting

	Altötting
	; Altötting címere
	; Altötting címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Bajorország (Oberbayern)
Polgármester	Herbert Hofauer
Irányítószám	84503
Körzethívószám	08671
Rendszám	AÖ
Testvérvárosok	Lista Fátima, Loreto, Lourdes, Mariazell, Częstochowa
	Népesség
Teljes népesség	12 983 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	536 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	403 m
Terület	23,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Altötting Pozíció Németország térképén
	é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″
	Altötting Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Altötting weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Altötting témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Altötting város Németországban.

Fekvése[szerkesztés]

Dorfentől keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Altötting a 17–18. században az itáliai Loretóhoz, vagy a francia Lourdes-hoz hasonló jelentőségű búcsújáró helynek számított.

A legalább 1200 éves múltra visszatekintő városka birtokosa 748-ban III. Tasziló bajor herceg, a legrégebbi német királyi ház az Agilolfing-dinasztia sarja volt, aki itt kápolnát is építtetett. III. Tasziló herceget 788-ban Nagy Károly fosztotta meg trónjától és itt erődített királyi várat is építtetett. Az ő dédunokája volt Karlmann király, aki itt 876-ban bazilikát kezdett építeni. 911-ben, a Karoling-dinasztia kihalása után a város a portyázó magyarok könnyű zsákmányává vált. 1228-ban a Wittelsbach bajor hercegek hozzákezdtek ugyan a bazilika helyreállításához, de aztán mivel a város messze volt, az észak felől természetes védelmet nyújtó Inn folyótól 2 km-rel északabbra létrehozták Új-Öttinget (Neuötting).

Az újonnan létrehozott Új-Ötting település gyors fejlődésnek indult , fontos kereskedelmi központtá vált és 1321-ben már megkapta a városjogot is.

A régi várost Altöttingent „már csak a csoda mentette meg”: 1489-ben egy hároméves kisfiú vízbe fulladt itt és miután a régi kápolnában az oltárra fektették feléledt. Azóta ez az isteni kegyelem kápolnája (Gnadenkapelle) és akkora hírneve lett, hogy a harmincéves háború katolikus hadvezére Tilly gróf csatái előtt ide járt imádkozni és később itt is temették el. De járt itt Mária Terézia és Mária Lujza is 1810-ben, Párizsba való utazása előtt. Napjainkban a nyári hónapokban zarándokok tízezrei érkeznek ide, esténként fáklyás felvonulásokat rendezve a kápolna körül.