Altötting

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Altötting
AltöttingFotoThalerTamas1.jpg
Altötting címere
Altötting címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Felső-Bajorország (Oberbayern)
Járás Altötting járás
Polgármester Herbert Hofauer
Irányítószám 84503
Körzethívószám 08671
Rendszám
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 10 624 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 12 750 fő (2015. dec. 31.)[2]
  • 11 325 fő (1970. máj. 27.)[3]
  • 9031 fő (1950. szept. 13.)[4]
  • 5284 fő (1925. jún. 16.)
  • 2664 fő (1875. dec. 1.)[5]
  • 9224 fő (1961. jún. 6.)[6]
  • 4344 fő (1900. dec. 1.)[7]
  • 3202 fő (1885. dec. 1.)[8]
  • 12 438 fő (2011. dec. 31.)[2]
  • 12 521 fő (2012. dec. 31.)[2]
  • 12 559 fő (2013. dec. 31.)[2]
  • 12 633 fő (2014. dec. 31.)[2]
  • 12 808 fő (2016. dec. 31.)[2]
  • 12 906 fő (2017. dec. 31.)[2][9]
  • 11 010 fő (1975. dec. 31.)[10] +/-
Népsűrűség536 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság403 m
Terület23,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Altötting (Németország)
Altötting
Altötting
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 12° 40′ 42″
Altötting (Bajorország)
Altötting
Altötting
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Altötting járás térképén
Elhelyezkedése Altötting járás térképén
Altötting weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Altötting témájú médiaállományokat.

Altötting város Németországban.

Fekvése[szerkesztés]

Dorfentől keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Altötting a 1718. században az itáliai Loretóhoz, vagy a francia Lourdes-hoz hasonló jelentőségű búcsújáró helynek számított.

Fekete Madonna

A legalább 1200 éves múltra visszatekintő városka birtokosa 748-ban III. Tasziló bajor herceg, a legrégebbi német királyi ház az Agilolfing-dinasztia sarja volt, aki itt kápolnát is építtetett. III. Tasziló herceget 788-ban Nagy Károly fosztotta meg trónjától és itt erődített királyi várat is építtetett. Az ő dédunokája volt Karlmann király, aki itt 876-ban bazilikát kezdett építeni. 911-ben, a Karoling-dinasztia kihalása után a város a portyázó magyarok könnyű zsákmányává vált. 1228-ban a Wittelsbach bajor hercegek hozzákezdtek ugyan a bazilika helyreállításához, de aztán mivel a város messze volt, az észak felől természetes védelmet nyújtó Inn folyótól 2 km-rel északabbra létrehozták Új-Öttinget (Neuötting).

Az újonnan létrehozott Új-Ötting település gyors fejlődésnek indult , fontos kereskedelmi központtá vált és 1321-ben már megkapta a városjogot is.

A régi várost Altöttingent „már csak a csoda mentette meg”: 1489-ben egy hároméves kisfiú vízbe fulladt itt és miután a régi kápolnában az oltárra fektették feléledt. Azóta ez az isteni kegyelem kápolnája (Gnadenkapelle) és akkora hírneve lett, hogy a harmincéves háború katolikus hadvezére Tilly gróf csatái előtt ide járt imádkozni és később itt is temették el. De járt itt Mária Terézia és Mária Lujza is 1810-ben, Párizsba való utazása előtt. Napjainkban a nyári hónapokban zarándokok tízezrei érkeznek ide, esténként fáklyás felvonulásokat rendezve a kápolna körül.

Nevezetességek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]